Alig három hete jelentette be nagy garral, most már „nem biztos benne": Donald Trump amerikai elnök egy Financial Timesnak adott interjúban azt mondta, még nem döntötte el, engedélyezi-e Ukrajnának, hogy Patriot légvédelmi rakétákat gyártson. A fordulat pontosan az, amire számítani lehetett — de a tétje halálosan komoly: minden nap, amíg Ukrajna elegendő légvédelmi rakéta nélkül kénytelen viselni

A Guardian értesülései szerint a Kijevet július 24-én ért orosz ballisztikus rakétacsapás egyik célpontja egy dróngyár volt, amely a Terminal Autonomy nevű, 2023-ban az egyesült államokbeli Delaware államban bejegyzett amerikai vállalat tulajdonában áll. A lap forrásai szerint ez az első ismert eset az orosz teljes körű invázió kezdete óta, hogy egy amerikai tulajdonú céget ért orosz rakétacsapás

A Közel-Keleten zajló csapássorozat egyelőre még az elrettentés logikáján belül marad — de a kör egyre tágul. Irán amerikai célpontokat lőtt Jordániában, az USA válaszolt, majd Szaúd-Arábiával közösen mért csapást Irán-barát milíciákra Irakban, miután azok drónjai szaúdi olajlétesítményeket támadtak. A globális olajár előbb kilőtt, majd a kör lecsengésével visszaesett. És a háttérben ott dereng a

Csütörtökön a Szenátus plénumában megbukott az integritási törvény, amelyet amúgy is a felismerhetetlenségig csonkítottak, köszönhetően annak, hogy a „ottkelllennünkBukarestben", közismertebb nevén RMDSZ olyan módosító javaslatot zsarolt ki már korábban, amely gyakorlatilag eldugta volna a közvélemény orra elől a politikusok vagyonbevallását és pénzügyi érdekeltségeit. A csonkítást aztán a PSD és

Új fordulat a román elévülési szappanoperában, és mindent elárul a rendszerről, amelyet leváltani akarunk. A Cristina Chiriac vezette Legfőbb Ügyészség egy G4Mediának adott hivatalos válaszban azt állítja: az EU Bíróságának július 16-i LIN II-döntése csak az uniós pénzeket érintő csalásokra és az 50 ezer eurónál nagyobb adócsalásokra vonatkozik – a korrupciós ügyekre nem. Két jogász azonban – egy

Januártól megszűnik az Aradról szerkesztett, öt megyében — Temes, Krassó-Szörény, Hunyad és Fehér mellett Aradban — terjesztett Nyugati Jelen hetilap. A döntést maga a tulajdonos, Böszörményi Zoltán költő-üzletember jelentette be pénteken Tusványoson, egy kifejezetten ízléses című panelbeszélgetésen: „Író, költő, világpolgár, mecénás – melyik inkább?". A moderátor, Sántha Attila költő a bejelentés

Több mint húsz év töretlen növekedés után gyökeresen megváltozott a helyzet a román informatikai szektorban. A HotNews.ro által készített, az európai Pulse projekt keretében megjelent riport szerint az elmúlt két évben több ezer alkalmazottat bocsátottak el, a fizetések emelkedése pedig megállt. A cikk több intézmény és cég véleményét ütközteti, és arra a következtetésre jut, hogy nem pusztán a me

Az ausztrál online biztonsági hatóság, az eSafety Commissioner július 30-án, csütörtökön polgári bírságolási eljárást indított a szövetségi bíróságon a Telegram üzenetküldő alkalmazás ellen. A vád: a platform elmulasztotta felderíteni és eltávolítani a terrorizmust népszerűsítő tartalmat — köztük terrortámadások kivégzésvideóit és tömeggyilkosságok felvételeit. Az ügy egy egyéves vizsgálat lezárás

A románok közel fele előrehozott parlamenti választást szeretne — derül ki az Avangarde közvélemény-kutató legfrissebb barométeréből. A megkérdezettek 49 százaléka támogatja az előrehozott voksolást, 39 százalék elutasítja, 12 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni. A felmérés annak a politikai és kormányzati válságnak a hátterén készült, amelyet a PSD–AUR közös bizalmatlansági indítv

Tegnap írtuk meg, hogy az erdélyi magyar média továbbra is csak bohóckodik, Markó Bélát például az a lap sem vonja felelősségre, ahol rendszeresen publikál. Azóta a Transtelex újabb cikket publikált a témában, de Markó Béla továbbra is kimarad a megkérdezett magasrangú politikusok közül...

