Oroszország eszkalációs létrája az Ukrajna elleni csapások terén gyakorlatilag kimerült, ha a Kreml nem talál új válaszformákat Moszkva bombázására és a Krím logisztikai blokádjára, akkor még kevésbé tud majd valami újat tenni abban az esetben, ha az ukrán fegyveres erők a belaruszi infrastruktúrát kezdik támadni. Végeredményben megváltozott a kockázatok aránya Lukasenka számára, és ő a Kijevvel folytatott különtárgyalások és engedmények mellett döntött – egyelőre igaz, hogy csak egy helyi jelentőségű kérdésben.

A Google Threat Intelligence Group nevű biztonsági csoportja elmondása szerint a mostani akció keretében letiltották azokat a Google-fiókokat és -szolgáltatásokat, amelyeket a NetNut a kártevők vezérlésére és irányítására használt, mivel ez egyértelműen sértette a Google felhasználási feltételeit. Emellett a vállalat technikai jellegű hírszerzési adatokat osztott meg a bűnüldöző szervekkel, kutatóintézetekkel és más platformszolgáltatókkal a NetNut által használt szoftverfejlesztő-készletekről és háttérinfrastruktúráról annak érdekében, hogy az egész digitális ökoszisztéma tisztában legyen a veszéllyel, és fel tudjon lépni ellene.

Jó, a román elnök nyalizására még mindig számíthat, de a helyében ezt nem értékelném túl. Eközben Merz kancellár higgadtan visszavágott: Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját védelméért – nem Trumpnak tett szívességből, hanem az orosz fenyegetés miatt. Berlin 2029-re a GDP 3,5 százalékára tornázná fel a védelmi kiadásait, sőt a szövetség 5 százalékos céljának is jóval a 2035-ös határidő előtt megfelelhet. Eközben 380 szerződést kötöttek amerikai fegyvergyártókkal, 33 milliárd dollár értékben – vagyis Európa pontosan azt csinálja, amit Trump évek óta követel, csak épp nem hajlandó ezért hálálkodni neki személyesen.

Az Anthropic egyik társalapítója, Chris Olah 2026 májusában a Vatikánban tartott beszédet, méghozzá épp XIV. Leó pápa mesterséges intelligenciáról szóló körlevelének bemutatóján, és ott olyan mondatokat mondott ki, amelyek azóta is sokakat elgondolkodtatnak. Olah szerint a kutatók folyamatosan olyan „titokzatos, sőt nyugtalanító dolgokkal" találkoznak a modellek belsejében.

Ezek után jogos a kérdés: hogyan is bízhatna meg egy olyan Amerika, amely a saját hadseregét hagyományosan hosszú távú, évtizedes léptékben tervezi, egy olyan Európában, amely a fentiek fényében sem katonai gyártókapacitásban, sem technológiai megbízhatóságban nem tud felmutatni valódi alternatívát?

A végeredmény egy interjú, amelyben Kelemen következetesen azt a szerepet játssza, hogy ő az egyetlen felelős, higgadt, elvi szereplő egy irracionális, egoista politikai mezőnyben – miközben minden konkrét kudarc (PNRR, kormányalakítás, bizalmi válság) mögött kollektív, megnevezhetetlen "mindenki hibázott" magyarázat áll, minden elvi kérdésben (AUR, Budapest, Magyar Péter) pedig kategorikus, önreflexió nélküli tagadás. Ez pontosan az a fajta politikai kommunikáció, amely – az ő saját szavaival élve – táplálja azt a bizalmi deficitet, amit állítólag olyan aggódva szemlél kívülről.

Bár a bírság az Alphabet éves nyereségének kevesebb mint 3 százalékát teszi ki, a döntés más hatóságokat és vállalatokat is arra ösztönözhet, hogy kártérítést követeljenek a techóriástól. Miután a Google korábban a Google Shopping-üggyel kapcsolatos pert is elvesztette, több vállalat indított keresetet különböző európai államokban. Szerdán egy svéd bíróság arra kötelezte a Google-t, hogy fizessen mintegy 1,5 milliárd dollárt a jelenleg a Klarna tulajdonában lévő PriceRunnernek.

