Új miniszterelnök, ismerős kifogások: Magyar Péter szerint az EU is visszatér majd az orosz gázhoz

Az új magyar miniszterelnök első nagy külföldi interjúját a lengyel Rzeczpospolita lapnak adta – és ez nem véletlen. Lengyelország az az ország, amely másfél évvel korábban már végigjárta azt az utat, amelyen Magyarország most elindul, ráadásul a lengyel feltételeknél sokkal jobb körülménynek között, lévén Magyar Péternek kétharmados alkotmányozó többsége van. A lengyel újságírók pedig az érzékeny témákba is belekérdeztek: orosz gáz, Orbán bíróság elé állítása, kárpátaljai magyarok, Soros György, alkotmányozás.

Magyar Péter válaszai helyenként meglepően őszinték, helyenként diplomatikusan kitérők – és van köztük legalább egy, amely komoly vitát fog kavarni. Amikor azt mondja, hogy a háború után szerinte az egész Európai Unió vissza fog térni az orosz gázvásárláshoz, azt nem mellékesen veti oda, hanem meggyőződéssel. Ez vagy cinikus realizmus, vagy nagyon veszélyes naivitás – mindenki döntse el maga.

Az interjú azzal a szimbolikus felütéssel indul, hogy Jarosław Kaczyński egykor azt ígérte, "Budapest lesz Varsóban" – mire Magyar Péter azonnal rávágja: "Abszolút! Mindannyian érezzük, hogy a varsói változások expresszvonata megérkezett Magyarországra." Donald Tuskot nem nevezi egyértelműen mintaképnek, de elismeri: "Az az érzés, hogy Lengyelország kitaposta az utat, amelyen most mi is járunk, határozottan igaz." Nawrocki lengyel elnökkel kapcsolatban – aki a magyar választási kampányban nyíltan Orbánt támogatta – Magyar higgadtan fogalmaz: "Minden politikusnak joga van azt támogatni, akit akar. De a választások után a törvényes kormánynak is joga van szabadon megválasztani, kivel akar együttműködni." Hozzáteszi, hogy Nawrocki nem az egyetlen Orbán-támogató volt a nemzetközi porondon – megemlíti Trump, Netanjahu, Putyin, Erdoğan, Vučić és Fico nevét is. A találkozóról elmondja, hogy az elnök maga is hangsúlyozta: "nem róla, Tusk miniszterelnökről, Magyar miniszterelnökről vagy Orbán miniszterelnökről van szó. Itt a Lengyelország és Magyarország közötti, már ezer éve tartó barátságról van szó." Természetes szövetségesének ugyanakkor egyértelműen Tuskot tekinti, közös EPP-tagságuk és Tusk kampánybeli támogatása miatt.

Energiapolitika: magyar vonakodás és egy pontatlanság

Ez az interjú egyik legérzékenyebb témája. Magyar Péter nem kertel: Magyarország továbbra is importál orosz gázt és olajat, és ezt - szerinte - belátható időn belül nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. Álláspontja határozottan pragmatikus: "A magyar nemzettől azt a feladatot kaptam, hogy a lehető legnagyobb mértékben diverzifikáljam az energiaforrásainkat, különös tekintettel az ellátás biztonságára. De arra is, hogy vegyem figyelembe a nyersanyagárakat."

A lengyel LNG-ajánlattal kapcsolatban nyitott, de óvatos: "Az a cseppfolyósított gáz, amit a Balti-tengeren, Lengyelországon és Szlovákián keresztül pumpálnak, lényegesen drágább, mint a Romániából, Oroszországból vagy Ausztriából importált gáz." Tusk ígéretet tett arra, hogy versenyképesebbé teszi az ajánlatot, Magyar pedig jelzi, hogy több interkonnektort szeretnének építeni, és uniós forrásokat is igénybe vennének a kedvezőbb feltételek eléréséhez.

Az újságíró rákérdez az uniós határidőre – három évet említ, holott a tényleges határidő 2027 novembere, tehát az interjú idején már csupán másfél év volt hátra, ami ebben az esetben nehezen érthető, mert vagy az újságíró részéről volt némi pontatlanság, vagy arra vonatkozna, hogy Magyar miniszterelnöki mandátuma végén fogunk-e még mindig orosz gázt vásárolni? (A lengyel újságot e-mailben kérdeztük, amint válaszol, frissítjük a cikket!)

