Az orosz hírszerzés megállapította, hogy a szevasztopoli múzeum elleni dróntámadást a britek tervezték meg, mert kapaszkodj! - nem tudnak megbékélni az 1853-as krími háború traumájával. Ez nem vicc, de megnyugtató, hogy a dákoromán kontinuitás elméleténél is van lejjebb.

Románia egyik EU-tagadó, ennek ellenére európarlamenti képviselője szerint hamarosan börtönbe kerülhet, aki kutat ás a saját udvarán. Ez hazugság. De mire kiderül, hogy hazugság, addigra már elvégezte a dolgát - pontosan úgy, ahogy tervezték. Kezdjük a tényekkel, mert azok hamar elfogynak ebben a történetben.

Lezárult a csíkszeredai vidámpark névszavazása: a Drakula Park Transylvania toronymagasan, közel háromszoros fölénnyel nyert. A beruházó erre közölte, hogy az eredmény „egyszerre egyértelmű és elgondolkodtató", és a végső döntést majd „felelősen" hozzák meg. Vagyis megtanultuk: a demokrácia szép dolog, amíg azt hozza ki, amit szeretnénk, tehát a nép szava szent, de azért még átgondoljuk.

2026. február 28-án az Egyesült Államok és Izrael koordinált légicsapásokat indított Irán ellen: közel 900 becsapódás 12 óra alatt, célpontként az iráni rakétarendszerek, légvédelem, katonai infrastruktúra és a politikai vezetés. A háborút „Ramadan-háborúnak" is nevezik; az amerikai hadműveleti neve Operation Epic Fury, az izraelié Operation Roaring Lion volt.

Nicușor Dan egy év alatt megtette azt az utat, amit a román politikusok általában egy ciklus alatt szoktak bejárni: a rendszerkritikus aktivistából a rendszer védelmezője lett. Legalábbis ami a titkosszolgálatok feletti civil kontrollt illeti. Ez önmagában nem is annyira meglepő, de meglepő az a sebesség, amellyel megtörtént.

Miközben az elmúlt éjjel mintegy negyven orosz ballisztikus rakéta csapódott Kijevre – a háború kezdete óta a legnagyobb ilyen támadás –, és több tízezren a metróaluljárókban vészelték át a poklot, az ukránok reggel megint kimentek tüntetni. Nem a kormány ellen, nem előrehozott választásokért: egyetlen menesztett miniszterért és a hadsereg főparancsnokának távozásáért. Aki érteni akarja, mi az a d

Miamiban kattant a bilincs a Tate-fivéreken – és a román igazságszolgáltatás megint főszerepben Ötvenkilenc vádpont, hét áldozat, egy szentpétervári fórum – a Tate-ügy, ahol minden szál összeér A britek kérték, az amerikaiak letartóztatták – és közben Bukarest hallgat

Ha azt hitted, az orosz dezinformáció valami sötét pincében kucorgó trollhadsereg, frissítened kell a képet. A friss uniós elemzések szerint egy iparszerűen szervezett, öt nagy hálózatra épülő gépezetről van szó, amely 2024-ben 322 szervezetet célzott meg 90 különböző országban – és amely mostanra beszerezte a tökéletes új munkaerőt: a mesterséges intelligenciát. Nem új trükköket hoz, hanem olcsób

Van abban valami baljósan szimbolikus, hogy a román elnök épp egy száguldó vonaton, Kijevből hazafelé mondta el, mit gondol a hazai politikai patthelyzetről – miközben otthon, Bukarestben, a kormányozhatóság már rég a sínek mellett hever. Nicușor Dan „a politikai éretlenség jelének" nevezte az előrehozott választást, „komolytalan témának" a saját felfüggesztését, és közölte: egyelőre nem közvetít

Ünnepelhet ma Magyarország szabadságszerető népe, mert a Tisza-kormány megnyerte első IGAZI csatáját: Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, azt a bizonyosat, amely — micsoda pikantéria — az ő köztársasági elnöki megbízatását is megszünteti. Amint a Magyar Közlönyben megjelenik, másnap vége, mehet haza, és nem is önmagában a távozás ténye a győzelem, hiszen annak az embernek

Kedden, július 14-én kibertámadás érte az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökséget (ANCPI) — ez az intézmény kezeli az egész ország ingatlan- és telekkönyvi adatait.