Honnan tudod, hogy Viktor Orbán hazudik? Hát, mozog a szája. Na, de hogyan hazudik - és ez egy olyan kérdés, amit elég kevesen ismernek fel, még kevesebben rendelkeznek bármiféle rezilenciával az ilyen hazugságok ellen, holott az alább elemezett Viktor-poszt hazugsága az orosz dezinformációs gépezet alapmintázata.

Ahogy azt a putyinista narratívák visszatérő szereplői szokták, Georgescu állításai sem többek, mint a „szuverenista” online térben már jó ideje keringő összeesküvés-elméletek újramelegítése – ezt jól mutatja, hogy a Gândul bejegyzésének kommentszekciója is tele van olyan hozzászólásokkal, amelyekben az internetezők lelkesen igazat adnak „Georgescu úrnak”.

A jelentés egyik legtanulságosabb megállapítása, hogy a 2025-ben legnagyobb kárt okozó támadások korántsem a legkifinomultabb technikai megoldásokra épültek, hanem éppen ellenkezőleg: olyan, régóta ismert sebezhetőségeket és megoldatlan szervezeti hiányosságokat használtak ki, amelyeket tudatos odafigyeléssel akár teljes egészében el is lehetett volna kerülni.

A történet pikantériáját tovább fokozza, hogy a Nicușor Dan vezette elnöki adminisztráció májusban lobbiszerződést kötött amerikai tanácsadókkal, a Mediafax.ro értesülései szerint pedig a szerződésben feltűnik Matthew Schlapp neve is, aki rendszeres szereplője a Newsmax műsorainak. A nyilvánosan elérhető adatok szerint ez az együttműködés egyelőre nem jelenik meg az amerikai jogszabályok által előírt hivatalos nyilatkozatokban, ám a korábbi gyakorlathoz hasonlóan várhatóan a későbbiekben ezt is jelenteni fogják. Mindezek fényében nehéz szabadulni a gondolattól, hogy amikor a románok annak idején a matematikus végzettségű, magát nyugatosnak hirdető Nicușor Dant választották a szélsőjobboldali Simionnal szemben, valójában nem egy elvhű demokratára, hanem egy rendkívül gyorsan tanuló politikusra szavaztak – aki mostanra láthatóan megértette, hogy a mai geopolitikai környezetben az önérdek érvényesítéséhez olykor egészen látványos hódolatra van szükség, mégpedig pont attól a hatalomtól, amelynek elnöke iránti lelkesedés a saját népe körében meglepően szerénynek bizonyul, pedig igazán tanulhatott volna Viktor Orbán rossz példájából....

Szakmaias gondolatok Hajdu altábornagy meggyanúsításáról, avagy mit üzen nekünk Hajdu János tábornok meggyanúsítása? Elárulom, pont nem azt amire gondoltok sokkal inkább az ellenkezőjét leginkább.

Az Anthropic kedden útjára indította a Claude Science nevű szolgáltatását, amely – szemben a Claude eddig megszokott, sokoldalú chatalkalmazás-jellegével – kifejezetten arra született, hogy a biológiával, kémiával, genomikával vagy éppen gyógyszerkutatással foglalkozó tudósok egyetlen, áttekinthető felületen végezhessék el mindazt, amihez korábban több különböző szoftvert kellett használniuk. A be

„Nem lesz béke, és a háború még legalább négy évig fog tartani: hírszerzési adatok szerint Oroszország a 2030-as évekig tervez Ukrajna ellen harcolni“ – ezt mondja Kacsura ukrán parlamenti képviselő.

2025 júliusában egy katonák által használt épületet ért orosz támadás, amely során a beszámolók szerint tiltott vegyi anyagot, klórpikrint vetettek be. Danyilo testének 80 százaléka megégett. Később úgy emlékezett vissza: „Mindent szétmart, még a bakancsomat is.”

Az Anthropic ismét elérhetővé tette a Claude Fable 5 nevű, csúcskategóriás nyelvi modelljét, miután június 12-én az amerikai kormány exportkorlátozása miatt átmenetileg felfüggesztették. A korlátozást június 30-án oldották fel, a hozzáférést pedig július 1-jén állították vissza világszerte.

