Európa saját mesterséges intelligenciát épít

Képzeljük el, hogy az internet minden lényeges szeglete két-három amerikai cég kezében van, és ha ők úgy döntenek, hogy valakinek nem adnak hozzáférést a legfejlettebb eszközeikhez, akkor az illető egyszerűen lemarad. Nos, Európa most kezd ráébredni, hogy a mesterséges intelligencia terén nagyjából ez a helyzet, és úgy döntött: ideje valamit tenni ellene. Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy kiválasztotta azt a konzorciumot, amelynek feladata lesz egy olyan MI-rendszer felépítése, amelyet Európa joggal mondhat magáénak.

A projekt neve EUROPA, élén az olasz Domyn mesterségesintelligencia-vállalattal, és a cél egy olyan nyílt forráskódú nagy nyelvi modell megalkotása, amely az Európai Unió mind a 24 hivatalos nyelvén képes működni. Ez nem kis feladat: azt jelenti, hogy a rendszernek nemcsak angolul, franciául vagy németül kell boldogulnia, hanem máltaiul, lettül és magyarul is — egyforma szinten, ugyanolyan megbízhatósággal. A „nyílt forráskódú" kifejezés laikusok számára annyit jelent, hogy a modell működési elvei, kódja és alapjai nyilvánosak lesznek, bárki tanulmányozhatja és továbbfejlesztheti — szemben a zárt rendszerekkel, amelyeket olyan cégek üzemeltetnek, mint az OpenAI vagy az Anthropic, és amelyek esetében a felhasználónak fogalma sincs, pontosan mi zajlik a motorháztető alatt.

A döntés nem a semmiből jött. 2025 januárjában az Egyesült Államok exportkorlátozásokat vezetett be a legfejlettebb mesterséges intelligencia-chipekre, amelyek 17 EU-tagállamot is érintettek — vagyis Európa egyik napról a másikra azt tapasztalta, hogy a legkorszerűbb technológiához való hozzáférése nem jog, hanem Washingtoni jóindulat kérdése. Idén júniusban a Trump-adminisztráció tovább ment: egy exportkorlátozási irányelv keretében felfüggesztette a külföldi hozzáférést az Anthropic — a ChatGPT egyik legkomolyabb versenytársát fejlesztő cég — legújabb rendszereihez.

Európában egyre több politikus és technológiai szakember teszi fel a kérdést: mit csinálunk, ha holnap az amerikaiak egyszerűen lekapcsolják a csapot? A válasz most részben az EUROPA projektben ölt testet.

A Bizottság a pályázókkal szemben komoly elvárást támasztott: legalább 400 milliárd paramétert tartalmazó modellt kellett javasolni. A paraméter nagyjából az a szám, amely megmutatja, mennyire összetett és kifinomult egy MI-rendszer — minél több, annál többre képes. A világ jelenlegi csúcsmodelljei hasonló, sőt nagyobb mérettartományban mozognak, tehát az elvárás nem szimbolikus: Európa valóban a világ élvonalával akarja felvenni a versenyt. A nyertes konzorcium egy éven át az európai exaskálás szuperszámítógépek számítási kapacitásának legfeljebb 2,5 százalékát veheti igénybe a modell betanításához. Az „exaskálás" itt azt jelenti, hogy ezek a gépek másodpercenként egymilliárd milliárd matematikai műveletet képesek elvégezni — vagyis a világ legerősebb számítógépeiről van szó, amelyeket az EU részben éppen azért épített meg, hogy ne kelljen Amazon- vagy Google-szerverektől függeni.

A vezető vállalat, a Domyn — korábban iGenius néven ismert — egy olasz MI-cég, amely elsősorban erősen szabályozott iparágakban, például pénzügyek és egészségügy terén fejleszt mesterségesintelligencia-megoldásokat. Ez nem véletlen: ha egy cégnek olyan szektorokban kell megfelelnie, ahol minden adatvédelmi és jogi szabályt be kell tartani, az komoly garanciát jelent arra, hogy az általa fejlesztett rendszerek nem kezelnek hanyagul érzékeny információkat. A modell célja szerint elérhető lesz vállalkozások, kutatók és közintézmények számára egyaránt. Ez azt jelentheti, hogy egy kis magyar ügyvédi iroda ugyanolyan fejlett MI-asszisztenst használhat majd magyarul, mint amellyel egy londoni nagyvállalat angolul dolgozik — anélkül, hogy Silicon Valley-i cégeknek kellene fizetnie az előfizetésért, és anélkül, hogy az adatai tengerentúli szervereken landolnának. A „nyitottság" mértéke persze még kérdéses: a projekten belül számos döntést kell majd meghozni arról, hogy pontosan mit tesznek nyilvánossá — a súlyokat, a tanítási adatokat, a dokumentációt, a licencfeltételeket. Ezek technikai részletek, amelyek azonban alapvetően meghatározzák, mennyire lesz valóban szabad és közösségi ez a rendszer.

Az EUROPA projekt egy egyre határozottabb európai törekvés részét képezi. Idén korábban kiszivárgott egy bizalmas bizottsági dokumentum, amely Franciaország, Németország és a Brüsszel által közösen tervezett nonprofit MI-kutatólaboratórium körvonalait vázolta fel — egyfajta európai CERN-t a mesterséges intelligencia számára. Az EUROPA ennek ipari, üzleti oldala lenne: amit a laborban kitalálnak, azt itt valósítják meg és teszik elérhetővé. Mindezt az EU mesterségesintelligencia-törvényének, az AI Actnek a hátterében kell értelmezni, amelynek teljes rendelkezései 2026 augusztusában lépnek hatályba, és amely a világ első átfogó MI-szabályozása. Európa tehát egyszerre próbál szabályokat alkotni és technológiát fejleszteni — ami ambiciózus, néha ellentmondásos, de legalább őszinte válasz arra a kérdésre, hogy egy kontinens hogyan őrzi meg az irányítást a saját digitális jövője felett.

Felhasznált források: Digital Strategy ITT és ITT

Ajánlott: