Megvesztek a marhák Hargita megyében! Nem (csak) a politikusokra gondolunk

Hargita megyében tovább terjed a veszettség. A megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság (DSVSA) eddig 32 gócot igazolt Felcsík szinte minden községében és Csíkszeredában. Megbetegedett 18 szarvasmarha, 8 róka, 4 juh, egy kutya és egy macska, a Marosvásárhelyi Rádió szerint kedden újabb két mintát küldtek a laborba, és egy Csicsó környéki, erdőszéli Angus-farmon is gyanús tüneteket mutat két-három állat. A DSVSA igazgatója, István Róbert, amikor azt kérdezték tőle, hogyan jutottak idáig, ügyesen, de hamisan hárított: „Az a gond, hogy két évig, két évig és egy kicsit, nem volt oltás, idén pedig csak most találtak rá pénzt.”

A járvány szeptember végén ütötte fel a fejét, amikor Csíkszenttamás határában két szarvasmarha hullott el egymástól mintegy öt kilométerre. A Hargita Népe azt írta, hogy a falu mellett legelő állatok előbb szokatlanul agresszívvá váltak, aztán elpusztultak. A veszettséget előbb a sepsiszentgyörgyi labor, majd a bukaresti országos állategészségügyi intézet is igazolta, azok a személyek pedig, akik hozzáértek az állatokhoz, köztük az állatorvos is, oltást és immunglobulint kaptak. Néhány nap múlva Csíkmadarason és Csíkszentdomokoson is beteg marhákat találtak, Csíkszentmihályon pedig egy oltatlan kutyánál mutatták ki a betegséget, amely korábban összeakadt egy rókával. A hatóságok három kilométeres védő- és hét kilométeres megfigyelési övezetet jelöltek ki a gócok körül, korlátozták a kutyák és macskák mozgását, és elrendelték, hogy a fertőzött területeken csak forralt vagy pasztőrözött tejet szabad eladni. Csíkszentdomokoson egy veszett macska előbb a kutyákkal verekedett össze, aztán megharapott egy asszonyt és egy idős férfit, majd egy biciklis után eredt, mire a vadászok lelőtték. Október közepére a fertőzés Csíkrákosra és Csíkdánfalvára is átterjedt, Csíkszeredában pedig egy fuvarozócég udvarán találtak egy elhullott, veszett rókát.

Az emberek is veszélyben voltak. A csíkszeredai megyei sürgősségi kórház és a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi adatai szerint szeptember 29. és október 7. között már 54 embert kezeltek, köztük 11 gyereket, tizennyolcan közülük az oltás mellé immunglobulint is kaptak, ami azt jelzi, hogy súlyos volt a fertőzésveszély. A veszettség ugyanis, ha egyszer kitörnek a tünetei, szinte mindig halálos.

Egyszer már legyőztük, de idén nem sikerült

Romániában a veszettség egyszer már szinte eltűnt. A betegséget főleg a rókák terjesztik, ezért 2012-től országos programmal oltották őket: repülőgépről és kézzel helyezték ki a vakcinás csalétkeket. 2012-ben négy, 2013-ban kilenc, 2014-ben ismét négy gócot jegyeztek fel, 2015 és 2018 között pedig egyet sem. Aztán elfogyott a pénz. A Máramaros megyei állategészségügyi igazgatóság munkatársa, Vasile Pop márciusban azt nyilatkozta a Graiul Maramureșului-nak, hogy 2024-ben és 2025-ben a költségvetés miatt elmaradt az oltás, „pénz nélkül pedig ebben semmit nem lehet tenni”. Az eredmény nem váratott magára: 2024-ben országosan 18 gócban 22 esetet igazoltak, 2025 júliusáig már 27 góc volt, Iași megyében pedig novemberre egymagában negyven. Az Ugar augusztusban számolt be arról, hogy Bákó megyében hét gócot találtak, és 23 ember, köztük két gyerek és egy várandós nő érintkezett a vírussal. Az ANSVSA februárban kiírta a 180 millió lejes keretszerződést, amely 2027 végéig évente egy tavaszi és egy őszi rókaoltást írna elő, a repülőgépes kampány mégis csak október elején indult újra - az ANSVSA szerint akkor már legalább 87 aktív góc és 102 igazolt eset volt az országban. A csalétkeket elsőként Suceava, Botoșani, Neamț, Bákó és Hargita megyében szórták ki. Hargitában a DSVSA a gócok környékén kezdte az oltást, az adagok jó részét más megyéktől kérte kölcsön, és a pótköltségvetésből újabb húszezret vásárolna. Közben fokozták a vadászatot is, mert túlszaporodtak a rókák.

