Célkeresztben az ukrán identitás: 8 millió ukrán könyvet égetett el Moszkva

Egy orosz dróntámadás nyolcmillió könyvet — köztük iskolai tankönyveket — pusztított el Ukrajnában, ami a 2022-es orosz invázió kezdete óta a legsúlyosabb ilyen jellegű csapás, jelenette hétfőn az érintett kiadó, a Ranok A kiadó igazgatója, Viktor Kruglov keserű szavakkal illette a támadást egy Facebook-üzenetben: „Támadás az ukrán oktatás és kultúra ellen. Hitler is irigy lenne rá." A cég közleménye szerint „a tűz még mindig tombol. Az ellenség megpróbálja porig égetni az oktatásunkat és a kultúránkat."

Nézzük a konkrét számokat, mert megrendítőek. Több orosz drón augusztus 1-jén támadta meg a kiadó logisztikai és elosztóközpontját Harkivban — Ukrajna második legnagyobb városában, az ország északkeleti részén, mindössze mintegy 40 kilométerre az orosz határtól. A raktárban tárolt könyvek közül nagyjából 600 ezer tankönyv, 28 ezer különböző cím és összesen 8 millió példány semmisült meg. A tűz egy 10 ezer négyzetméteres raktárt borított lángba, a becsült kár pedig eléri az 1 milliárd hrivnyát. Az időzítés különösen kegyetlen: a csapás alig egy hónappal az új tanév kezdete előtt történt — épp azokat a tankönyveket égette el, amelyeket szeptember 1-jéig kellett volna eljuttatni az ukrán iskolákba. Egy AFP-újságíró szombaton, néhány órával a támadás után a helyszínen látta a lángokkal küzdő tűzoltókat.

Kruglov szerint „ez a legnagyobb veszteség Ukrajna könyvipari infrastruktúrája számára a teljes körű háború kezdete óta". És egy fontos részlet, amit a kiadó vezetője hangsúlyozott: két drón csapott be ugyanabba a pontba. „Ez egy szándékosan megtervezett művelet volt, amelynek célja a tankönyvek és az ukrán könyvek elpusztítása" — mondta. Vagyis nem véletlen találatról, nem járulékos kárról van szó, hanem célzott csapásról.

Nem elszigetelt eset – egy hetek óta tartó kampány

Ez nem egyetlen tragikus incidens, hanem egy szisztematikus sorozat része. Az ukrán kiadók rendszeresen panaszkodnak az orosz csapások okozta súlyos veszteségekre — és épp az elmúlt hetekben fokozódott a támadások intenzitása a könyvipar ellen. Csak néhány példa a közelmúltból: júliusban két kijevi székhelyű kiadó gyászolta több mint egymillió, raktárban tárolt könyv pusztulását, a főváros elleni rakétacsapások nyomán. A július 18–19-i éjszakai csapás mintegy 850 ezer könyvet semmisített meg, elpusztított egy nyomdát és több kiadói raktárt. Július 2-án egy orosz támadás megrongálta a Megapoligraf nyomdát — pont miközben Ranok-könyveket és iskolai tankönyveket gyártott. És maga a Ranok sem először szenved csapást: az infrastruktúráját többször is érte találat, májusban két külön támadás is. Vagyis egy módszeres, ismétlődő hadjáratról van szó az ukrán könyvkiadás ellen. Ha egyetlen adattal akarjuk érzékeltetni a mostani csapás súlyát: szakértők szerint ez az egyetlen támadás Ukrajna éves könyvnyomtatási mennyiségének nagyjából egyharmadát semmisítette meg - egy csapással. Érdemes azt is tudni, hogy a Ranok portfóliójában olyan szerzők művei is szerepelnek, mint George Orwell vagy Barack Obama — vagyis nemcsak ukrán tankönyvek, hanem a világirodalom és a demokratikus gondolkodás könyvei is hamuvá váltak.

A kulturális háború: az identitás eltörlése

És most tegyük hozzá, amiért ez több egy gazdasági kárnál. 2022 óta Oroszország ismételten megtámadott múzeumokat, filmstúdiókat, templomokat és más ukrán kulturális helyszíneket. Sok ukrán úgy tekint az invázióra, mint kísérletre a saját identitásuk eltörlésére — és a könyvégetés ennek a legbeszédesebb, legősibb szimbóluma. Mert gondoljuk végig, mit jelent tankönyveket, ukrán nyelvű könyveket célzottan elpusztítani. Egy erőmű lebombázása sötétséget és hideget hoz — de egy nyelv, egy kultúra, egy nemzet könyveinek elégetése az emlékezet, az oktatás, a jövő nemzedékek elleni támadás. Egy tankönyv nélkül maradó gyerek nem csak egy tárgyat veszít; egy darabot veszít abból, ami őt ukránná teszi. Nem véletlen, hogy Kruglov épp Hitlert idézte — a náci könyvégetések, a „nem kívánatos" könyvek máglyára vetése a XX. század egyik legsötétebb szimbóluma, és az sem véletlen, hogy egy agresszor, amely egy egész nemzet létezését tagadja, épp a könyveit, a nyelvét, az oktatását veszi célba.

Ez a hír újfent leleplezi az orosz háború valódi természetét. A Kreml propagandája szerint ez a háború „az oroszajkúak védelméért", „a nácizmus ellen" folyik. A valóság az, hogy orosz drónok szándékosan égetnek el gyerekeknek szánt tankönyveket egy raktárban, egy hónappal a tanévkezdés előtt — és ezt maga a támadás módja (két drón ugyanarra a pontra) bizonyítja - ez az ukrán kultúra, oktatás, identitás módszeres felégetése.

És van ebben egy tanulság a számunkra is. Amikor arról beszélünk, mit is jelentene, ha Oroszország „győzne" Ukrajnában, akkor ez a válasz: nem pusztán területek átrajzolása, hanem egy nemzet emlékezetének, nyelvének, könyveinek szisztematikus felszámolása. Aki elégeti egy nép tankönyveit, az nem békét akar — hanem eltörölni azt a népet. Ezért is olyan üres és cinikus minden „béke" -szólam, amely Ukrajna kapitulációját sürgeti: mert azoknak a könyveknek a hamvai, amelyek most Harkivban égnek, pontosan megmutatják, mi vár egy legyőzött Ukrajnára. A könyvek elégetése mindig figyelmeztetés volt — Heinrich Heine híres mondása szerint ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak. Ukrajnában mindkettő egyszerre zajlik.

Ugar