RÉGIÓ

Az Intruder kiberbiztonsági vállalat 3.000 szervezet felületét elemezte támadhatósági szempontból, hogy megállapítsa: egy tipikus szervezet digitális infrastruktúrájának mekkora hányada áll olyan szolgáltatásokból, amelyeknek valójában semmi okuk nem lenne elérhetőnek lenniük a nyilvános internetről. Az eredmények nem meglepőek, cserében viszont kellően lehangolóak és megerősítik azt, amit a biztonsági szakma évek óta hangoztat, anélkül hogy a szervezetek többsége különösebben komolyan venné.

Ebbe a légkörbe érkezett a párizsi VivaTech 2026 nyitónapja, ahol Karsten Wildberger német és Anne Le Hénanff francia digitális miniszter közös nyilatkozatot adott ki, amelynek hangvétele szokatlanul határozott volt ahhoz képest, amit az európai politikai kommunikációban megszoktunk. A két miniszter hat dimenzió mentén – a jogi kikényszeríthetőségtől és az adatvédelemtől kezdve az infrastruktúra rezilienciájáig és a gazdasági értékteremtésig – meghatározta a digitális szuverenitás fogalmát.

A három történelmi bűn egyben ért utol minket és épphogy be tudtuk húzni a vészféket! Csakhogy ennek az árát mi, mindannyian meg fogjuk fizetni, mert a jelek szerint a társadalom semmit sem értett meg az erkölcsi törvények idő és hely feletti voltából. Nem az a tragédia, hogy voltak, akik hazudtak. Hazudtak mindig és mindenhol. A tragédia az, hogy mi ezt csak azért vettük be, mert olcsóbb volt elhinni, mint szembenézni. Egy nép erkölcsi állapota nem a Nemzetvezető szónoklataiban m,egbúvó gazságokban mérhető, hanem abban, amit eltűr és abban, amit ebből a tűrésből örökül hagy az utókornak.

Most, hogy a fegyverek elhallgatni látszanak, érdemes egy pillantást vetni arra, honnan indult ez az egész, és hova érkezett. A háború február huszonnyolcadikán tört ki, amerikai és izraeli csapásokkal Iránban, amelyek Teheránt viszontcsapásokra és a Hormuzi-szoros lezárására kényszerítették – ezzel megbénítva a globális energiaellátást, amelynek közel egyötöde halad át ezen a stratégiai víziúton.

Tény: valakinek el kell árulnia valakit - A PNL-nek el kell árulnia saját pártelnökét, Bolojant, az USR-t és úgy általában a PSD-ellenes jobboldalt. Ebben az esetben a PSD-nek és a PNL-nek együtt van 204 szavazata, amihez készségesen csatlakozik majd az RMDSZ, így 235 vokssal a hátuk mögött már csak arra kell vigyázniuk, hogy a valószínűleg megsértődött Bolojan úgy hagyja ott a frakciót, hogy egynél több embert ne vigyen magával. A PNL-t ismerve ez nem elképzelhetetlen, ugyanakkor egy ilyen esetben a PSD-ellenes jobboldal nagy része az AUR-hoz, kisebb része az USR-hez vándorolna, a liberálisok pedig a következő választásokon a parlamentbe se jutnának be.

Ami igazán szórakoztatóvá teszi ezt az egész történetet, az a panaszosok listája: nem holmi globális techkonszernek álltak elő sérelmeikkel, hanem egy kaliforniai startup, a Poke.com nevű MI-asszisztenst fejlesztő The Interaction Company, egy francia újonc, az Agentik, és egy spanyol versenytárs – tehát pontosan azok a kis- és középvállalkozások, akiket a versenyjognak elméletileg védenie kellene, de a gyakorlatban gyakran úgy érzik, mintha egy gepárddal próbálnának versenyt futni.