Ioan Stanomir, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának alkotmányjog-professzora éles hangú elemzést közölt a Contributors.ro véleményoldalon „Románia, 2026: egy válság látlelete" címmel. Az írás nem hír, hanem egy tekintélyes jogtudós személyes, kritikus értékelése a román politikai patthelyzetről — érdemes végigvenni a fő gondolatait, mert szokatlanul keményen fogalmaz mind az intézményekrő

Tíz méter átmérőjű kráter és egy azonosítatlan objektum roncsai — ezt találták a lengyel hatóságok csütörtök hajnalban az ország keleti részén, a lublini vajdaságban, miután Oroszország az éjjel tömeges légicsapást indított Ukrajna ellen. Donald Tusk lengyel miniszterelnök délelőtt megerősítette: megsértették a lengyel légteret, és minden jel egy orosz Kh-101-es robotrepülőgépre mutat. A becsapódá

Bombariadó bénította meg szerdán délelőtt a konstancai kikötő utasterminálját: egy telefonos fenyegetés szerint bomba van elhelyezve az 1-es kapunál. A hivatalos források szerint a fenyegető üzenetet mesterséges intelligenciával generálták, román nyelven, és két külföldi – egy ukrán, illetve egy lengyel előhívójú – telefonszámról küldték. Radu Miruță ügyvezető védelmi miniszter és a hatóságok egyé

A magyarországi közpénzmilliárdokból összegründolt erdélyi magyar sajtómammutot a Fidesz épp átjátssza az RMDSZ-nek, miközben Tarr Zoltán még tőlük kér bocsánatot...

Irán ballisztikus rakétacsapást fontolgatott egy ukrán fekete-tengeri kikötő ellen, válaszul arra, hogy egy ukrán drón megrongálta Irán egyik teherhajóját a Kaszpi-tengeren – majd egy intenzív diplomáciai offenzíva hatására visszalépett a tervtől. Ezt a New York Times közölte iráni és nyugati tisztviselőkre hivatkozva. Érdemes tisztán látni, mi is történt itt: Ukrajna elvágott egy fegyverszállító

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB szerdán terrorizmus elősegítésének vádjával illette Pavel Durovot, a Telegram alapítóját, és nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. A vád szerint a Telegram nem távolította el azokat a csatornákat és botokat, amelyeket ukrán hírszerző szervek használtak Oroszország elleni támadások előkészítésére – állítólag egy „Dayvinchik/Leo" nevű chatbo

Oroszország katonai, kinetikus értelemben nem nyeri meg az ukrajnai háborút – bár erősen kíváncsi vagyok arra, miféle terminus technicust találnak majd a szép halántékú elemzők arra, hogy azért egy szuverén állam területének jó részét mégiscsak bekebelezi. A kinetikus háború viszont – a lövészárkok, a drónok, a frontvonal – csak az egyik front, és miközben lélegzet-visszafojtva figyeljük, ahogy az

Az amerikai szenátus kedden elsöprő, 86:12 arányú, kétpárti szavazással továbbléptette az Oroszország és Irán elleni új szankciócsomagot. A szavazás szimbolikus napon és helyszínen zajlott: néhány órával a július 11-én váratlanul elhunyt Lindsey Graham szenátor temetése után, aki a törvény fő motorja volt – Zelenszkij pedig, aki a temetésre érkezett Washingtonba, személyesen a szenátusi karzatról

Gideon Rachman, a Financial Times vezető külpolitikai kommentátora leírt egy mondatot, amelytől végigfut a hideg az ember hátán: lehet, hogy épp most tettük meg a második lépést a világháború felé. Az első 2024-ben történt, amikor észak-koreai katonák jelentek meg az ukrán fronton – ezt akkor maga Zelenszkij nevezte „az első lépésnek egy világháború felé". A második pedig ezen a hétvégén: amikor u

Újra megmozdult a föld Parajdon. Július 25. és 27. között mikrorengéseket mértek az elárasztott sóbánya sótömbjében, ezzel egy időben megemelkedett a Korond-patak sótartalma, a Salrom pedig a riasztási fokozat narancssárgára – másodfokúra – emelését javasolja. A vállalat megnyugtat: a rengések gyengülnek, új beomlást nem észleltek, kitelepítésre - állítják - nincs szükség. Aki viszont emlékszik a