Magyar erre konkrét vállalást nem tesz, hanem egy meglepően nyílt kijelentéssel válaszol: "Úgy gondolom, hogy amikor a háború véget ér, az egész Európai Unió vissza fog térni az orosz gáz vásárlásához, mert az olcsóbb. Ezt diktálja a versenyképesség és a földrajz. Egyszerűen így van. De majd Önök is meglátják." Elismeri, hogy ez bírálatokat vált ki, de hozzáteszi: "Megértem ezt a kritikát. És bár nem tetszik, elfogadom."

Jogállamiság, alkotmányozás, elszámoltatás

Magyar Péter itt húzza meg a legélesebb határt a lengyel és a magyar helyzet között. Míg Lengyelországban a demokratikus koalíció nem rendelkezett alkotmányozó többséggel, és az igazságszolgáltatásban Orbán-barát bírák maradtak, addig Magyar azt mondja: "Magyarországon ez másképp lesz." Alkotmánymódosítást tervez, akár két héten belül, és egyértelműen jelzi: el kell távolítani az Orbán "bábukat" – a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. "Ők mind a rezsim részei voltak. A magyar nemzet pedig nemcsak kormányváltásra, hanem sokkal inkább rendszerváltásra szavazott."

A jelenlegi 73%-os támogatottságáról realistán nyilatkozik: "Ez a támogatottság természetesen le fog csökkenni. De ahogy Tusk miniszterelnöknek is mondtam, nem mindegy, hogy 30%-on vagy 50%-on stabilizálódik."

Orbán esetleges bíróság elé állításáról így fogalmaz: "Mindenki, aki megszegte a törvényt, bíróság elé áll. De ebben a kérdésben nem az én tisztem dönteni. A miniszterelnöknek nem az a feladata, hogy bárkit is – beleértve Orbán miniszterelnököt – bíróság elé vagy börtönbe küldjön. Ez az igazságszolgáltatás feladata." Mészáros Lőrinc vagyonáról hasonlóan kitér: "Nem vagyok ügyész, nem vagyok rendőr. Az én feladatom úgy vezetni az országot, hogy megteremtsem a feltételeket az igazságszolgáltatás megfelelő működéséhez."

Ukrajna és a kárpátaljai magyarok – sine qua non

Ez az interjú legkeményebb diplomáciai üzenete. Magyar Péter egyértelművé teszi: Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez a kárpátaljai magyarok alapjogainak helyreállítása nem alku tárgya, hanem előfeltétel. "Ez egy sine qua non feltétel! A csatlakozási tárgyalások első fejezete ugyanis a jogállamiságra és a demokráciára vonatkozik. Ha valaki csatlakozni akar az európai klubhoz, ezeket a jogokat tiszteletben kell tartania." A konkrétumokról elmondja: "Van egy Ukrajnában élő magyar kisebbségünk, amelynek nincsenek meg az alapvető jogai. Közép-Európában, 2026-ban! A nyelvhez, a kultúrához, az adminisztratív autonómiához való jogról beszélünk. Több mint 100 ezer Kárpátalján élő magyarunk van az alapvető emberi jogok nélkül." A kormány 11 pontos álláspontot dolgozott ki, technikai szintű tárgyalások már megkezdődtek. Ha ezek sikeresek lesznek, Magyar személyesen találkozna Zelenszkijjel egy kárpátaljai városban, hogy "új szakaszt nyissunk a kapcsolatainkban."

Soros György – határozott elhatárolódás

Az újságíró felvetésére, hogy Soros hős-e Magyar számára, a válasz egyértelmű: "Semmiképpen sem." Kifejti: "Soros nem politikus. Teljesen más dolog az, amikor az ember választások útján demokratikus felhatalmazással rendelkezik, mint amikor csupán egy üzletember, aki jó üzleteket köt mindenféle politikai felelősségvállalás nélkül." Megjegyzi azt is, hogy Soros korábban baráti viszonyt ápolt Orbánnal, és ösztöndíjakat is biztosított neki – ezzel finoman relativizálva Soros magyarországi ellenzéki szerepét.

Oroszország – a történelmi párhuzam

Az interjú azzal zárul, hogy Magyar Péter találkozott Nagy Imre unokájával. Az 1956-os forradalom és a mai Oroszország közötti párhuzamra kérdezve így válaszol: "Vannak bizonyos hasonlóságok. Oroszország veszélyt jelent az egész Európai Unióra, egész Európára. Ez nem képezi vita tárgyát." Ez az egyik legrövidebb, de egyben egyik leghatározottabb kijelentése az egész interjúban.

Az interjú magyar nyelvű fordítását elolvashatjátok a Hírek Lengyelországból Facebook-oldalon.