Az előző napok „egy drón átrepült, felszállt két F-16-os" hírei után most egy olyan adat érkezett, amely mindent más megvilágításba helyez. Radu Miruță védelmi miniszter augusztus 15-én, pénteken közölte: az elmúlt 96 órában a Nemzetvédelmi Minisztérium (MApN) radarjai több mint 100 drónt észleltek a román légtér közvetlen közelében. Ez nem egy szokásos incidenssorozat — ez egy példátlan intenzitá

Képzeljük el, hogy egy reggel felkapjuk a telefonunkat, és a zárolási képernyőn nem egy üzenet vagy egy hírértesítés vár, hanem ez a mondat: „Az Apple kémprogramos támadást észlelt, amely az iPhone-odat célozta meg." Csütörtökön 110 ország felhasználói közül néhányan pontosan ezt látták. Az Apple a program eddigi egyik legszélesebb figyelmeztetési hullámát indította el — és bár a legtöbbünket ez

Évekig úgy beszéltek a mesterséges intelligenciáról a kiberbiztonságban, mint elméleti fenyegetésről — valamiről, ami „majd egyszer" veszélyes lehet. Ennek a korszaknak vége. A Las Vegasban augusztus 1. és 6. között megrendezett Black Hat USA konferencia, a világ egyik legfontosabb kiberbiztonsági seregszemléje, egyértelmű üzenetet közvetített: a mesterséges intelligencia átlépte a küszöböt, és va

Az európai gazdaság ugyan meglepően jól tartja magát, de az energiaárak miatt az infláció ismét olyan magasságokba kapaszkodik, ahol az Európai Központi Bank már nem nagyon teheti meg, hogy csak nézi a plafont. A Reuters által megkérdezett közgazdászok 83 százaléka ezért arra számít, hogy az EKB szeptemberben újabb 0,25 százalékponttal emeli a betéti kamatot, 2,50 százalékra, majd hosszabb időre e

A technológia világában ritka az olyan pillanat, amikor egy programozási nyelv „felnő" — és még ritkább, hogy ez a pillanat egy sokkal nagyobb, geopolitikai jelentőségű küzdelemről is eláruljon valamit. Augusztus 11-én a Modular nevű cég kiadta a Mojo programozási nyelv 1.0-s verzióját, ezzel a 2023-as kísérleti projektből éles környezetben is használható, „felnőtt" eszközzé nyilvánítva azt. A hír

Két héttel a tragikus júliusi roham után a közösségi médiában terjedő felhívások új dátumot tűztek ki: augusztus 15-ét, a spanyol nemzeti ünnepet, amikor állítólag „nyitva lesz" a határ Ceutánál. Ezúttal azonban a forgatókönyv nem jött be. A marokkói biztonsági erők szombaton meghiúsították több száz, többségében szubszaharai migráns kísérletét, akik a Ceutával határos Fnideq (spanyolul Castillejo

Van egy pillanat, amikor egy politikai vezető lelepleződik — nem attól, amit tesz, hanem attól, kinek a szavait kölcsönzi. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök épp egy ilyen pillanatot produkált, amikor egy izraeli hadseregrádiós podcastban a szövetséges Nagy-Britanniát „Britannia Iszlám Köztársaságának" nevezte. A kijelentés önmagában is durva, de az teszi igazán árulkodóvá, hogy szó szerint

Van itt két Transtelex-újságcikk, azonos szerzővel.

A szalonellenzék pedig asszisztál ehhez.

Van egy különös kettősség Vlagyimir Putyin kommunikációjában, amelyet érdemes fejben tartani, valahányszor a Kreml szándékait próbáljuk kiolvasni. Tavaly decemberben Putyin a katonai vezetőkhöz intézett nyilvános beszédében még az „hisztériakeltéssel" vádolta az európai vezetőket, akik szerinte túldramatizálják az orosz fenyegetést. Néhány nappal később viszont — immár zárt ajtók mögött, egy titko

Van egy jelenség a nemzetközi politikában, amely ritkán kerül reflektorfénybe, pedig sokkal többet formál a világ menetén, mint a hangos diplomáciai nyilatkozatok: a lobbizás. Az a csendes, szerződéses munka, amelynek során valaki pénzt fizet egy washingtoni cégnek, hogy egy adott gondolatot bejuttasson a döntéshozók fejébe. Most épp egy ilyen művelet került napvilágra - méghozzá egy meglepően mer

