Konstancai dolgozók: hibrid háborúban állunk Oroszországgal

A konstancai kikötő elleni második, csütörtöki hamis bombariadó után a G4Media és az Info Sud-Est riporterei több kikötői forrással is beszéltek — intézményi tisztségviselőkkel és a kikötőben működő gazdasági szereplőkkel egyaránt. Az egyikük kertelés nélkül fogalmazott: „El kell ismernünk, hogy a hibrid háború kellős közepén vagyunk, és ne kerülgessük tovább ennek kimondását, mert ezt éljük — háborúban állunk, minek kerülgetni a szót." Végre valaki kimondta, csak az a baj, hogy az illető nem döntéshozó, és befolyása is csekély lehet, holott ezt a tételt nemcsak a konstanciai kikötő dolgozói, hanem a teljes Nyugat már rég ki kellett volna mondja. Oroszország háborúban áll velünk és a háború része az, hogy ezt mi ne vegyük észre, ne vegyük túl komolyan - ezért hibrid (kognitív) háború és nem jönnek tankok, vadászgépek - még.

Érdemes felidézni, mi minden történt rövid idő alatt, mert a bennfentesek szerint ezek nem elszigetelt események, hanem egyetlen hadművelet láncszemei. Az első bombariadót július 29-én adták le. Előtte, június 5-én találták meg azt a 78-as mólóhoz irányított tengeri drónt, amely később az Oil Terminal móló mellett robbant fel. Három incidens kevesebb mint két hónap alatt — és közöttük a két, Sulina/Szent György térségében megtámadott hajó, valamint az első orosz drónok, amelyeket a román állam lőtt le, mert megsértették a nemzeti légteret. Mindezek előtt egy orosz drón egy galați lakóházra zuhant, és további tucatnyi incidenst regisztráltak Romániában, főleg Tulcea megyében. Ahogy egy hivatalos kikötői forrás összefoglalta:

„Most az oroszok teljes fókusza a konstancai kikötőn van. Zaklatni, kifárasztani akarnak minket, hogy eljussunk oda, mint a juhász és a farkas meséjében: amikor majd valami valódi lesz, már senki nem fogja elhinni."

Tökéletes összefoglalója az oroszok által vívott kognitív hadviselésnek.

A források egyértelműen a klasszikus orosz „hamis zászlós" módszerként azonosítják a telefonos bombariadókat, amelyeket lengyel és ukrán telefonszámokról adtak le. A logika, amit elmagyaráznak, egyszerre egyszerű és alattomos: „Az oroszok célja, hogy dezinformációs hullámokat gerjesszenek a közösségi médiában abból kiindulva, hogy a fenyegetéseket állítólag Ukrajna és Lengyelország küldte. De felteszi valaki a kérdést, miért csinálnák ezt épp most az ukránok?" A válasz szerintük az, hogy a mesterséges intelligenciával generált fenyegető üzenetek hamisak, oroszok küldik őket, és a hibrid háború részei. Ahogy az egyik forrás fogalmazott:

„Ezek inkább a szórakozásukat szolgálják, mert a valódi tétjük más, az hogy kifárasszanak minket, zaklassanak, hogy elveszítsük az éberségünket. Bomba ma, bomba holnap, bomba minden nap. Képzeljék el, amikor majd valódi lesz, ki hiszi el?"

És itt jön a lényeg, amit az egyik intézményi forrás mondott ki:

„A fő tét mindezen túl a pánikkeltés. A pánik most létfontosságú az oroszoknak a velünk vívott hibrid háborújukban. Pánik és zűrzavar, zaklatás, feszültség - ezek a kulcselemek számukra a konstancai kikötőben. Ezek, és persze a durva dezinformáció a közösségi médiában. Hallani és látni fogják majd, hogyan »támadtak meg minket az ukránok«, hogyan »küldenek megint drónokat«, hogyan adnak le bombariadókat, és így tovább."

Az oroszok amúgy nagy számban használnak ukrán és lengyel SIM-kártyákat, ahogy litván, lettet, észtet is, amihez csak hozzáférnek - lengyel és ukrán SIM-kártyákat tettek korábban például azokba a drónjaikba, amelyeket Nyugat-Ukrajna ellen irányították, így játszva ki a radarokat - lévén Lukasenka komolyan vette Zelenszkij fenyegetését, így lekapcsolta azokat az átjátszótornyokat, amelyek ezt segítették, de a módszer nem tűnt el, csak átvándorolt más cselekményekbe.

A valódi orosz cél: kibertámadás és az ukrán gabona blokkolása

Ahogy az egyik forrás felteszi a kérdést: „A tét most az, hogy fel vagyunk-e készülve a kibertámadásokra, vagy sem? Mert ez az oroszok tétje most, nem a bombariadók, mert azok, ha valódiak lennének, háborút jelentenének a NATO-val. A tét az, hogy blokkolják az ukránoktól érkező gabonát."