Az első két VSHORAD rendszer szállítását három éven belül ütemezték, az üzemeltetők kiképzése pedig már az átvétel előtt megkezdődik. A 2025 júliusában megkötött, kibővített keretmegállapodás hat integrált SHORAD–VSHORAD rendszert, hat SHORAD rendszert, hat VSHORAD rendszert irányoz elő, a hozzájuk tartozó lőszerrel, kiképzéssel és logisztikai támogatással együtt. A SPYDER rendszer egy mobil, gyors reagálású légvédelmi megoldás, amelyet a légi fenyegetések széles skálája elleni védelemre terveztek. Képes elfogni repülőgépeket, drónokat, helikoptereket és precíziós irányítású lőszereket, valamint taktikai ballisztikus rakétákat is. A SPYDER mobil légvédelmi rendszercsalád a rövid és a nagy hatótávolságú változatokat egyaránt magában foglalja, gyors reagálású és harci körülmények között is bevizsgált rendszerekről van szó, a család tagjai a SPYDER SR, a SPYDER MR, a SPYDER LR, a SPYDER ER és a SPYDER All-in-One.

Az Egyesült Államok megemelte a tétet, ám nem volt felkészülve arra, hogy megfizesse a valódi győzelemhez szükséges árat. Nem volt politikai felkészültség. Nem volt nemzeti konszenzus. Nem létezett világos magyarázat az amerikai nép számára arra nézve, hogy miért is érdemes szembenézni a gazdasági költségekkel, az energiabiztonsági kockázatokkal, a csapatok esetleges bevetésével és a háború regionális kiterjedésének lehetőségével. Mindezek hiányában az amerikai fenyegetés sosem rendelkezett teljes támogatottsággal.

Ami igazán cinikussá teszi a történetet, az nem is maga a tesztelés ténye, hanem az, hogy kit ültetnek a tűzvonalba: alulfizetett, harmadik világból érkező alvállalkozókat bíznak meg azzal, hogy gyereknek tettetve magukat, kifejezetten veszélyes tartalmú üzeneteket és képeket küldjenek idegen chatbotoknak. Mindezt ugyanaz a vállalat teszi, amely saját moderátori állományát éppen leépíti, és helyettük olyan rendszerekre bízza a döntéseket, amelyeknek megbízhatóságáról jelenleg is csak a vállalat saját, ellenőrizhetetlen állításai léteznek. A Meta tehát egyszerre számolja fel azt az emberi felügyeletet, amely a saját termékeit védhetné, és veti be alulfizetett emberi munkaerejét arra, hogy mások termékeit leplezze le – ami nem biztonsági gondosságról, hanem egy jól kitalált PR-hadműveletről árulkodik: úgy mutogatni mások hibáira, hogy közben senki ne nézzen rá igazán alaposan a sajátunkéra.

A vállalat azzal érvel, hogy egy ilyen mértékű adatmegosztás kiberbiztonsági szempontból kifejezetten veszélyes lehet, hiszen még az állítólag anonimizált adathalmazokból is rekonstruálhatóvá válhatnak érzékeny felhasználói információk, és ebben az aggodalomban a vállalat nincs is teljesen egyedül: független szakértők, köztük Łukasz Olejnik kiberbiztonsági kutató is rámutatott arra, hogy a Bizottság jelenlegi anonimizálási elképzelése, amely entitás-engedélylistákkal és lekérdezéshossz-küszöbértékekkel dolgozna, akár egyedi keresési lekérdezések nyilvánosságra kerüléséhez is vezethet. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Center for Cybersecurity Policy and Law is, amely szerint a rendkívül részletes adatok széles körben történő, kötelező megosztása önmagában is komoly biztonsági kockázatot jelent, a Progress Chamber pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Android-együttműködési javaslat új lehetőségeket nyithat mesterséges intelligencia-ügynökök számára ahhoz, hogy megfigyeljék a felhasználói kontextust vagy akár adatszivárgást idézzenek elő.