Trump Zelenszkij szemébe mondta: nincs több Patriot!

Ukrajna 2026-ban mindössze harmadát kapta meg annak a légvédelmi rakétamennyiségnek, amelyet a szövetségesek tavaly szállítottak — jelentette be szerdán Volodimir Zelenszkij elnök, a Mediafax szerint, miközben Oroszország fokozta a csapásait Kijev és a megszállt területek civil lakossága ellen. Zelenszkij hangsúlyozta: az elfogórakéta-szállítások csökkenése nem átmeneti jelenség, hanem tendencia, amely az egész első félévben végig fennállt. „És ez nem csupán egy nyári jelenség — 2026 első felének minden időszakára igaz" — írta a Telegramon. Vagyis nem pillanatnyi akadozásról van szó, hanem tartós, rendszerszintű hiányról.

Ukrajna a háború kezdete óta hiányt szenved az Egyesült Államokban gyártott Patriot-rakétákból, amelyek az egyetlen olyan eszközök, amelyek képesek elfogni az orosz ballisztikus rakétákat. Néhány napja pedig kiderült a valódi ok: az iráni háború miatt az amerikai stratégiai készletek kritikus szintre apadtak — a THAAD-elfogórakéták mintegy 80 százaléka, a Patriot-rakéták csaknem fele elfogyott. A Financial Times augusztus 5-i értesülése szerint Trump elnök a július 28-i, Ovális Iroda-i találkozón személyesen elutasította Zelenszkij kérését, aki több száz — konkrétan mintegy 300 — Patriot-elfogórakétát kért egy „téli vészcsomag" részeként, kifejezetten az energetikai infrastruktúra védelmére és a télre való felkészülésre. A tárgyalást ismerő források szerint Trump világossá tette: Washington nem adja a rakétákat. Indoklás: az amerikai készletek korlátozottak, és az elfogórakétákra most magának az USA-nak van szüksége a közel-keleti és Öböl-menti létesítményei védelmére, az iráni háború közepette. Néhány napja pedig Trump a Patriot-rakéták ukrajnai gyártásából táncolt vissza, arra hivatkozva, hogy „óvatosabbnak kell lenni, kinek adnak engedélyt". Aztán kiderült, hogy az amerikai arzenál kimerült,most pedig már közvetlenül, szemtől szemben mondja meg Zelenszkijnek az Ovális Irodában: nincs több Patriot, mert nekünk is kell. A diplomáciai köntörfalazás lehullott — ez már a nyílt elutasítás. (Érdemes hozzátenni: Trump nyilvánosan tagadja, hogy hiány lenne az amerikai készletekben — miközben a zárt ajtók mögött épp erre hivatkozva utasítja el Ukrajnát. De hát Trumpról van szó...)

A számok könyörtelenek, és a szerdai nap pontosan megmutatta, mi a tét. Augusztus 5-én Oroszország tömeges csapást mért Kijevre és környékére: összesen 28 rakétát (24 ballisztikus és 4 Cirkon/Onyx típusú), valamint 115 drónt indított. Az ukrán légvédelem egyetlen rakétát sem tudott elfogni. A mérleg: 17 halott Kijevben és a környező régióban, több tucat sebesült. A csapások főként logisztikai központokat, ipari létesítményeket, élelmiszerraktárakat és lakóépületeket értek. Ez az a valóság, ami a „harmadannyi elfogórakéta" statisztika mögött van. Zelenszkij tanácsadója, Szerhij Beszkresztnov becslése szerint Oroszország havonta mintegy 100 ballisztikus rakétát képes kilőni, júliusban pedig átlagosan háromnaponta támadta Kijevet. Beszkresztnov drámaian fogalmazott:

„A kimerítő háború a következő fázisába lépett."

És a helyzet tovább romlik. Oroszország a saját arzenálja mellett újra észak-koreai rakétákat kezdett bevetni, sőt: az ukrán hírszerzés szerint egy egész észak-koreai rakétaegység települt Nyugat-Oroszországba, akár 120 ballisztikus rakétával. Vagyis miközben Ukrajna harmadannyi pajzsot kap, egyre több kard zúdul rá — orosz és most már észak-koreai is.

Zelenszkij válasza: ha nincs rakéta, legyen szankció

A washingtoni elutasítás után Zelenszkij egy alternatívát is felkínált a szövetségeseknek. Aki nem tud vagy nem akar több elfogórakétát adni, az legalább szigorítson a szankciókon:

„Azok a partnerek, akik most nem állnak készen arra, hogy aktívabban segítsenek az elfogórakéták szállításában, segíthetnek új szankciós intézkedésekkel is"

— mondta. És rámutatott egy konkrét résre:

„Oroszország ballisztikusrakéta-gyártásának jelentős része még mindig nincs szankció alatt."

Felszólította a G7-et, az Európai Uniót és a többi Ukrajnát támogató országot a fellépésre, azzal érvelve, hogy a rakétaelhárító fegyverek szállításának késlekedése közvetlenül civilek halálához vezet.

A helyzet nyomán egyes katonai elemzők szerint az egyik lehetséges megoldás az volna, ha Ukrajna magukat az orosz rakétaindító-állványokat semmisítené meg, még mielőtt bevetnék őket. Ez logikus, de kétélű: épp az ilyen mélységi csapásokhoz kellenének azok a nagy hatótávolságú fegyverek (és a hozzájuk tartozó felderítés), amelyekből szintén hiány van — és amelyek szintén az amerikai készletektől függenek. A kör tehát bezárul: a védelemhez sincs elég rakéta, és a megelőző csapáshoz sem.

Kontextus

Ez a hír egyetlen láncban mutatja meg, hogyan sodorja veszélybe a világ egyik válsága a másikat: az iráni háború felemészti az amerikai rakétakészletet, a kimerült készlet miatt Trump elutasítja Ukrajnát, a védtelen Ukrajnára pedig szabadon zúdulnak az orosz és észak-koreai rakéták. A polikrízis tankönyvi példája — ahol minden mindennel összeér, és a végén mindig a védtelen civil fizet. És van benne egy fájó tanulság a szövetségek természetéről is: amikor szűkül a készlet, kiderül, kit védenek meg valóban, és kit hagynak a sorsára. Ukrajna most azt tanulja meg, hogy a legnagyobb szövetséges ígérete is csak addig ér, amíg neki magának nincs rá szüksége. És Trumpnak csak azért van szüksége most a saját rakétáira, mert ez az egocentrikus narancshajú békebarom mindenféle előzetes tervezés és átgondolás nélkül háborút indított Irán ellen. Az az Irán ellen, ahol idén januárban még tízezrek, ha nem épp százezrek tüntettetek a rezsim ellen, de köszönhető Trump háborújának most már nincs tüntetés, és egy, az előzőnél is fanatikusabb rezsim, jutott hatalomra. Ilyen az, ha egy idióta vezetia vikág legerősebb hadseregét - képes pillanatok alatt lenullázni mindent, amit elődei évtizedekig építettek.

Ugar