Oroszország már az iskolában elkezdi kiképezni a következő háború katonáit

Az orosz gyerekek egy része szeptemberben úgy tér vissza az iskolába, hogy a tanrendben immár sokkal nagyobb helyet kap a katonai kiképzés: géppuskák, páncéltörő fegyverek, kézigránátok, drónok, aknák, harctéri sérülések ellátása, vegyi és sugárveszély, katonai fegyelem és túlélés konfliktuszónában. A Bloomberg beszámolója szerint a Kreml lényegében már az osztálytermekben elkezdi felépíteni azt az emberállományt, amelyből Oroszország jövőbeli háborúinak katonái kerülhetnek ki – és mindez már a 13 éves gyerekeket is érinti.

Az orosz oktatási minisztérium által átalakított rendszerben a „Haza biztonságának és védelmének alapjai” tantárgy óráinak felét alapvető katonai felkészítésre fordítják. Szeptember 1-jétől a nyolcadik és tizedik osztályosok számára egységes, kötelező katonai alapképzési kurzust vezetnek be, amelyben az eddiginél lényegesen több idő jut a fegyverekre és a hadviselés gyakorlati elemeire. A minisztérium saját tájékoztatása szerint a cél többek között az állam védelméhez szükséges alapismeretek és a katonai szolgálatra való felkészültség elsajátítása.

A drónok különösen fontos helyet kapnak. A nyolcadikosoknál a pilóta nélküli repülőeszközökre fordított órák száma egyről négyre emelkedik, a tizedikes tananyagban pedig négy egymást követő foglalkozás foglalkozik a drónokkal mint a fegyveres harc hatékony eszközeivel. Az orosz iskolákban már korábban megjelent a drónok összeszerelése és irányítása, a tanulóknak pedig azt is oktatják, hogyan használják ezeket felderítésre, illetve milyen típusú drónokat alkalmaz az orosz hadsereg. A Kreml nem különösebben rejtegeti, miért fontos számára mindez: Oroszország 2030-ra egymillió drónspecialistát akar kiképezni. A Bloomberg által bemutatott rendszer azonban jóval többről szól, mint néhány katonai ismeretekkel kibővített iskolai óráról. Az orosz állam egy teljes utánpótlási láncot épít a gyerekkortól a hadseregig. A diákok megismerkednek az orosz nemzetbiztonsági doktrínával és a fegyveres erők felépítésével, tanulnak az aknákról és robbanóanyagokról, a harctéri sebesülések ellátásáról, a vegyi és sugárterhelésről, az akut stresszről, valamint arról, hogyan kell túlélni és cselekedni egy háborús övezetben.

Ehhez jönnek az ukrajnai háború veteránjai. Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke azt szeretné, ha a háborút megjárt katonák „minden egyes iskolában” megjelennének, és saját katonai tapasztalataikhoz kapcsolódó tárgyakat oktatnának a gyerekeknek. Ez már most is tömeges jelenség: az államilag támogatott Znanyije társaság több mint 2600 iskolaigazgató és tanár részvételével készült felmérése szerint az orosz iskolák 95 százaléka rendez Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos eseményeket, több mint 80 százalékuk harcoló katonákat hív meg a gyerekekhez, csaknem háromnegyedük pedig külön órákat tart a háborúról. Pavel Talankin emigrációban élő orosz tanár, a Mr. Nobody Against Putin című, az orosz iskolák háborús propagandájáról szóló dokumentumfilm társrendezője szerint a háború és az erőszak romantizálása, valamint az állandó külső ellenségkép azt ülteti el a gyerekekben, hogy az emberi életnek nincs különösebb értéke, és természetes dolog meghalni a rendszerért és az elnökért. Irina Lukjanova oktatáskutató pedig egy érdekes különbségre hívta fel a figyelmet: a Szovjetunióban is volt kötelező katonai előképzés, gázálarcgyakorlat, menetelés és fegyverszerelés, de az ideológiai üzenet akkor legalább formálisan az volt, hogy a társadalomnak fel kell készülnie, nehogy ismét megtörténjen a második világháború katasztrófája.

„Most viszont az ideológia maga a militarizmus”

– fogalmazott.

