A Kreml eltüntetné a Dozsgyot, Európa még egyeztet a hazugsággyárral
Moszkva azt követeli a YouTube-tól, a TikToktól és a Telegramtól, hogy némítsák el az emigrációban működő Dozsgy televíziót, az orosz államnak ugyanis a külföldi platformokon is útjában van a szabad sajtó, miközben saját propagandagépezete ugyanezeken a felületeken mérgezi az európai nyilvánosságot. A munkamegosztás lassan tökéletes: a Kreml gyártja a hazugságot, a platformok terjesztik, Európa pedig aggódva tanulmányozza a következményeket.
A Roszkomnadzor megint levelet írt. Az orosz cenzúrahivatal, amelyet a hivatalos nyelv médiahatóságnak nevez, most azt szeretné, ha a YouTube, a TikTok és a Telegram letiltaná a Dozsgy csatornáit. A Meduza arról számolt be, hogy az értesítéseket a platformok panaszkezelő szolgálatainak és a szerkesztőségnek is elküldték; a követelés mögött az igazságügyi minisztérium áll, az indok pedig a „külföldi ügynökökről” szóló törvény megsértése. A fő fiókok mellett a Drama Queens és a Dozsgy. Isztorii című YouTube-projektek is felkerültek a listára. Moszkva tehát nem éri be azzal, hogy otthon elnémítja az újságírókat: a külföldi szolgáltatók ügyfélszolgálatán is bejelentkezik, hátha ott elintézik helyette, amit a saját tiltásaival nem sikerült.
A Dozsgy üldözése régi történet: a csatornát 2021 augusztusában bélyegezték „külföldi ügynöknek”, 2022 márciusában, közvetlenül Ukrajna teljes körű lerohanása után blokkolták a honlapját, majd néhány hónapos kényszerszünetet követően, júliusban Európából indult újra. A történet különös báját az adja, hogy Moszkva olyan szolgáltatótól kér segítséget a cenzúrához, amelynek elérését maga is módszeresen akadályozza. A The Moscow Times orosz kiadása szerint a YouTube 2024 júliusában kezdődő lassítása után a Roszkomnadzor 2026. február 10-ére a nemzeti domainnév-rendszeren keresztüli blokkoláshoz is hozzányúlt: az ellenőrzött DNS-kiszolgálók nem adták vissza megfelelően a youtube.com eléréséhez szükséges címeket. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint ezt VPN-nel, illetve bizonyos esetekben más DNS használatával meg lehet kerülni, a Mediascope januári adatai pedig azt mutatták, hogy a korlátozások ellenére még mindig 65,9 millió orosz használta havonta a YouTube-ot, naponta 22 millióan.
Ez a közönség zavarja a Kremlt. Hiába emel kerítést, ha az emberek megtalálják a rést, és továbbra is hozzáférnek ahhoz, amit a hatalom el akar rejteni előlük. A Dozsgy csatornáinak platformszintű eltávolításával már magát a forrást lehetne megszüntetni, az orosz állam ezért most azok együttműködésére számít, akiket máskor a Nyugat romlott technológiai birodalmának szereplőiként szokott szidalmazni, mert lehet, hogy a szuverenitás szent dolog, de azért jó lenne, ha a kaliforniai ügyfélszolgálat besegítene a diktatúra karbantartásába, no meg Seszták sem rubelben tartotta tárolta vagyonát.
A technológiai cégekre nehezedő orosz nyomásnak régen elkészült a jogszabályi háttere. A 2021-ben elfogadott, „leszállási törvényként” emlegetett szabályozás helyi jelenlétet követelt a nagy külföldi internetes szolgáltatóktól, a megtagadást pedig reklám- és fizetési korlátozásokkal, valamint részleges vagy teljes blokkolással fenyegette - a helyi iroda ráadásul helyi munkatársakat jelent, akiket már könnyebb elérni, mint egy távoli igazgatótanácsot. A Human Rights Watch arra is emlékeztetett, hogy az Apple és a Google 2021 szeptemberében orosz hatósági követelésre eltávolította Navalnij választási alkalmazását az orosz alkalmazásboltokból, a TikTok pedig 2022 márciusában az orosz „álhírtörvényre” és a biztonsági kockázatokra hivatkozva függesztette fel az új tartalmak feltöltését és az élő közvetítéseket Oroszországban.