A források, mind az intézmények, mind a kikötői gazdasági szereplők köréből azt állítják, hogy hekkertámadás érte a Román Hajózási Hatóságot (ANR) és a konstancai kikötő egyik legfontosabb gabonaterminálját is. Sőt, a bennfentesek szerint az első bombariadót épp az ANR elleni kibertámadás után adták le — vagyis a kettő összefügg. (Az ANR a Közlekedési Minisztérium alá tartozó közintézmény, amely a hajózás biztonságát és a hajók védelmét felügyeli a román vizeken és kikötőkben.) A módszert az egyik forrás plasztikusan írja le:

„Az informatikai támadásokkal le tudják állítani a mérleget, a silókat, mindenféle akadékoskodást okozhatnak, ami nehezíti vagy blokkolja a munkát, frusztrációt, ideget kelt, egymásnak esel, pszichésen kifárasztanak, súrlódások keletkeznek, feszültségek halmozódnak."

És a lényeg: nem is feltétlenül az adatlopás érdekli az oroszokat, amikor betörnek a kikötői cégekhez — „nincs sok használható adatunk, de meg tudnak változtatni dolgokat. Folyamatos felfordulás és zaklatás lesz."

Miért épp a gabona?

„Az oroszok nem tudják megtámadni a Dunán a gabonaszállító konvojokat, mert az román terület, az EU, a NATO területe — így hát a konstancai kikötőt akarják destabilizálni."

Vagyis mivel a fizikai támadás a NATO-tagállam területén háborút jelentene, az oroszok a kibertérbe viszik a hadműveletet, hogy elvágják azt a logisztikai láncot, amelyen az ukrán gabona a világpiacra jut. A források a fenyegetést egyértelműen az orosz katonai hírszerzéshez, a GRU-hoz kötik: „A GRU-val nem játszik az ember, nagyon veszélyesek. Meglátják majd, hogy kibertámadások lesznek az APC-nél (a kikötőt üzemeltető állami társaság), a kikötői szereplőknél, főleg a gabonásoknál." A forrás aggodalmát fejezte ki a cégek védelmi felkészültségével kapcsolatban is: „Nem tudom, mennyire erősek a vírusirtók a cégeknél."

Az egyik forrás magának a román állam digitális védelmi képességének komolyságát vonja kétségbe:

„Gyakorlatilag Ghiță (Sebastian Ghiță) kezében vagyunk, nem? Ki csinálja a digitalizációt, ki felel a kiberbiztonságért Romániában a legmagasabb állami szinten? Szóval fel vagyunk készülve vagy sem a kibertámadásokra?"

A Sebastian Ghiță névre való utalás — egy hírhedt, korrupciós ügyekbe keveredett egykori üzletemberre és politikusra, aki évekig a román IT- és biztonsági szektor közelében mozgott — önmagában is éles kritika a román állam digitális kiszolgáltatottságáról. A záró üzenet pedig egyenesen vádirat a hatóságok felé - akik a forrás szerint „még nem ébredtek fel": „Az egyetlen ébren lévők a Szolgálatok emberei, akik egyelőre úgy tűnik, kézben tartják a helyzetet a kikötőben. De fel kell ébreszteniük a többieket is — a Parti Őrséget, a Haditengerészetet, a Védelmi Minisztériumot és másokat. Úgy tűnik, ők még nem értik, mi történik, vagy nem fogadják el, hogy hibrid háborúban állunk."

Ez a beszámoló pontosan megmutatja, hogyan működik a hibrid háború a gyakorlatban: nem egyetlen nagy csapással, hanem a kis zaklatások, hamis riadók és láthatatlan kibertámadások szövedékével, amelynek célja a kimerítés, a pánik és a bizalom szétzilálása. A bombariadó a látványos felszín — de a valódi hadművelet a szerverekben, a silók vezérlőrendszerében, a mérlegek szoftverében zajlik. És a cél nem is az adatlopás, hanem a bénítás: hogy az ukrán gabona ne jusson ki a világpiacra Konstancán keresztül, mivel a Dunán, NATO-területen, közvetlenül nem támadható.

A források legkeményebb üzenete nem az oroszoknak szól, hanem a saját államuknak: hogy a hatóságok „még nem ébredtek fel", hogy a digitális védelem bizonytalan, hogy a felelős intézmények egy része nem érti vagy nem fogadja el a helyzet súlyát. Ez a valódi sebezhetőség, mert a kognitív háborúban nem az a kérdés, hogy az ellenfél támad-e — az biztos, hogy támad —, hanem hogy a megtámadott fél időben felismeri-e, és felkészül-e rá. Ezt a felismerést sürgeti egy bennfentes, aki nap mint nap a fronton áll — egy olyan fronton, amely nem is úgy néz ki, mint egy háború, épp ezért a legveszélyesebb.

FORRÁS: G4Media / Info Sud-Est (exkluzív)