Kormányalakítási alkudozások: az RMDSZ kiharcolta az autonómiát

Alakul a román kormánykísérlet: a PNL, az USR és az RMDSZ felosztotta egymás között a minisztériumokat, Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pedig szombaton benyújtja a Parlamentnek a kormányprogramot és kabinetje névsorát. A miniszterjelöltek meghallgatását hétfőre tervezik, az izgalmak napja pedig – ha semmi nem borítja fel a menetrendet – kedd lesz, amikor a törvényhozás szavaz a kormány beiktatásáról.

Apropó: csak vicceltünk a címben - még az autonómiánál is sokkal fontosabbat harcolt ki, de majd benne lesz a  cikkben!

Mureșannak 233 voksra van szüksége. A három őt támogató pártnak összesen 170 parlamenti képviselője és szenátora van, vagyis legalább 63 szavazat jelenleg hiányzik. Mindez apró kellemetlenségnek tűnhet ahhoz képest, hogy a minisztériumokat már sikerült kiosztani, de a román alkotmány makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányt ne csak összeállítsák, hanem a Parlament is megszavazza. A PSD hivatalosan közölte, hogy nem támogatja a Mureșan-kabinetet, az AUR és a kisebb szélsőjobboldali csoportok többsége pedig szintén nemet mondott. Mureșan azt állítja, hogy nem tárgyal az AUR-ral, ugyanakkor azt is elmondta: ha az AUR egyes képviselői mégis rá szavaznak, nem tudja megakadályozni őket. Magyarán: nem kérik a szélsőjobboldali voksokat, de ha azok véletlenül beesnek az urnába, senki nem fogja gumikesztyűvel kiszedni őket. A nemzeti kisebbségek frakciójának 17, a független és párton kívüli törvényhozóknak pedig 23 szavazata van. Még akkor is hiányozna tehát 23 voks, ha valamennyien felsorakoznának Mureșan mögött. Ezeket már csak a PSD-ből kiszakadó képviselőktől, az AUR, az SOS România és a POT környékéről leváló politikusoktól, illetve az ezekből a pártokból alakult parlamenti törmelékcsoportoktól lehetne összeszedni.

Ez azért különösen szép, mert az RMDSZ korábban azt állította: nem támogat olyan kormányt, amelynek beiktatása az AUR, az SOS vagy a POT szavazataitól függ, márpedig a jelenlegi parlamenti számtan szerint pontosan egy ilyen kormányt készül megszavazni, a helyzet ráadásul fordítva sem sokkal jobb: ha Mureșan elbukik, és a PSD próbál kormányt alakítani, annak is szüksége lesz vagy a PNL támogatására, vagy a szélsőjobboldal szavazataira. Vagyis sikerült eljutnunk oda, hogy mindenki kizár mindenkit, de kormányt kizárólag azokkal lehet alakítani, akiket mindenki kizárt. Jól elé vagyunk, tiszta mexikói felállás.

Tizenhat minisztérium, három miniszterelnök-helyettes

A kabinetben 16 minisztérium lesz. A PNL hét, az USR öt, az RMDSZ három tárcát kap, az Igazságügyi Minisztériumot pedig egy független jelöltre bíznák. Mindhárom pártnak lesz miniszterelnök-helyettese is: a liberálisok részéről Mircea Abrudean, az USR-től Radu Miruță, az RMDSZ-től pedig Tánczos Barna töltené be ezt a tisztséget.

A PNL jelöltjei:

• Mircea Abrudean – belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes;

• Oana Gheorghiu – egészségügyi miniszter;

• Dragoș Pîslaru – európai alapokért felelős miniszter;

• Alexandru Nazare – pénzügyminiszter;

• Sebastian Burduja – energiaügyi miniszter;

• Mihai Dimian – oktatási miniszter;

• Raluca Turcan – munkaügyi miniszter.

Az USR jelöltjei:

• Radu Miruță – védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes;

• Oana Țoiu – külügyminiszter;

• Irineu Darău – gazdasági miniszter;

• Diana Buzoianu – környezetvédelmi miniszter;

• Cătălin Drulă – közlekedési miniszter.

Az RMDSZ jelöltjei:

• Cseke Attila – fejlesztési miniszter;

• Tánczos Barna – mezőgazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes;

• Ötvös Koppány – kulturális miniszter.

A kabinet egyetlen hivatalosan független tagja Andrea Chiș igazságügyi miniszterjelölt lenne. Cătălin Predoiu, aki belügyminiszterként és ideiglenes igazságügyi miniszterként szinte már a kormányzati berendezés részének számított, ezúttal lemaradt a névsorról, lévén a fickó korábban a pártvezetés döntésével szembemenve Adrian Veșteát támogatta a miniszterelnöki tisztségért folyó parlamenti szavazáson.