Európában közben fordított irányban zajlik a küzdelem. Az EU 2022 márciusában felfüggesztette az RT és a Szputnyik műsorainak uniós terjesztését, később pedig további orosz propagandaorgánumokra is kiterjesztette a korlátozásokat. A cél világos volt: ne lehessen az európai nyilvánosságot akadálytalanul felhasználni az Ukrajna elleni agresszió igazolására és az európai társadalmak destabilizálására, csakhogy a propagandaapparátus nem szűnt meg pusztán attól, hogy levették róla a névtáblát. A Doppelgänger-művelet például ismert lapok, köztük a Le Monde és a Der Spiegel arculatát másoló oldalakon terjesztette az orosz narratívákat, a CORRECTIV és a digitális infrastruktúrát vizsgáló Qurium 2024-es feltárása azt is megmutatta, hogy a hálózat működéséhez európai, köztük német cégek szolgáltatásai járultak hozzá. Vagyis miközben Európa szankciókkal próbálta elzárni a propaganda útját, európai szolgáltatók is részt vettek az út karbantartásában, hogy szegény ruszkiknak ne kelljen a hazugsággyárnak minden berendezését otthonról hozniuk.
A Storm-1516 hálózat ennél is változatosabb eszköztárral dolgozik: hamis híroldalakat, megrendezett videókat, manipulált felvételeket és összehangolt terjesztőfiókokat használ. A Clemson Egyetem kutatói áprilisban külön jelentésben mutatták be a 2026-os magyar választást célzó műveletét, amely Magyar Péter és a Tisza hiteltelenítésére törekedett, az Euronews saját nevével való visszaélést is feltárt: egy hamisított oldal és videó a szerkesztőség arculatát használva tulajdonított Magyarnak Trumpot sértegető kijelentéseket. Itt már kész hírműsort, újságot és látszólagos közönséget gyártanak a hazugság köré, hogy mire az olvasó találkozik vele, úgy hasson, mintha mindenki erről beszélne. Az amerikai félidős választások előtt a NewsGuard szintén orosz befolyásolási műveletekre, köztük demokrata jelölteket célzó hamis tartalmakra figyelmeztetett. Az X működéséről készített vizsgálatuk különösen szép bizonyítványt állított ki a platform közösségi ellenőrzéséről: az október 19-én megvizsgált, hamis választási állításokat tartalmazó 189 bejegyzésből másnapra 176 mellett nem jelent meg helyreigazító megjegyzés - ez a vizsgált minta 93,1 százaléka -, Elon Musk fiókja négy ilyen hamis állítást terjesztett, és ezek mellett sem volt korrekció. A tulajdonos által ünnepelt önszabályozás tehát az ő saját állításainál is kényelmesen elmaradt.
Brüsszel fellépését sem lehet azzal elintézni, hogy semmit sem tett, de a tempó és a következetesség bőven ad okot a bírálatra. Az Európai Bizottság 2023 decemberében indított eljárást az X ellen, majd 2025. december 5-én 120 millió eurós bírságot szabott ki rá a megtévesztő kék pipák, az átláthatatlan hirdetési adatbázis és a kutatói adathozzáférés akadályozása miatt, de nem le a dezinformáció kezelésével kapcsolatos összes kifogást. Ezek az átláthatósági hiányosságok ráadásul éppen azt nehezítik meg, hogy kiderüljön, ki fizet egy kampányért, és hogyan jut el a manipuláció a közönséghez. A Bizottság 2026 júliusában elfogadta az X intézkedési tervét a hirdetési átláthatóság és a kutatói hozzáférés javítására, hat hónapot hagyva a végrehajtásra. Tette ezt úgy, hogy a tagállami szabályozókat összefogó Digitális Szolgáltatások Európai Testülete az ellenőrzési megoldásokat, és ezek miatt az egész tervet is elégtelennek ítélte, a Bizottság további pontosításokra, külső auditra és szoros nyomon követésre hivatkozott. Mire mindez végigér az intézményrendszeren, egy választási kampány már régen véget érhetett, a hamis videók pedig elvégezhették a dolgukat.
