Trump leállítja az Izraelnek nyújtott évi 4 milliárd dolláros segélyt

Donald Trump amerikai elnök november 3-án, a félidős választás reggelén bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2026 végén leállítja az Izraelnek nyújtott, évi mintegy négymilliárd dolláros támogatást. Az elnök a Fox News Fox and Friends című műsorának adott telefonos interjúban azt mondta, hogy erről hónapokkal ezelőtt állapodott meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és az ötlet magától Netanjahutól származott. „Négymilliárd dollárt adtunk nekik. Adunk most is. De az év végén ez megszűnik” – idézte a Jewish Telegraphic Agency (JTA). A Reuters és az Al-Dzsazíra beszámolója szerint hozzátette: „Már megegyeztünk abban, hogy az év végétől nem fizetünk Izraelnek. Segíteni fogunk nekik, ha szükségük lesz rá.” A bejelentés évtizedek legnagyobb változását jelentheti Washington és legközelebbi közel-keleti szövetségese viszonyában. Az azonban egyelőre nem világos, hogyan lehetne végrehajtani úgy, hogy közben érvényben van egy 2028-ig szóló segélymegállapodás, és a pénzről végső soron nem az elnök, hanem a kongresszus dönt.

Trump szerint Izrael „már nem szorul” erre a pénzre, és a segély az amerikai belpolitikában csak kárt okoz a republikánusoknak. A PBS beszámolója szerint úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok „négymilliárd dollárnyi dolgot és pénzt” ad Izraelnek, amelyet „tekinthetünk cserekereskedelemnek, katonai segélynek vagy készpénznek”, és hozzátette, hogy ha Izrael költségvetésének mégis szüksége lenne rá, „folytatná”. A támogatást „rossz kampányérvnek” nevezte, és felháborodottan kérdezte, miért kellene a republikánusoknak ezért a demokraták kritikáját elviselniük. Példaként Abdul El-Sayedet, a michigani demokrata szenátorjelöltet hozta fel, aki az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás egyik leghangosabb bírálója. El-Sayed a kedd esti választáson a CBS News előrejelzése szerint legyőzte republikánus ellenfelét, Mike Rogerst. Trump a JTA szerint még tréfálkozott is: ha Amerikában megunják, Izraelbe költözik és ott lesz miniszterelnök. Az amerikai külügyminisztérium nem reagált azonnal a bejelentésre, Netanjahu hivatala és az izraeli külügyminisztérium pedig nem erősítette meg a megállapodást.

A jelenleg érvényes egyetértési megállapodást még 2016-ban, Barack Obama elnöksége idején írták alá, és a 2019 és 2028 közötti tíz évre összesen 38 milliárd dollár támogatást irányoz elő. Ez évi 3,3 milliárd dollár katonai finanszírozást és évi 500 millió dollárt jelent a rakétavédelmi programokra, például a Vaskupolára, és a pénz nagy részét Izrael amerikai fegyvergyártóknál költi el. Brett McGurk, a Biden-kormány egykori nemzetbiztonsági tisztviselője a JTA-nak azt mondta, hogy a megállapodás idő előtti lezárása „az elnök és a kongresszus döntése”. Lara Friedman, a Foundation for Middle East Peace elemzője arra emlékeztetett, hogy a megállapodás jogilag nem kötelező, a pénzt ugyanis a kongresszusnak minden évben külön meg kell szavaznia. Az Al-Dzsazíra washingtoni tudósítója, Kimberly Halkett szerint ebből az is következik, hogy Trump egyoldalúan nem szüntetheti meg a segélyt. Thomas Warrick, az Atlantic Council szakértője úgy véli, hogy a támogatást inkább 2027 folyamán vezethetik ki fokozatosan, mert a rakétavédelmi és drónelhárító programokat nem lehet egyik napról a másikra átállítani hagyományos fegyvervásárlásra. A Council on Foreign Relations adatai szerint Izrael 1948 óta, inflációval korrigálva, több mint 300 milliárd dollár amerikai támogatást kapott, egy egyetemi kutatás szerint pedig 2023, a gázai háború kitörése óta legalább 21,7 milliárd dollár katonai segélyt.