Van egy ember, akit a nyugati sajtó előszeretettel nevez „Putyin agyának", ami - valljuk be - sem az agyra, sem a humanizmusra nézve nem hízelgő. Alekszandr Dugin, a 64 éves orosz ultranacionalista ideológus, a neoeurázsianizmus főpapja most egy olyan tervvel állt elő, amely még az ő bizarrságban gazdag életművében is kiemelkedő: azt javasolja, hogy Oroszország ürítse ki a nagyvárosait. Ne legyen

Van valami mélyen emberi - és mélyen szomorú - abban, ahogy egy egész nemzedék vándorlása lassan zárt körré alakul. Két friss elemzés, amely a napokban jelent meg, ugyanarról a jelenségről beszél két különböző szemszögből: az egyik arról, hogy a Spanyolországban élő románok száma idén először eshet félmillió alá az uniós csatlakozás óta, a másik arról, hogy mi mozgatja azokat, akik hazatérnek - va

Van az a pillanat egy hadgyakorlaton, amikor az ember még kényelmesen hátradől, nézi a térképet, hallgatja a parancsnoki eligazítást, és azt gondolja, hogy minden a tervek szerint halad. Aztán jönnek az ukrán drónkezelők, és néhány perc alatt úgy szedik le a szimulációban az amerikai páncélosokat, mintha valaki elfelejtette volna közölni velük, hogy elnöküknek nincsenek kártyái.

Ami szerda éjjel Novorosszijszkban történt, az sokkal fontosabb annál, mint első pillantásra tűnhet és nem is feltétlenül az, hogy Ukrajna ismét elérte az orosz Fekete-tengeri Flotta egyik legfontosabb támaszpontját. A nagyobb kép az, hogy Kijev egyetlen hadműveletben tizenöt különböző, Ukrajnában fejlesztett és gyártott fegyverrendszert vetett be, vagyis egy olyan támadási képességet demonstrált,

Az európaiaknak lassan érdemes hozzászokniuk ahhoz a gondolathoz, hogy az Oroszország és a NATO közötti háború nem feltétlenül úgy kezdődne, ahogy azt a hidegháborús filmekből elképzelnénk, vagyis hogy egyik reggel megszólalnak a légvédelmi szirénák, a tankok pedig átgurulnak a határon. Sokkal valószínűbb, hogy előbb valami egészen mást látunk: felrobban egy vasútvonal, kigyullad egy erőmű, megsér

Van valami mélyen jelképes abban, ahogy egy szuverén állam külügyminisztere kénytelen a közösségi médiában odaszólni egy milliárdosnak, hogy „ember, ne diszkriminálj". Pontosan ez történt szerdán, amikor Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter nyilvánosan megfenyegette Elon Muskot: Varsó újragondolhatja, hogy fizet-e évi 50 millió dollárt a Starlinkért, miután a cég kizárta Lengyelországot egy t

Van egy fajta „véletlen", amelyből ha elég sok gyűlik össze, egy idő után ostobaság véletlennek nevezni — de garantálom a kedves olvasónak, hogy az európai beszari vezetők és a putyinista európai hasznos idióták hada majd pontosan annak fogja nevezni, és semmiféle következménye nem lesz a dolognak. Augusztus 13-án, csütörtök délután hatalmas robbanás rázta meg a Róma melletti Colleferróban működő

Donald Trumpnak sikerült eljutnia arra a pontra, ahol az amerikai elnöki kommunikációból nem egyszerűen politikai fegyvert, propagandagépezetet vagy személyes márkát csinál, hanem prémium előfizetéses szolgáltatást, amelyben az igazán tehetősek néhány másodperccel hamarabb tudhatják meg, mit írt az elnök, mint a többiek. És ha valaki most azt gondolja, hogy ez valami rosszul sikerült vicc a kapita

Franciaországban a monitorozott kisfolyók több mint 40 százaléka kiszáradt vagy megszakadt a folyása — ez a legrosszabb állapot a mérőrendszer 2012-es felállítása óta. Ugyanezekben a napokban az áramtőzsdéken Németországtól Franciaországig elszabadultak az árak, csúcsidőben a 460 eurót is elérve megawattóránként. A kettő között pedig egyetlen közös nevező húzódik, amelynek a neve: aszály. Nézzük m