NATO ötödik cikk: Babiš két dandárt küld, Fico kifogást keres

Andrej Babištól sem mindig azt várja az ember, hogy a legfontosabb pillanatban világosan megmondja, melyik oldalon áll, most mégis sikerült olyasmit közölnie, amit Robert Fico napok óta politikai ködbe burkol: ha Oroszország megtámad egy balti NATO-tagállamot, Csehország részt vesz a szövetséges védelmében. A csehek és a szlovákok 1993-ban külön országban folytatták, most pedig a két miniszterelnökük ugyanazt a védelmi szerződést olvassa feltűnően különböző hangsúllyal. Babiš katonai segítségről beszél, Fico pedig arról, nehogy már „valamiféle 5. cikk” miatt kelljen bajba kerülnie.

A cseh kormányfő szeptember 29-én a Deníknek adott videóinterjúban két gépesített dandár küldését említette egy balti államot érő orosz támadás esetére. Elmondása szerint készülnek erre az eshetőségre, a biztonsági kérdésekről Petr Pavel államfővel is egyeztet, a részleteket azonban nem teregeti ki. Ez különösen figyelemre méltó attól a politikustól, akinek kormányában oroszbarát párt is helyet kapott, és aki leállította az Ukrajnának nyújtott cseh katonai támogatás finanszírozását. Babiš ettől még nem lett az ukrán ellenállás zászlóvivője, de a megtámadott NATO-szövetséges megsegítését most egyértelműen vállalta, Fico ezzel szemben szeptember 17-én úgy fogalmazott: „Nem kívánom, hogy Szlovákia valamiféle 5. cikk miatt háborús konfliktus részese legyen.” A „valamiféle” itt különösen szép teljesítmény: a NATO kollektív védelmének alapját sikerült úgy megneveznie, mintha egy rosszul kitöltött parkolási engedély kellemetlen mellékletéről volna szó. Pedig ugyanez a rendelkezés szolgál arra is, hogy ha Szlovákiát támadják meg, a szövetségesei ne kezdjenek el hirtelen mással foglalkozni. Fico kijelentését a szlovák ellenzék is ezért bírálta: ha mindenki előre a kimaradását magyarázza, Pozsony sem nagyon számíthatna arra, hogy mások majd érte vállalják a kockázatot.

A szlovák miniszterelnök későbbi magyarázatát is érdemes pontosan elolvasni, mert az sokkal többet mond a módszeréről, mint egy egyszerű NATO-ellenes kirohanás. Szeptember 20-án már arról beszélt, hogy kitalált ürüggyel senki nem küldhet szlovák katonákat külföldre Oroszország vagy más állam ellen harcolni, valódi fegyveres támadás esetén pedig az 5. cikk többféle segítségnyújtást tesz lehetővé. Vagyis nem jelentette be a szerződés felmondását; inkább előkészítette azt a politikai vitát, amelyben majd arról lehet huzakodni, hogy a megtámadott szövetségest valóban megtámadták-e, vagy valaki csak ürügyet gyártott. A Kremlnek aligha kellemetlen az a helyzet, amelyben a NATO egyik kormányfője már előre a lehetséges nyugati manipulációra tereli a figyelmet.

Az 5. cikk valóban nem ír elő minden tagállamnak automatikus hadüzenetet vagy meghatározott számú katona kiküldését. A tagoknak segítséget kell nyújtaniuk a megtámadott szövetségesnek, de a szükségesnek ítélt intézkedéseikről maguk döntenek; ezek között a fegyveres erő alkalmazása is szerepel. A Babiš által említett két dandár tehát nem a szerződés szövegéből következő, mindenkire érvényes előírás. Csakhogy a segítség formájáról való döntés szabadsága és a szövetségesek előzetes elbizonytalanítása között jelentős politikai különbség van. Az egyik azt üzeni Moszkvának, hogy számoljon a közös védelemmel, a másik azt, hogy támadás esetén talán előbb még sikerül összeveszíteni a megtámadott ország szövetségeseit. Fico ráadásul az 1938-as müncheni egyezményt is elővette, és a demokratikus hatalmak árulásával magyarázta a bizalmatlanságát.

Ez már a történelmi emlékezet különösen merész felhasználása: Csehszlovákia magára hagyásából próbál érvet faragni ahhoz a politikához, amely most a szövetségesek melletti kiállást teszi bizonytalanná. Münchenből ezek szerint azt kellene megtanulni, hogy amikor legközelebb egy agresszor fenyeget egy kisebb országot, időben gondoskodjunk a saját távolmaradásunk magyarázatáról. Babiš nyilatkozata egyelőre vállalás, amelynek súlyát szükség esetén a cseh kormány tettei mutatnák meg. De már az is beszédes, hogy ugyanabban a térségben, ugyanannak a szövetségnek két tagállamában az egyik miniszterelnök két dandárt emleget, a másik pedig kitalált ürügyeket és megbízhatatlan szövetségeseket. A bársonyos válás óta eltelt több mint harminc év után Prágából most katonai segítséget ígérnek a Baltikumnak; Pozsonyban Fico még a szerződés ötödik cikkének sorszámát is sértődötten ejti ki.

Ugar