Oroszország új mozgósítási hullámot mérlegel a szeptemberi „választások" után

A Kreml új mozgósítási hullámot indíthat a szeptemberi állami dumaválasztás („választások") után, hogy több ezer katonát küldjön az ukrajnai frontra — írja a The Wall Street Journal, A WSJ forrásai szerint a moszkvai hatóságok azért fontolgatják ezt a forgatókönyvet, mert alacsony a szerződéses katonák beáramlása — ez pedig akadályozza Putyin elnök tervét, hogy elfoglalja az egész Donbaszt. Az időzítés árulkodó: a mozgósítást szándékosan a szeptemberi választások utánra tennék, hogy elkerüljék a belpolitikai kockázatot egy amúgy is kényes pillanatban.

Az amerikai lap egy fontos részletet emel ki: az új mozgósítás minimális kiképzésű oroszokat, vagy egyáltalán harcolni nem akaró embereket is érinthet — szemben a 2022 szeptemberi első hullámmal, amely tartalékosokat és katonai tapasztalattal rendelkezőket hívott be. Vagyis a Kreml egyre lejjebb kényszerül nyúlni az embertartalékban: elfogytak a képzett, bevethető emberek, most már a felkészületlenek következnek. Ezt támasztja alá Ruszlan Puhov, a moszkvai székhelyű Stratégiai és Technológiai Elemző Központ igazgatója is, aki szintén egy lehetséges új mozgósításról beszél. Az orosz hadsereg júliusi előrenyomulása ugyanis mindössze 37,85 négyzetkilométert tett ki — vagyis a hatalmas véráldozat ellenére a front alig mozdul. Puhov szerint, ha Putyin kitart a Donyeck és Luhanszk teljes elfoglalására vonatkozó követelése mellett, „lehet, hogy nem lesz más választása, mint mozgósítást hirdetni".

A WSJ szerint egy ilyen döntés politikai kockázatai meghaladhatják a fronton elérhető katonai előnyöket — mert egyes oroszok kijelentették, hogy ellenállnának a mozgósításnak. A lap idéz is egy 53 éves orosz tartalékos tisztet, Dmitrij Rogint:

„Amint fegyvert adnak a kezembe, lelövöm azokat, akik mozgósítottak."

Ez a mondat sűríti össze a Kreml dilemmáját. A 2022-es részleges mozgósítás idején több százezer orosz menekült külföldre, hogy elkerülje a behívást, és a rezsim megtapasztalta, milyen kockázatos hozzányúlni a lakosság kényelméhez. Azóta épp ezért próbálja pénzért, szerződéses katonákkal feltölteni a hadsereget — de ez a forrás most kiapad. A hír szerint az új mozgósítási hullámról szóló pletykákat már most a hadra fogható férfiakat kereső razziák kísérik Oroszország-szerte. Penza régióban például nemrég újraindult a lakosok erőszakos hadseregbe toborzása — a biztonsági és rendfenntartó erők a helyi hatóságok segítségével hajtják végre az elfogásokat. Hasonló esetekről korábban Udmurtiából, az uljanovszki és a rosztovi régióból is beszámoltak.

Egy másik árulkodó jel: az utóbbi időben hirtelen megugrott a katonai nyilvántartással és a mozgósítás előkészítésével foglalkozó „szakemberek" iránti kereslet. Magáncégek és orosz hatóságok egyaránt tettek közzé ilyen álláshirdetéseket — jelenleg csak a HeadHunter toborzóplatformon mintegy 2500 ilyen hirdetés van, ebből közel 1300 az elmúlt héten jelent meg. Vagyis a rendszer láthatóan felkészül egy nagyobb mozgósítási művelet adminisztrációjára. A nyugati titkosszolgálatok becslése szerint az orosz hadsereg összes vesztesége az év közepéig elérte az 1,4 millió elesettet és sebesültet — a szerződéses katonák toborzási üteme pedig már nem képes pótolni a veszteségeket.

Következtetések

Az első a tanulság a háború valódi állásáról. Az orosz propaganda a feltartóztathatatlan előrenyomulás képét sugározza — a valóság viszont az, hogy a front júliusban alig 38 négyzetkilométert mozdult, miközben a veszteségek elérték az 1,4 milliót. Ez a fajta „győzelem" olyan drága, hogy már a Kreml embertartalékát is felemészti. Az, hogy Moszkva egyáltalán új mozgósítást mérlegel — és hogy ehhez már felkészületlen, harcolni nem akaró embereket is behívna —, önmagában cáfolja azt a narratívát, hogy Oroszország kényelmesen megnyeri a háborút.

A második a repedés a rendszeren. A mozgósítás azért kényes a Kreml számára, mert ez az a pont, ahol a háború kilép a tévéképernyőről, és belép az orosz családok otthonába. Amíg mások (szegények, kisebbségek, pénzért verbuváltak) halnak meg a fronton, a városi többség eltűrheti a háborút, de amint a saját fiaikat, férjeiket kezdik behívni, a közöny könnyen ellenállásba fordulhat — ahogy a tartalékos tiszt fenyegető mondata is jelzi. Épp ezért időzíti a Kreml a választások utánra, és épp ezért habozik. A háború ötödik évében Putyin csapdába került: a győzelemhez több katona kell, de a több katona behívása a saját rendszerét veszélyeztetheti. Ez a dilemma pedig többet elárul a háború valódi állásáról, mint bármelyik frontjelentés.

FORRÁSOK: HotNews, WSJ