Az iskola ráadásul csak a történet egyik fele. Oroszország újjáélesztette és modernizálta a szovjet Zarjnyica katonai ifjúsági játékokat is. A gyerekeket tízfős egységekbe osztják, amelyekben már valódi katonai szerepkörök jelennek meg: vannak parancsnokok, rohamosztagosok, drónkezelők, utászok és egészségügyiek. Lézerfelszerelésekkel szimulálnak harcot, virtuális valóságban gyakorolják a repülést, lövészárkokban hajtanak végre manővereket és gépkarabély-másolatokat használnak. A program mérete mutatja igazán, hogy itt már nem néhány lelkes katonai klubról van szó. 2024-ben mintegy 800 ezer, 7 és 17 év közötti gyerek vett részt a Zarjnyica programban, idén pedig már 2,5 millió résztvevővel számolnak, az ezt szervező államilag támogatott ifjúsági mozgalom évente körülbelül 20 milliárd rubelt kap a szövetségi költségvetésből, és Moszkva nemcsak ezért fizet rendesen: az orosz szövetségi költségvetés 2026-ban rekordösszeget, 70 milliárd rubelt fordít „hazafias nevelésre”, hússzor annyit, mint 2021-ben, vagyis a teljes körű ukrajnai invázió előtti utolsó teljes évben. A katonai kadétiskolákban és speciális katonai utánpótlási programokban részt vevő diákok száma eközben a 2018-as 200 ezerről 2025-re 780 ezerre emelkedett.

A középiskolás fiúknak közben ott vannak az Avangard katonai központok, ahol egyhetes, laktanyaszerű táborokban zajlik a felkészítés. Az országos hálózat több mint hetven központból áll, egyes régiók pedig külön katonai nyári táborokat működtetnek 14–17 éveseknek. A Távol-Keleten fekvő Primorje területén például olyan nevű programok működnek, mint a „Rohamosztagos” és a „Gyalogos”. Az ETH Zürich biztonságpolitikai központjának friss elemzése szerint az Avangard-képzésben fegyverkezelés és éleslövészet, harctéri elsősegély, alaki kiképzés, drónkezelés és vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyhelyzetekre történő felkészítés is szerepel. A militarizálás pedig már az óvodánál elkezdődik. A 2022 szeptemberében bevezetett, hetente megtartott „Beszélgetések fontos dolgokról” foglalkozásokon a Kreml patriotizmusról, orosz történelemről és az Ukrajna elleni háborúról alkotott világképét tanítják. A Bloomberg szerint 2026-tól ennek játékosított, életkorhoz igazított változatát az óvodákba is bevezetik. A megszállt ukrán területeken mindehhez még egy másik folyamat társul: az ukrán identitás szisztematikus eltörlése. A Moszkva ellenőrzése alatt álló donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni területeken bevezetett új történelemtankönyvek azt tanítják a gyerekeknek, hogy szülőföldjük mindig is orosz volt, vagyis ugyanaz az állam, amely fegyverrel elfoglalta a területüket, most az iskolában magyarázza el nekik, hogy valójában soha nem is foglalt el semmit, mert az eleve hozzá tartozott.

Alexandra Arkhipova orosz antropológus szerint az egész rendszert úgy szervezték át, hogy normalizálja a háborút, és a fiatalok számára a csatateret elfogadható, sőt természetes társadalmi rendeltetéssé tegye. Ez talán pontosabban leírja a folyamatot, mint a „hazafias nevelés” kifejezés, Oroszország ugyanis nem egyszerűen arra tanítja a gyerekeit, hogy szeressék a hazájukat - megtanítja őket arra is, hogyan kell drónt kezelni, fegyvert használni, lövészárokban mozogni, harctéri sérültet ellátni és katonai parancsnoki struktúrában gondolkodni.

Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a Kreml közben folyamatosan azt magyarázza a külvilágnak, hogy Oroszország békét akar Ukrajnában, és a Nyugat az, amely a háború folytatására készül. Egy állam jövőjéről azonban néha többet árul el az, mit tanít a gyerekeinek, mint az, amit a külügyminisztere mond a kamerák előtt. Oroszország pedig jelenleg milliószámra tanítja a gyerekeket arra, hogyan kell majd harcolni.

A következő háborúban - amit majd ellenünk vívnak.

Ugar