Az RMDSZ legnagyobb gondja: kié legyen az igazságügy

A kormányalakítási alkudozás során az RMDSZ eddig egyetlen komolyabb magyar ügyet sem villantott fel a nyilvánosság előtt. Székelyföld autonómiája? A magyar nyelvi jogok kiterjesztése? Garanciák arra, hogy a területi-közigazgatási reform során ne darabolják fel a magyar tömbterületeket? Önálló magyar állami egyetem? Lófaszt, mama, hogy klasszikust idézzünk. Kelemen Hunor legnagyobb nyilvánosságra került problémája az volt, hogy az USR az Igazságügyi Minisztérium élére is a saját emberét akarta állítani, Kelemen viszont szintén igényt tartott a tárcára. Az USR és az RMDSZ végül nem bokszolta le egymás között a kérdést, hanem megegyeztek egy független jelöltben, így került elő Andrea Chiș neve, ami valószínűleg jobb megoldás annál, mintha valamelyik párt egyszerűen ráültette volna saját politikusát az igazságszolgáltatásra. Ha az RMDSZ jelöltje kapja meg a tárcát, a káposztára kecskét engedni ehhez képest személyzeti óvatosságnak számított volna, de legalább elmondhatja magáról a magyar érdekképviselet, hogy jól megszívatta az USR-t, megdöglött a szomszéd tehene is, ne irkáljanak ezek a fickók magyar nyelven, halljunk oda... 

Érdemes egyébként megfigyelni a szóhasználatot is: a román sajtó következetesen negocieri, vagyis alkudozások néven emlegeti a folyamatot. Az RMDSZ és sajtója inkább „tárgyalásokról” beszél, mert az mégiscsak államférfiúibban hangzik annál, hogy a pártok a minisztériumokat, államtitkári tisztségeket és intézményvezetői helyeket osztják fel egymás között. Tárgyalni a magyar közösség jogairól lehetne, az igazságügyi tárcáért és három minisztériumért viszont alkudozni szokás.

Ki az az Andrea Chiș?

Andrea Chiș 56 éves, több mint 28 éven át dolgozott bíróként Kolozsváron, 2017 és 2023 között pedig a Legfelsőbb Bírói Tanács, a CSM tagja volt. A testület reformpárti szárnyához sorolták, nyugdíjba vonulása után pedig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanított.

Mindez természetesen nem garancia arra, hogy jó miniszter lesz. Arra viszont utal, hogy legalább ismeri az igazságszolgáltatás belső működését, nyilvánosan beszélt annak rendszerszintű problémáiról, és nem valamelyik pártirodából küldték át egy frissen nyomtatott önéletrajzzal. Chiș maga azt mondta: Mureșan kérte fel, a három párt pedig azért fogadta el a személyét, mert egyiknek sem tagja.

A latin-balkáni opera sem maradhatott el

Miközben a pártok a miniszteri székeket osztották, Ioana Grosaru, az olasz kisebbség parlamenti képviselője és az Olaszok Romániai Egyesülete bíróságon támadta meg Nicușor Dan elnöki rendeletét, amellyel Siegfried Mureșant miniszterelnök-jelöltnek nevezte ki. A pert szeptember 22-én jegyezték be a Bukaresti Ítélőtábla közigazgatási és adóügyi részlegénél, az első tárgyalási napot pedig szeptember 28-ra, hétfőre tűzték ki. Vagyis a bíróság éppen egy nappal azelőtt foglalkozik Mureșan kijelölésének jogszerűségével, hogy a tervek szerint a Parlament szavazna a kormányáról. Ez meglehetősen nagyvonalú a román igazságszolgáltatástól. Végül is megvárhatták volna, amíg a Parlament megszavazza a kabinetet, a miniszterek felveszik az ünneplőruhát, Nicușor Dan előkészíti az eskütételt, majd közlik, hogy phű-phű, nem járja. A jogi szakértők szerint ugyanakkor az elnöki rendeletet nem lehet egyszerű közigazgatási perben úgy megtámadni, mint egy építési engedélyt vagy egy parkolási bírságot. A miniszterelnök-jelölt kinevezése az államfő és a Parlament közötti alkotmányos jogviszony része; az ezzel kapcsolatos vitát legfeljebb alkotmányos konfliktusként lehetne a román alkotmánybíróság elé vinni, arra jogosult intézményi szereplő kezdeményezésére. Grosaru keresetének ezért jelen állás szerint kevés esélye van, a politikai cirkuszhoz azonban kiváló díszletet szolgáltat.

A Mureșan-kormány programja 28 fejezetből és 381 intézkedésből áll, adóemelés nélkül csökkentené a költségvetési hiányt, 2027-ben és 2028-ban nem vezetne be új adókat, később 21-ről ismét 19 százalékra mérsékelné az áfát, csökkentené a parlamenti képviselők számát, összevonná az állami ügynökségek egy részét, átalakítaná az igazságszolgáltatást, és privatizálná a TAROM-ot. A papír tehát megvan, a minisztériumokat kiosztották, a miniszterjelöltek névsora is összeállt. Már csak a kormány hiányzik mögüle.

Mureșan szombaton beadja a dokumentumokat, hétfőn következhetnek a parlamenti meghallgatások, kedden pedig a szavazás. Ha valóban csak a PNL, az USR és az RMDSZ biztos voksaira számíthat, akkor nem egyszerűen néhány képviselőt kell meggyőznie, hanem egy kisebb parlamenti frakciót kell előállítania a semmiből. Vagy a PSD-ből érkezik segítség, vagy a szélsőjobboldal és annak törmelékpártjai felől. Harmadik, politikailag értelmezhető út egyelőre nem látszik.

A minisztériumokat mindenesetre már elosztották, és Romániában a kormányalakításnak hagyományosan ez a legfontosabb része.

Túl vagyunk rajta, örvendezzünk!

Ugar