Az El Niño éppen akkor érkezik, amikor a Hormuzi-szoros körüli helyzet tovább bonyolítja a globális ellátási láncokat. Az iráni háború — amely már a 100. napján túl jár — a víziúton áthaladó kőolaj- és gázforgalmat a háború előtti szint mintegy 15 százalékára szorította vissza. A Világgazdasági Fórum júniusi elemzésében arra figyelmeztetett, hogy az El Niño rendszerszintű sokkot jelent, amely éppen akkor veszélyezteti a terméshozamokat, amikor a Hormuzi-szoros körüli válság emeli a mezőgazdasági termelési költségeket, szűkíti az élelmiszer-kínálatot és növeli a háztartások energiaszámláját.

És miközben a pártok a saját túlélésükért küzdenek az egész történet kezd leginkább arra hasonlítani, amikor a Titanic zenekara leváltja a karmestert, majd elégedetten megállapítja, hogy ezzel minden lényeges problémát sikerült kezelni.

Wang nem azt mondja, hogy a gyerekeket ne védjük. Azt mondja, hogy a védelem módja számít. Arányos szabályozást sürget, közvetlen kommunikációs csatornákat a kisebb platformok és a szabályozók között, és azt, hogy a nagy, már piacon lévő szereplőket tegyék felelőssé a platformjaikon okozott károkért – ne pedig mindenkit büntessenek egyforma mércével.

A sebezhetőség a Gemini Android Utilities ügynökét célozta meg – azt az összetevőt, amely a WhatsApp, Slack, SMS, Signal, Instagram és Messenger értesítéseit olvassa, hogy a hangasszisztens reagálni tudjon rájuk. Ez a komponens természeténél fogva megbízhatatlan forrásból érkező adatokat dolgoz fel: bárki küldhet üzenetet az adott telefonra, akár ismeretlen is. A kutatók ezt a nyitott kaput használták ki. A Google meglévő biztonsági szűrőinek megkerülésére a SafeBreach csapata egy általuk „Fake Context Alignment" – hamis kontextus-összehangolás – névre keresztelt technikát dolgozott ki, amely egyszerre két illúziót teremtett. A Gemini biztonsági mechanizmusai egy teljesen jogszerű engedélyezési folyamatot láttak, miközben az áldozat egy ártalmatlannak tűnő, hétköznapi helyzetet érzékelt. A kettő között, a kettős illúzió árnyékában hajtódtak végre a rosszindulatú utasítások.

David Edwards professzor, a Cambridge-i Egyetem Globális Fabiztonsági Központjának alapító igazgatója elmondta, hogy a kobalt és a réz különösen magas mértékű erdőirtást okoz a telephelyeken kívül, főként a Kongói Demokratikus Köztársaság rendkívül gazdag biodiverzitású esőerdeiben – vagyis pontosan ott, ahol az ökológiai kár a legsúlyosabb és a legkevésbé visszafordítható.

Az elkövetkező hónapokban az Anthropic döntéshozókkal, kutatókkal és civil szervezetekkel tervez egyeztetéseket. Hogy ebből valódi koordináció lesz-e, vagy csupán egymást követő konferenciák sorozata, az a következő néhány év egyik legfontosabb kérdése – nem csak a technológia, hanem az emberiség jövője szempontjából is.

Aprócska, de figyelemreméltó részlet: a vakcinát DNS-vakcinaként, tűmentes mikrofolyadék-sugár segítségével juttatták be a szervezetbe. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség hagyományos injekciós tűre – ami nemcsak a tűfóbiásoknak jó hír, hanem logisztikailag is egyszerűsíti az alkalmazást olyan helyeken, ahol az egészségügyi infrastruktúra korlátozott. Egy globális pandémia esetén ez nem mellékes szempont.

A két tanulmány együttesen egy kellemetlen, de fontos üzenetet hordoz. Az első azt mondja: ne számítsunk arra, hogy a természet majd megoldja helyettünk. A metánfogyasztó mikrobák kapacitása véges, és a felmelegedés által gerjesztett növekvő termelést nem tudják ellensúlyozni – még akkor sem, ha évszázadok alatt alkalmazkodnak a magasabb hőmérséklethez. Ez még sürgetőbbé teszi az emberi kibocsátások – mezőgazdaság, olaj- és gázipar, hulladéklerakók – csökkentését, hiszen a természetes puffer egyre kevésbé megbízható.

