Kim Dzsongun katonái már orosz földön, nemsokára kezdik az ukrángyilkolást

Vlagyimir Putyin ismét megemelte az orosz fegyveres erők engedélyezett létszámát: az új elnöki rendelet alapján már 1.550.500 katonai szolgálatot teljesítő emberrel, a civil alkalmazottakkal együtt pedig összesen 2.441.630 fős állománnyal számolhat az orosz hadvezetés. Ez az orosz hadsereg negyedik létszámemelése az idén és a hetedik az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta. Kijev eközben arra figyelmeztet, hogy Moszkva nemcsak Oroszországban gyorsította fel a toborzást, hanem újabb tízezer észak-koreai katona bevetésére is készül.

Az új rendelet 15.500-zal emeli meg az aktív katonai állomány hivatalosan engedélyezett felső határát, a júliusban meghatározott 1.535.000-ről 1.550.500 főre. A hadsereg teljes állománya – vagyis a katonák és a fegyveres erőknél dolgozó civil alkalmazottak együttes létszáma – 2.441.630 főre nő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az orosz hadsereg egyik napról a másikra valóban további 15.500 kiképzett katonával rendelkezik. A rendelet státuszokat és finanszírozható katonai helyeket hoz létre, amelyeket Moszkvának ezután kell feltöltenie szerződéses katonákkal, mozgósítottakkal, sorkatonákkal vagy más módon beszervezett emberekkel. Az engedélyezett és a tényleges létszám között jelentős különbség lehet, amit az orosz állam a veszteségek, a dezertálások és a szerződések lejárta miatt igyekszik eltitkolni. A lépés iránya ennek ellenére egyértelmű: a Kreml újabb embereket akar a hadseregbe, miközben a 2027-re tervezett katonai költségvetést is rekordméretűre emeli. Oroszország jövőre 17,1 billió rubelt, mintegy 203 milliárd dollárt készül közvetlenül védelmi kiadásokra fordítani, ami 27 százalékkal több a korábban tervezett 13,5 billió rubelnél. A következő három évben összesen 50 billió rubelt szánnának a hadseregre. A katonai létszám és a hadi költségvetés párhuzamos emelése azt mutatja, hogy Moszkva nem a háború gyors befejezésére készül. A Kreml a hadsereg tartós bővítésével, a fegyvergyártás növelésével és az állami költségvetés háborús átalakításával számol, miközben diplomáciai csatornákon továbbra is béketárgyalásokról beszél. A szándékokról azonban rendszerint pontosabb képet ad a költségvetés és az állománytábla, mint Dmitrij Peszkov vagy Szergej Lavrov aktuális mondókája.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében azt állította, hogy Oroszország újabb mozgósítási hullámot indított el, növeli a különböző csatornákon beszervezett katonák számát, és egyre több külföldit próbál bevonni a háborúba. Az ukrán államfő konkrét részleteket nem közölt az oroszországi mozgósítás méretéről és módszereiről, állítása ezért egyelőre hírszerzési értesülésként kezelhető. Putyin korábban „teljes képtelenségnek” nevezte az újabb mozgósításról szóló híreket, miközben ugyanazon a napon aláírta a hadsereg létszámának növeléséről szóló rendeletet. Ez önmagában nem bizonyítja az általános mozgósítás elrendelését, de nehezen illeszthető abba a moszkvai történetbe, amely szerint Oroszországnak nincs szüksége további katonákra. A Kreml eddig elsősorban magas fizetéssel, egyszeri belépési juttatásokkal és a régiókra kiosztott toborzási kvótákkal próbálta feltölteni az állományt. Dmitrij Medvegyev júliusban azt állította, hogy 2026 első felében mintegy kétszázezer ember kötött szerződést az orosz védelmi minisztériummal, ennek ellenére Putyin már negyedszer emelte meg az idén a hadsereg hivatalos létszámát, ami arra utal, hogy a fronton elszenvedett veszteségek pótlása és az új alakulatok feltöltése továbbra is hatalmas mennyiségű embert igényel.

Újabb tízezer észak-koreai katona érkezhet

Zelenszkij szerint jelenleg több mint nyolcezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban, Phenjan pedig további tízezer embert válogat ki és készít fel az oroszországi bevetésre. Az új kontingenst előbb kiképeznék, majd Oroszországba szállítanák – közölte az ukrán elnök az ukrán hírszerzés friss adataira hivatkozva. Ukrajna és Dél-Korea becslése szerint Észak-Korea 2024 óta összesen mintegy 14–15 ezer katonát küldött Oroszország támogatására. A katonák többségét a kurszki régióban vetették be az ukrán betörés visszaszorítására. A dél-koreai hírszerzés 2025-ben úgy becsülte, hogy közülük körülbelül kétezren meghaltak.

Moszkva és Phenjan kezdetben tagadta vagy homályban hagyta az észak-koreai katonák jelenlétét, Putyin és Kim Dzsongun azonban 2025-ben már nyilvánosan is elismerte részvételüket, és „hősöknek” nevezte őket. Az újabb tízezer katona érkezését Oroszország és Észak-Korea egyelőre nem erősítette meg, a két diktatúra együttműködése ugyanakkor messze túlmutat az élőerő biztosításán. Észak-Korea lőszert, rakétákat és katonákat ad Oroszországnak, Moszkva pedig pénzzel, energiahordozókkal és katonai technológiával fizet. Zelenszkij szerint orosz műszaki segítséggel Észak-Koreában már megkezdték a Shahed típusú támadó drónok gyártását is. Ha ez igaz, Phenjan nemcsak saját haderejének fejlesztésére használja fel az Ukrajnában szerzett tapasztalatokat, hanem önálló drónipari kapacitást is épít az orosz–iráni technológia felhasználásával.

Ez a háború egyik legsúlyosabb nemzetközi következménye. Oroszország katonákat és lőszert kap Észak-Koreától, cserébe pedig olyan technológiát ad át, amelyet Phenjan később Dél-Korea, Japán vagy az amerikai támaszpontok fenyegetésére használhat fel. Az ukrajnai háború így nem marad Európa határai között: az ott kikísérletezett fegyverek, eljárások és katonai tapasztalatok már most is a világ egyik legelszigeteltebb és legagresszívebb nukleáris diktatúráját erősítik. Putyin legújabb rendelete önmagában „csupán” 15.500 további katonai helyről szól, de a rekordméretű katonai költségvetéssel, az újabb orosz toborzással és az észak-koreai erősítéssel együtt már világos képet rajzol ki. Moszkva nem a békéhez szükséges leszerelést, hanem a háború folytatásához szükséges ember- és fegyverállományt szervezi, mert az orosz hadsereg darálója továbbra is embereket követel, a Kreml pedig már nemcsak saját állampolgárait, hanem Kim Dzsongun alattvalóit is készségesen beledobálja.

Ugar