A segély kivezetésének gondolata valóban Netanjahutól ered, de az izraeli kormányfő eddig jóval lassabb ütemről beszélt. A Jewish Insider szerint először tavaly decemberben vetette fel Trumpnak, aki akkor értetlenül fogadta az ötletet. Netanjahu idén januárban már nyilvánosan is arról beszélt, hogy tíz éven belül nullára csökkentené a támogatást, júniusban pedig a CNBC-nek azt mondta, hogy a Trump-kormány utolsó két évében, az új megállapodásról folyó tárgyalásokkal párhuzamosan kezdené meg a leépítést. Szerinte a segélyt egy olyan partnerségnek kellene felváltania, amelyben a két ország egyenlő arányban fektet be a közös haditechnikai fejlesztésekbe, és ezzel megszűnne az a „mítosz”, hogy Izrael „kiüríti Amerika kasszáit”. Az új keretet a képviselőház által júliusban elfogadott 2027-es védelmi költségvetési törvény is előkészíti, amelynek 219. szakasza létrehozza az amerikai–izraeli haditechnikai együttműködési kezdeményezést. Debra Shushan, a Georgetown Egyetem kutatója szerint ha a szenátus még a januárban hivatalba lépő demokrata többség előtt nem fogadja el, a demokrata kongresszusban már kisebb esélye lesz.

Izraelben a bejelentés meglepetést és aggodalmat keltett. A JTA szerint izraeli pénzügyi és katonai tisztviselők névtelenül nyilatkoztak a héber nyelvű sajtónak, a Netanjahut leváltani készülő ellenzék vezetői pedig élesen bírálták a miniszterelnököt. Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök szerint a védelmi szervek és a polgárok „a sajtóból értesültek a stratégiai kapcsolat megváltozásáról”, ami szerinte jól mutatja Netanjahu politikájának veszélyességét. Jaír Golan, a Demokraták vezetője szerint „az amerikai segély megszűnése súlyos kárt okoz Izrael biztonságának”, és egy felelős miniszterelnök inkább a támogatás növeléséért harcolt volna. Avigdor Liberman úgy fogalmazott, hogy „Trump Netanjahunak nyújtott támogatásának ára évi 3,8 milliárd dollár”, Jaír Lapid pedig az ország történetének egyik legsúlyosabb politikai és biztonsági kudarcának nevezte a döntést. A bejelentés kínos időpontban érte Netanjahut, akinek tábora az október 27-i választáson 53 mandátumot szerzett, vagyis nincs meg a kormányalakításhoz szükséges többsége, és Trump a választás előtt kifejezetten mellette kampányolt.

Az amerikai zsidó és Izrael-barát szervezetek megosztottan reagáltak. Az Amerikai Cionista Szervezet elnöke, Morton Klein bírálta a döntést, és azt kérdezte, miért nem állítja le Washington az Egyiptomnak, Jordániának, Pakisztánnak, Libanonnak és a Palesztin Hatóságnak nyújtott, összesen szintén négymilliárd dollárt meghaladó segélyt is. A Republikánus Zsidó Koalíció szerint az amerikai–izraeli kapcsolat „erősebb, mint valaha”, a katonai segély kivezetéséről pedig a két kormány nyíltan tárgyalt. A baloldali J Street szerint a döntés azt mutatja, hogy Trump szavaiban nem lehet megbízni, az AIPAC pedig közölte, hogy továbbra is támogatja a jelenlegi megállapodást.

A bejelentés mögött a JTA által megkérdezett Michael Koplow, az Israel Policy Forum elemzője elsősorban a michigani szavazókat sejti, az Al-Dzsazíra tudósítója pedig „novemberi meglepetésnek” nevezte, amely a progresszív demokraták és a MAGA-mozgalom Izrael-kritikus szárnyának érveit akarta kihúzni a választás előtt. Az Izraelnek nyújtott segély ugyanis mindkét amerikai pártban egyre megosztóbb kérdés. A képviselőház júliusban ugyan 314:104 arányban leszavazta Thomas Massie kentuckyi republikánus képviselő módosítóját, amely megszüntette volna a támogatást, a demokraták közel fele azonban mellette szavazott. Áprilisban a szenátusban szinte kizárólag demokrata szenátorok tucatjai próbálták megakadályozni egyes Izraelnek szánt fegyvereladásokat. A Quinnipiac Egyetem júniusi felmérése szerint a választók 48 százaléka, a demokraták 66 százaléka gondolja úgy, hogy Washington túlságosan támogatja Izraelt, 2017-ben ez az arány még 16, illetve 20 százalék volt. A Financial Times már tavaly júliusban arról írt, hogy Trump is érzékeli ezt a fordulatot: egy, a kormánnyal rendszeresen kapcsolatban álló közel-keleti szakértő szerint az elnök azt mondta neki, hogy „az embereim kezdik gyűlölni Izraelt”. Marjorie Taylor Greene volt republikánus képviselő, aki ma már Trump bírálója, az X-en „elképesztőnek” nevezte a fordulatot, szerinte azonban ezzel már nem lehet megváltoztatni a választás eredményét.

Ugar