Fagyos idők a román IT-iparban: elbocsátások, befagyott fizetések és esélytelen juniorok

Több mint húsz év töretlen növekedés után gyökeresen megváltozott a helyzet a román informatikai szektorban. A HotNews.ro által készített, az európai Pulse projekt keretében megjelent riport szerint az elmúlt két évben több ezer alkalmazottat bocsátottak el, a fizetések emelkedése pedig megállt. A cikk több intézmény és cég véleményét ütközteti, és arra a következtetésre jut, hogy nem pusztán a mesterséges intelligenciáról van szó — a probléma mélyebb és strukturális jellegű.

A román szoftver- és IT-szolgáltatási iparban közel 200.000 ember dolgozik az ANIS munkaadói szövetség adatai szerint. Ezek az adatok 2023-ban mintegy 10.000 fős csökkenést mutatnak a szektor összlétszámában, amit 2024-ben 5000 fős növekedés követett. Az Eurostat adatai szerint egyre több informatikus helyezkedett el más iparágakban — ez a szövetség szerint önmagában nem rossz, mivel Romániában szükség van a digitalizációra, és ezek az emberek magukkal viszik a digitális kompetenciát más gazdasági területekre is.

Az elmúlt két-három évben világszerte szinte minden nagy technológiai vállalat jelentős leépítéseket jelentett be — köztük az Amazon, az Intel, a HP, a Microsoft, az Oracle, az IBM és a Meta. A legfrissebb bejelentések a Cisco Systemstől, az Amazontól és a LinkedIntől érkeztek. A cégek általában a megtakarítás és a hatékonyságnövelés szükségességére hivatkoznak, néhányan azonban egyértelműen a mesterséges intelligenciát nevezték meg okként, mivel az automatizálás lehetővé tette, hogy jóval kisebb létszámmal is többet végezzenek. Az MI-t nyíltan megnevező cégek között van az Amazon, a HP, az IBM, a Snap, a Klarna és a Duolingo. A nagy vállalatok nem közölnek országonkénti adatokat, de Romániát is érintették a leépítések. Helyi szinten csökkentette létszámát többek között az Amazon, az Oracle, a Microsoft, az Endava, a Bitdefender, a Gameloft, a UiPath és az eMAG. Több autóipari cég is elbocsátott informatikai és kutatási részlegein dolgozó munkatársakat, elsősorban a nyugat-európai megrendelések visszaesése miatt. Az INS (Országos Statisztikai Intézet) adatai szerint 2025 áprilisa és 2026 márciusa között az IT-szektorban az átlagos nettó kereset 12 950 lej (mintegy 2500 euró) volt, havonta erősen ingadozva 12 100 és 15 600 lej között — a magasabb hónapokat a negyedéves prémiumok, teljesítménybónuszok és húsvéti juttatások magyarázzák.

Az egyik legaggasztóbb tendencia, hogy jelentősen visszaesett a belépő szintű (entry level) állások száma, különösen a karrierjük elején álló programozók esetében. Corina Vasile, az ANIS ügyvezető igazgatója szerint „itt van a probléma, és ha ez elmélyül, középtávon strukturális gonddá válik.” Ezzel szemben a tapasztalt (senior) programozók iránt továbbra is van kereslet, egyes szakterületeken — például kiberbiztonság és MI/gépi tanulás területén — kifejezetten hiány mutatkozik. A projektekben egyre több olyan senior fejlesztőt keresnek, akik MI-eszközök segítségével a korábban kezdőkre bízott feladatokat is elvégzik. „Aki most toboroz, sokkal célzottabban teszi, meghatározott szakosodásokra” — mondja Vasile. Figyelmeztet: a személyzet- és senior-hiány legkésőbb öt éven belül érezhető lesz, és felveti, hogy az állam — akár európai forrásokból — ösztönzővel segíthetné a cégeket a junior programozók felvételében, mivel a projektárak csökkenése miatt a cégek gazdaságilag már nehezen indokolják nagyobb számú pályakezdő alkalmazását. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az automatizálás nem feltétlenül jelent elbocsátásokat — inkább termelékenységnövekedést —, de a kevesebbért kínált árak és a kereslet senior irányba tolódása miatt a kezdők érzik meg leginkább a változást. Vasile beszélt a 2024 végén megszüntetett adókedvezmények hatásáról is, amelyeket az IT-alkalmazottak régóta élveztek. „Mindenkinek számított” — mondja, de a legnagyobb gond nem maga a megszüntetés volt, hanem annak rendkívüli gyorsasága: a cégeknek rögzített költségvetéseik és az ügyfeleknek kommunikált áraik voltak, amikor az adózás „egyik napról a másikra” megváltozott. A piackutatások szerint az IT-fizetések stagnáltak: „nem emelkedtek tovább, sőt — az inflációt is figyelembe véve — reálértékben enyhe csökkenés van az iparág egészében.” Van még bérnövekedés, de általában az infláció alatt, kivéve a hiánnyal küzdő területeket.

