Levegőben, drónnal mentették ki az ukrán katonát

Két napig feküdt a fronton aknától megsebesült lábbal Jevhen, és már alig remélte, hogy élve kijut onnan, amikor egyik bajtársa közölte vele: drónnal fogják kimenekíteni. „Azt feleltem neki: viccelsz? Csak a kedvemet akarod feldobni?” – idézte fel később, egy ukrajnai kórházban az AFP tudósítójának. Végül valóban a levegőben érkezett érte a segítség: az elsők között mentették ki a Skyfall ukrán vállalat Stargate nevű mentődrónjával, amelyet kifejezetten a sebesültek elszállítására fejlesztettek ki – derül ki a francia hírügynökség riportjából, amelyet november 15-én a HotNews ismertetett.

Az orosz invázió kezdete óta eltelt csaknem öt évben a drónok uralta front mentén több tíz kilométer mély „halálzóna” alakult ki, ahol a legkisebb mozgás is felkeltheti az ellenség figyelmét, és a sebesültért induló mentőcsapat könnyen maga is célponttá válhat. Az ukrán hadsereg ezért a katonák kimenekítésére is használ földi robotjárműveket, ezek azonban a Skyfall szóvivője szerint lassan, legfeljebb óránként tíz kilométerrel haladnak, nehezen küzdik le a folyókat és az aknamezőket, ráadásul könnyű célpontot jelentenek. Egyetlen mentés így órákig is eltarthat, miközben a sebesültnek éppen ideje nincs a várakozásra.

A légi mentőeszköz ötlete közvetlenül a frontról érkezett: a CODE 9.2 egység parancsnoka azzal kereste meg a Skyfall alapítóját, hogy olyan drónra lenne szükségük, amellyel a levegőben szállíthatják a sebesülteket. „Egy év múlva megvolt a Stargate” – mondta az AFP-nek a vállalat névtelenséget kérő szóvivője, aki szerint a fejlesztést elsősorban a harctéri szükség sürgette. A szénszálas szerkezetű gépeket egy laboratóriumra emlékeztető, titkos hangárban építik. A négyszáz kilogrammos drón a gyártó adatai szerint óránként 105 kilométeres sebességre képes, és legfeljebb 150 kilogrammos terhet szállíthat harminc kilométerre; ára hozzávetőleg 44 560 euró. A Skyfall azt tervezi, hogy 2026 végére havi ezer darabra növeli a gyártást, az ukrán védelmi minisztérium pedig október végén közölte, hogy dolgozik a technológia bevezetésén.

Jevhent a mentés estéjén a századparancsnoka hívta fel azzal, hogy készen áll-e a repülésre. A drón kamerájának felvételén látszik, ahogy a katona a fegyverét a mellkasához szorítva elhelyezkedik a gép gondolájába szerelt, fedéllel ellátott hordágyon. A műveletet többször is meg kellett szakítani még a felszállás előtt, mert a pilóta robbanóanyaggal megrakott orosz drónokat észlelt a közelben; végül a Stargate a levegőbe emelkedett, és mintegy százméteres magasságban, óránként száz kilométeres sebességgel repült. Az orosz elektronikai zavarás rövid időre megszakította a kapcsolatot a pilóta és a mentődrón között, az AFP beszámolója szerint azonban ilyenkor a gép mesterséges intelligencián alapuló rendszere vette át az irányítást, amíg helyre nem állt az összeköttetés. Jevhen menet közben utánpótlást szállító és felderítő drónokat látott elrepülni maga mellett. Félt, de mint mondta, nem volt más választása. Kimenekítése nagyjából tizenöt percig tartott.

A gépet a „KVN” hívójelű pilóta irányította, aki más bevetéseken utánpótlást vagy bombákat szállít a frontra, az első mentésén azonban egészen más súlya lett minden mozdulatnak. „Amint felvettük, mindenki elhallgatott. Csak csend volt, mint egy könyvtárban. Ezúttal ember volt a fedélzeten” – mesélte.

Egy rohamdandár AFP-nek nyilatkozó tisztje szerint több bevetés tapasztalatára lesz szükség ahhoz, hogy megítélhessék a mentődrón használhatóságát, de az eddigi eredmények ígéretesek. KVN számára a fejlesztés értelmét az adja, hogy ezekkel az eszközökkel olyan katonák is visszatérhetnek a családjukhoz, akikért másként már nem lehetne eljutni. Jevhennek ez a lehetőség egy negyedórás repülést jelentett, két olyan nap után, amikor már azt hitte, nincs számára kiút.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését

Kognitív frontvonal I/1. rész: A Cion bölcseinek jegyzőkönyveitől a mai orosz propagandáig, avagy a hazugság, amely túlélte a leleplezését

Egy oroszországi hamisítvány a huszadik század elején végigjárta a nyugati világot. Tekintélyes újságok, befolyásos üzletemberek és politikai mozgalmak adták hozzá a nevüket, és azután is tovább terjedt, hogy leleplezték. A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei történetéből kiderül, milyen könnyen lehet egy társadalom meglévő félelmeiből olyan világmagyarázatot készíteni, amelybe idővel minden belefér –…

ugar•
Muskot figyelmeztetik: Trump majd távozik, de az iratok maradjanak!

Muskot figyelmeztetik: Trump majd távozik, de az iratok maradjanak!

Egy Trump utáni korszakban, amelyet a világ jó része egyre türelmetlenebbül vár, még jelentősége lehet annak, ki, miért és kinek az utasítására korlátozta Ukrajna műholdas kommunikációját, miközben az országot orosz légitámadások érték. A politikai hatalomnak van lejárati ideje, az elektronikus levelezésnek pedig lehet biztonsági másolata. Két demokrata szenátor most arról igyekszik gondoskodni,…

ugar•
Két hónap parancsnokság után máris ellenőrizheti a paradicsomi ígéreteket a Hamász vezetője

Két hónap parancsnokság után máris ellenőrizheti a paradicsomi ígéreteket a Hamász vezetője

Ha a hetvenkét szűzről szóló ígéretek beválthatók, Szamír Abu Júnisznak most alkalma nyílhat ellenőrizni a szolgáltatás színvonalát. A Hamász rafahi dandárjának parancsnokát november 15-ére virradóan izraeli légicsapás ölte meg a Gázai övezet déli részén; halálát az izraeli hadsereg, a Sin Bét és maga a Hamász is megerősítette. A túlvilági ellátás részleteiről egyelőre nem érkezett közlemény, az…

ugar•
Hajók égnek román felségvizeken, az elrettentés pedig készül a következő értekezletre

Hajók égnek román felségvizeken, az elrettentés pedig készül a következő értekezletre

Csak a szokásos: drónok csapódnak kereskedelmi hajókba a Duna torkolatánál, a legénységek tüzet oltanak, Románia vadászgépeket riaszt, majd bejelenti, hogy a történteket a következő brüsszeli találkozón is szóba hozza. A „Most már tényleg tenni kellene valamit” című biztonságpolitikai operett újabb előadásához ezúttal három hajó szolgáltatta a díszletet. A fedélzeteken dolgozó tengerészek…

ugar•
Putyin háborúja Amerika ellen: amikor a megtámadott ország politikusai dolgoznak az agresszornak

Putyin háborúja Amerika ellen: amikor a megtámadott ország politikusai dolgoznak az agresszornak

Oroszországnak nem kellett kitalálnia az amerikai társadalom megosztottságát: elegendő volt felismernie, elmélyítenie, majd olyan politikai szereplőket támogatnia, akik saját érdekükből is tovább bontják a demokratikus intézmények tekintélyét. Laurence Saint-Gilles történész David Corn új könyvét ismertetve azt állítja, hogy a Trump körüli orosz ügyek egy évtizede tartó politikai háború…

ugar•