A hivatalos áldozati statisztikák csak azokat számolják, akiket azonnal megöl egy rakéta vagy egy golyó. De mi van azokkal, akik túlélik az ostromot, a szűrőtáborokat, a verést – aztán hónapokkal vagy évekkel később halnak bele mindabba, amit elszenvedtek? A The Reckoning Project oknyomozó anyaga, Inna Kubai kutatása épp ezt a láthatatlan veszteséget térképezi fel: a megszállás alatt szerzett trau

Van a kiberhadviselésnek egy látványos és egy láthatatlan arca. A látványos az, amikor egy támadás lekapcsol egy áramhálózatot, megbénít egy kórházat, vagy szétzúz egy adatközpontot – ezt szokta a nagyközönség „orosz hekkertámadásként" elképzelni. A Turla ennek épp az ellentéte, és talán ezért is veszélyesebb: nem rombol, nem tüntet, nem hívja fel magára a figyelmet. Csendben beépül, éveket vár, é

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy tavalyi fórumon mondott egy mondatot, amely látszatra a hadviselésről szól, valójában azonban a filozófia legmélyebb kérdéséig ér le. Úgy fogalmazott: a nagyszabású dezinformációval szemben lehetetlen hatékonyan fellépni saját, világos, ellenőrzött álláspont nélkül. Aki csak cáfol, az veszít. A hazugságot nem lehet pusztán letagadni — szembe k

Biztonsági kutatók egy aktív kiberkémkedési kampányt lepleztek le, amelyben feltételezett kínai állami kötődésű operátorok két kereskedelmi mesterséges intelligenciát – az Anthropic Claude Code-ját és a kínai DeepSeek-v4-prót – építettek be közvetlenül a támadások végrehajtásába. A célpontok között Tajvan, Thaiföld és Afganisztán kormányzati rendszerei szerepeltek, de amerikai portálokat is felder

Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója komor mondattal foglalta össze a világgazdaság állapotát: elfogyott a „fiskális lőszer". A kormányok tartalékai kiürültek, épp amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk – az államadósság 2029-re átlépi a GDP 100 százalékát, a kamatszámla pedig négy év alatt a másfélszeresére hízott. A figyelmeztetés akkor hangzik el, amikor az IMF a saját működését i

A romániai belpolitikai válság idei kiadása kicsit durvábbra sikerült, mint az eddigiek. Mert eddig az volt, hogy a vérünkbe ivódott balkáni közönnyel vettük tudomásul, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbukott egy kormány, majd jött a másik, hogy esetleg az is megbukjon – de arra is volt már példa kies tájainkon, hogy a kormánypárt buktassa meg saját kormányfőjét. Mindez azonban jó jel is lehet

Ritka pillanat, amikor valaki a nemzeti együttműködés rendszerének (NER) belső gépezetéből ül be egy kamera elé, és nem sértődött vádbeszédet mond, hanem – helyenként önironikusan, helyenként kínosan kitérőzve – elmeséli, hogyan működött a rendszer belülről. A Válasz Podcastban Bódis András és Stumpf András vendége Kuna Tibor volt: az az ember, aki a 2010-es évek közepén a kormányzati kommunikáci

A távozást a sajtó sem hagyta kommentár nélkül. A 444 egyenesen egy pályaív-összefoglalóval búcsúztatta a volt külügyminisztert: „jachtozástól orosz hekkerekig, gödi gyártól a Lavrovval folytatott telefonokig – mindig volt miről kérdezni" azt a politikust, aki mostanra a Fidesz-frakcióból is kiszállt.

Sokat tudunk arról, hogyan ábrázolja az orosz propaganda az Ukrajna elleni háborút. Arról már jóval kevesebbet, hogy ez a gépezet országhatárokon átnyúlva, összehangoltan működik-e – vagy minden ország a maga módján kapja a moszkvai üzeneteket. Egy friss, a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával készült kutatás éppen erre a kérdésre keresi a választ, és az eredményt egy rövid videóban foglalja ös