Kontextus: ezt nem a rókák rontották el

A rókák oltása nem viszi el a költségvetést. A 2027 végéig szóló országos keretszerződés értelmében nagyjából 18 millió euróba kerül az egész országra kiterjedő oltáskampány, Hargitának most húszezer adagra van szüksége. Ehhez képest mennyibe kerülnek az elhullott és leölendő marhák, a gazdák kiesett bevételei, az 54 ember kezelése, a drága immunglobulin, a mozgáskorlátozás és a tejtilalom? A két év kimaradt oltást tehát nem a pénzhiány okozta, hanem a lustaság és a felelőtlenség. Azon spóroltak, amiről bárki tudhatta, aki egy kicsit is ért a veszettséghez, hogy ha elmarad az oltás, akkor előbb-utóbb visszajön a betegség. A megelőzéssel éppen az a baj, hogy amíg működik, feleslegesnek látszik: amíg nincs veszettség, mindenki fölöslegesnek tartja a rókaoltásra szánt pénzt.

A felelősség nem csak Bukaresté, de emlékeztessünk mindenkit, hogy az agrárminiszteri széket Tánczos Barna is melegítette már, ő pedig a juhokat érintő száj- és körömfájás kapcsán keveredett már kisebb botrányba, amikor az oltóanyagok elmaradása miatt az Unió késlekedésére hivatkozott, mígnem maga Brüsszel tisztázta, hogy Tánczos urunk bizony elég későn küldte el a kérést nekik. Az Ugar már szeptember végén megkérdezte, szólt-e a megye vezetése a lakosságnak arról, hogy 2024-ben és 2025-ben nem oltották a rókákat, és ki döntött úgy, hogy két éven át erre nem jut pénz - választ azóta sem kaptunk.

Hargita és Kovászna megyében az RMDSZ a hatalom: évtizedek óta ő vezeti a két megyei tanácsot, a polgármesterek túlnyomó többsége is az ő embereikből áll, és a megyei intézmények élére is jellemzően olyanok kerülnek, akiket a szövetség jóváhagy. Ráadásul 2024 vége óta ismét kormányon volt, vagyis ott ült, amikor eldőlt, mire jut pénz és mire nem. Ha valaki ennyire kézben tartja a megyét, időben szólhatott volna, hogy a rókák túlszaporodtak és nincsenek beoltva. Kölcsönkérhette, megelőlegezhette vagy legalább sürgethette volna az oltóanyagot, ahogy most utólag más megyéktől kérik kölcsön. Attól, hogy Máramarosban és Bákóban sem oltottak, Hargitának még nem kellett volna beletörődnie, főleg úgy, hogy a szomszédos megyék hírei nyár óta világosan mutatták, mi következik. Ugyanez a helyzet a gazdák figyelmeztetésével. A felcsíki gazdák akkor tudták meg, hogy veszettség van a környéken, amikor már pusztultak az állataik. A hatóságok csak általános tanácsokat adtak: oltassák be a kutyát és a macskát, és jelentsék, ha furcsán viselkedő állatot látnak. Senki sem ment el a falvakba szólni azoknak a gazdáknak, akiknek a marhái ugyanazon a legelőn és erdőszélen járnak, ahol a rókák. Az RMDSZ szereti a székelyföldi gazdák és a vidék védelmezőjének mutatni magát, de a rókák oltásáért sem tett semmit időben, a kárt pedig most a gazdák fizetik meg.

Ugar