A jogállami garanciák természetesen nem fölösleges formaságok, és Európának nincs szüksége saját Roszkomnadzorra. Arra viszont annál inkább, hogy a már meglévő szabályait érvényesítse, a manipuláció pénzügyi és technikai hátterét felszámolja, a platformoktól pedig ellenőrizhető teljesítményt követeljen újabb ígéretek helyett. Az európai nyilvánosság védelméhez hozzátartozik az is, hogy az Oroszországból elüldözött szerkesztőségek elérhessék az olvasóikat és nézőiket. A Kreml pontosan érti, miért veszélyes rájuk nézve néhány szabadon dolgozó újságíró; ideje volna, hogy Európa is ilyen komolyan vegye a munkájukat.
A Dozsgy elleni követelésből világosan látszik, milyen internetet szeretne Moszkva: olyat, amelyen az ő hazugságai mindenhová eljutnak, a róla szóló igazság viszont lehetőleg sehová. Ehhez otthon cenzort tart, külföldön platformszabályzatra hivatkozik, Európában pedig számíthat arra a hasznos idiótákra, akik szerint a következő jelentés, egyeztetés vagy intézkedési terv majd megoldja a problémát. A Kreml addig is dolgozik. Megnyugtató volna, ha végre mi is többet tennénk annál, minthogy azt dokumentáljuk mennyire szorgalmas.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Muskot figyelmeztetik: Trump majd távozik, de az iratok maradjanak!
Egy Trump utáni korszakban, amelyet a világ jó része egyre türelmetlenebbül vár, még jelentősége lehet annak, ki, miért és kinek az utasítására korlátozta Ukrajna műholdas kommunikációját, miközben az országot orosz légitámadások érték. A politikai hatalomnak van lejárati ideje, az elektronikus levelezésnek pedig lehet biztonsági másolata. Két demokrata szenátor most arról igyekszik gondoskodni,…

Két hónap parancsnokság után máris ellenőrizheti a paradicsomi ígéreteket a Hamász vezetője
Ha a hetvenkét szűzről szóló ígéretek beválthatók, Szamír Abu Júnisznak most alkalma nyílhat ellenőrizni a szolgáltatás színvonalát. A Hamász rafahi dandárjának parancsnokát november 15-ére virradóan izraeli légicsapás ölte meg a Gázai övezet déli részén; halálát az izraeli hadsereg, a Sin Bét és maga a Hamász is megerősítette. A túlvilági ellátás részleteiről egyelőre nem érkezett közlemény, az…

Hajók égnek román felségvizeken, az elrettentés pedig készül a következő értekezletre
Csak a szokásos: drónok csapódnak kereskedelmi hajókba a Duna torkolatánál, a legénységek tüzet oltanak, Románia vadászgépeket riaszt, majd bejelenti, hogy a történteket a következő brüsszeli találkozón is szóba hozza. A „Most már tényleg tenni kellene valamit” című biztonságpolitikai operett újabb előadásához ezúttal három hajó szolgáltatta a díszletet. A fedélzeteken dolgozó tengerészek…

Putyin háborúja Amerika ellen: amikor a megtámadott ország politikusai dolgoznak az agresszornak
Oroszországnak nem kellett kitalálnia az amerikai társadalom megosztottságát: elegendő volt felismernie, elmélyítenie, majd olyan politikai szereplőket támogatnia, akik saját érdekükből is tovább bontják a demokratikus intézmények tekintélyét. Laurence Saint-Gilles történész David Corn új könyvét ismertetve azt állítja, hogy a Trump körüli orosz ügyek egy évtizede tartó politikai háború…

Hét méterrel a föld alatt sem menekültek meg az orosz bombáktól
Az ukránok a föld alá viszik az iskoláikat, hogy megvédjék a gyerekeket, Oroszország pedig olyan bombákkal támad, amelyek a megerősített menedékeket is elpusztíthatják. Ebből az egyenlőtlen küzdelemből indul ki Andrij Kurkov ukrán író a Kyiv Post november 15-i véleménycikkében, amely a komisu vahai tragédián keresztül mutatja meg, milyen korlátai vannak a civilek védelmének, amíg az orosz…