A Chagos-szigetek esete azonban más természetű. Itt egy olyan megállapodás omlott össze, amelyet maga London sem tudott végrehajtani az amerikai támogatás hiányában – ahogyan ezt a brit kormány áprilisban maga is elismerte, és a törvénytervezetet vissza is vonta. A kérdés tehát nem az, hogy Trump agresszív-e – az. A kérdés az, hogy egy stratégiailag kritikus katonai bázis feletti ellenőrzés elvesztése valóban a posztkoloniális igazságszolgáltatás ára kell-e legyen, miközben Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea minden lehetséges résen benyomul a Nyugat védelmének gyengítéséért.

Az OpenAI most készíti elő a ChatGPT történetének legnagyobb átalakítását azóta, hogy a chatbot 2022-ben elindult. A cél nem kevesebb, mint hogy a jelenleg főként szöveges kérdés-felelet alapon működő alkalmazásból egy úgynevezett „szuperapp" születhessen – olyasvalami, ami egyszerre tartalmaz programozási eszközöket, mesterséges intelligencia alapú ügynököket, és külső cégek szolgáltatásait is. M

A valódi kérdés az, hogy a romániai magyar közösség politikai képviselete milyen mértékben használta fel politikai, diplomáciai és érdekérvényesítő eszközeit annak érdekében, hogy megakadályozza a restitúciós folyamatok visszarendeződését, illetve megvédje a történelmi magyar egyházak, közbirtokosságok és közösségek tulajdonjogait, valamint elősegítse a vissza nem szolgáltatott vagy vitatott vagyonok rendezését.

„Legalább" használati joguk - tessék ezt egy pillanatra végiggondolni. Miután törvénytelenül elvesznek tőled mindent – az épületet, az intézményt, az évszázados örökséget –, a kisebbségvédelemre felesküdött Szövetség képviselője azzal áll elő, hogy azért időnként benézhetsz a nappaliba, esetleg etethetnéd az aranyhalakat. Ez az RMDSZ politikai ambíciójának mélységi rekordja: nem a tulajdon visszaszerzése a cél, hanem az, hogy a kirablottak legalább belátogathassanak oda, ami korábban az övék volt. Erős kétségeim vannak afelől, hogy egy kisebbségvédelemre felesküdött szövetségnek ilyen hozzáállással kellene rendelkeznie, de hát nekünk ez jutott.

A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdése nem 2026-ban robbant be a magyar külpolitikába. A feszültség gyökerei egészen a 2017-es ukrán oktatási kerettörvényig nyúlnak vissza, amelynek 7. cikke kimondta, hogy az oktatás nyelve az ukrán államnyelv. A törvény a kisebbségi anyanyelvű oktatást az óvodai és elemi szinten megőrizte, a középfokú oktatásban azonban fokozatos átállást írt elő a kétnyelvű modellre. Az Európa Tanács és a Velencei Bizottság is bírálta a szabályozást — nem az államnyelv erősítését kifogásolva, hanem azt, hogy a törvény aránytalan mértékben szűkítette a korábban meglévő kisebbségi oktatási lehetőségeket.

A logika elemi szabályai szerint, mivel Székelyföld térségében karibi és afrikai fiatalok által lakott szegregátumok száma erősen konvergál a nullához, viszont cigányból van pár tucatnyi, sőt pár száz is, minden egyes székelyföldi kisváros szélén, a józan ész és a pályázati előírás azt diktálta volna, hogy erre a bulira székelyföldi cigányfiatalok utazzanak ki – nem pedig középosztálybeli vagy annál magasabb státusú fehér családok elkényeztetett muró csávói és rányijai.