Florentin Iancu, a Temesvári IT Szakszervezet (SIIT) elnöke szerint nincs olyan jelentős romániai IT-cég, amely az elmúlt években ne csökkentett volna létszámot. Pontos szám nincs, mert nem léteznek teljes nyilvános adatok, de több ezer emberről van szó. A szakszervezet 17 cégnél van jelen, közel 10.000 taggal. Iancu strukturális okot lát: a román IT-szektor nagyrészt kihelyezett (outsourced) tevékenységekre épült, főként támogatási (support) feladatokra, nem pedig kutatás-fejlesztésre. „A technológia, különösen az MI révén, lassan minden ilyen tevékenységet elkezd helyettesíteni. Románia nagyon sérülékennyé vált.” Szerinte ez „strukturális probléma, még mielőtt technológiai lenne” — az ország túlságosan a mennyiségi, támogató munkára fogadott, ám ezek nem új munkahelyek voltak, hanem áthelyezett, „átvihető” állások, amelyeket előbb-utóbb elvesz a technológia vagy az, aki olcsóbban megcsinálja.

Iancu szerint az MI kulcsszerepet — „pivot” szerepet — játszik: „scriptek és MI-ügynökök révén maguk a szakmák helyettesíthetők. Az MI csökkenti az emberi erőforrás iránti igényt, és kulcsfontosságú felügyeleti, ellenőrzési, ellenőrző pozíciókra korlátozza azt.” Az MI egyszerre érinti a szolgáltatónak kiadott munka mennyiségét és a szolgáltatás elvégzésének módját is. „Ismétlem: az MI kulcsszerepet játszik, és folytatni fogja a munkahelyek megszüntetését.” A román szektort India nyomása is sújtja, amely „erősen jön hátulról”, és amelyről már nem mondható, hogy gyenge minőségű szolgáltatást nyújt. India sokkal erősebb és aktívabb — ott sokan hat napot dolgoznak hetente, és az ország emberi erőforrásban is gazdag (több mint ötmillió IT-alkalmazott). Iancu magyarázata szerint a leépítés jórészt közös megegyezéssel történik, nem tényleges létszámleépítés formájában. Így „nincs a munka törvénykönyve szerinti átszervezés, tehát nincs tájékoztatási és konzultációs kötelezettség sem” — nem jelenik meg hivatalos indoklás vagy döntésvállalás. A cégek gyakran 10 fölötti kompenzációs fizetést kínálnak a békés távozásért, a tapasztaltaknak akár 14-16 havit is.

„Az emberek nálunk nem becsapva és nem üres zsebbel távoztak, de ez nem vigasztal. Sokan mennek el, és a munkaerőpiacra való visszailleszkedés nagyon nehéz — a legtöbb esetben alacsonyabb pozícióra, mint ahonnan eltávoztak. Ez a nagy fájdalom.”

Iancu hozzáteszi: már nemcsak a kezdők szenvednek, hanem a nagy tapasztalattal rendelkezők is. Egy cégvezető mesélte neki, hogy hosszú idő után, amikor az alkalmazottak voltak „hatalmon”, most fordult a kocka: „Most mi vagyunk hatalmon, én választom meg, kit veszek fel; korábban szinte bárkit felvettem, mert nem találtam embert.” Iancu úgy véli, 2027 is nehéz év lesz a román IT-nek.

Alexandru Lăpușan, a 350 fős, közel 40 millió eurós éves forgalmú Zitec vezérigazgatója szerint a pandémia alatt és után robbanás volt a digitalizációs kereslet miatt; e jelenség és a mostani piaci körülmények fényében érthető, hogy „a román IT-ben többé-kevésbé befagytak a felvételek”, és az MI-hullám sem könnyíti a helyzetet. Kevesebb a nagy volumenű projekt, így a szakemberek iránti kereslet is kisebb. A fizetésekről óvatosabb: nem látott friss piackutatást, csökkenő növekedési ütemre számít, de nem gondolja, hogy befagytak. Szerinte a cégeknek legalább a lejben mért inflációt fedezniük kellene, mivel a szerződések többsége amúgy is devizában van. Lăpușan szerint egyes nagy nemzetközi cégeknél az MI „kényelmes ürügy” volt olyan átszervezésekhez, amelyek egyébként is megtörténtek volna — például mert korábban túl sok embert vettek fel. Néhány cég, amely alkalmazottait MI-alkalmazásokra cserélte, később részben visszavonta a döntést. „Az MI témáját más ügyek igazolására is fel fogják használni.”

Csehország: az MI-érv gyakran más okokat leplez

Csehországban is kulcsfontosságú az IT-szektor, és Romániához hasonlóan mintegy 200.000 ember dolgozik benne (Denik Referendum). Több amerikai és nyugat-európai multinak van itt IT- és szolgáltatóközpontja (IBM, Honeywell, Siemens, HeidelbergCement, Lufthansa, Johnson & Johnson, Villeroy & Boch). Az elmúlt tíz hónapban sokat beszéltek az MI-vel magyarázott leépítésekről, de kevés a konkrét szám; csak néhány nagyobb cég (pl. Oracle, Direct) jelentett be nyilvánosan jelentős leépítést, egyikük az alkalmazottak harmadától vált meg, fő okként az MI-t megnevezve. A jelenség azonban egyelőre nem elég nagy ahhoz, hogy a makrogazdasági mutatókban is megjelenjen. Az alkalmazottak szerint az MI-érv gyakran más okokat leplez, főként a pandémia idején felhalmozott közvetett költségek csökkentését. Szó esik az IT-ra jellemző kereslet-ciklusokról is: egy ciklus általában négy évig tart, és jelenleg a gyenge keresletű szakaszban vagyunk. A cseh újságírók szerint egyértelmű, hogy:

• (A) az IT-cégek az elmúlt évben kevesebb embert vettek fel, és

• (B) az alkalmazottakkal szembeni elvárások nőnek, a fizetések viszont nem.

Gyakori vitatéma az az előrejelzés is, amely szerint 2050-ig mintegy 250 000 munkahely tűnhet el az MI miatt (nem csak az IT-ban) — bár ezek csak hosszú távú, általános becslések.

Litvánia: a piac a „programozóktól” az „MI-architektek” felé mozdul

Litvánia elkerülte a tömeges elbocsátásokat, de átment egy „strukturális átméretezésen” (Delfi). A vilniusi és kaunasi nagy tech-leányvállalatok optimalizálták szerepköreiket, különösen a junior szoftverfejlesztés és a QA (szoftvertesztelés) területén, ezeket gyakran MI-alapú automatizálásra cserélve. A piac a „programozóktól” az „MI-architektek” felé mozdul: a belépő szintű felvételek jelentősen lelassultak, mert a generatív MI átveszi az alapvető programozási feladatokat. A kereslet most a senior programozók iránt van, akik kezelni tudják az MI-eszközöket és a bonyolult architektúrákat. Litvánia jó helyzetben van: az IT-munkaerő 33%-a rendelkezik MI-kompetenciával. Vannak átképzési kezdeményezések is — az állami foglalkoztatási szolgálat külön finanszírozott programokat kínál az MI és a kiberbiztonság felé való átmenethez. Emellett a szakszervezetek aktívan lobbiznak a Gazdasági Minisztériumnál, hogy az európai MI-rendelet (AI Act) védje a munkavállalók jogait és garantálja a szociális biztonságot az automatizálás által érintetteknek.

Forrás: HotNews