Nem mi válunk bűnössé ilyenkor, hogy teret adunk a meg nem tért báránynak, aki bőrét levedlve bármikor újra farkassá változik, ha a hatalom közelébe kerül, vagy visszakerül? Hogyan számolunk el közösségi lelkiismeretünkkel, ha azoknak adunk hatalmat – legyen az médiabeli, közösségi, bármilyen és bármekkora –, akik pont azok elnyomásából éltek olyan jól, akiknek az érdekében rendszerváltást tervezünk? Nem érzi senki az ebben megbúvó óriási erkölcsi bűnt? Nem másért, csak a magyar történelem bővelkedik az ehhez hasonló jelenségekben, nem menve túl messzire: még ma is úgy éljük erdélyi magyar mindennapjainkat, mintha egypárti rendszer lenne, mert az is van. Mindez elvezet egy mélyebb, társadalmi-etikai kérdéshez is. Itt érdemes megemlítenem a „határhelyzet" (Grenzsituation) fogalmát, amely Karl Jaspers egzisztencialista filozófiájából származik – olyan pillanatokra utal, amikor az ember szembekerül a halállal, a szenvedéssel, a bűnnel vagy a véletlennel, és ezekben a helyzetekben derül ki igazán, milyen erkölcsi szubsztanciája van.

Mit szól a vagyonadóhoz Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója, Magyarország 18. leggazdagabb embere?

Idén áprilisban 1.274.999 közalkalmazottat tartottak nyilván Romániában, 5306-tal kevesebbet, mint januárban - derül ki a pénzügyminisztérium honlapján szombaton közzétett adatokból. Márciushoz képest 2462-vel, tavaly áprilishoz képest 31.235-tel csökkent a közalkalmazottak száma.A közalkalmazottak 63,9 százaléka - 814.590 személy, 1924-gyel kevesebb, mint januárban - a központi közigazgatásban do

Képzeljük el, ha nincs Dragnea, ha az RMDSZ nem folyton kormányzati pozíciókról tárgyal Bukarestben, hanem izomból ráfekszik az uniós források lehívására, és nem engedi, hogy Hargita megye Teleorman megyével kerüljön egy szintre az uniós forrásfelhasználás tekintetében – mert volt ilyen időszakunk is. Ez a vonat azonban elment, és nem kár érte: ezek a fejlesztési pénzek pontosan olyanok voltak, ahogy írtam: ingyenpénzek.

A norvégok már korábban jelezték, hogy Irán tudatosan keresi a kapcsolatot a nyugat-európai szervezett bűnözéssel, mert ezen a csatornán keresztül lehet olyan „piszkos munkát” kiszervezni, amelyhez az állam formálisan nem köthető. A londoni bíróság most pontosan ezt a mechanizmust igazolta vissza: az ítélet szövege szerint a bíró biztos volt abban, hogy egy idegen hatalom állt a támadás mögött – csak épp a végrehajtók nem iráni ügynökök voltak, hanem két román srác, akiket felbéreltek erre a célra. És ne gondoljuk, hogy ez csak egy Iránra jellemző, egzotikus módszer. Az oroszok pontosan ugyanezt csinálják – csak épp nálunk, Közép-Európában ez a jelenség sokkal kevesebb figyelmet kap, mint amennyit kellene.

Ki mondta, hogy egy polgármester ne beszélhetne másfél óráig szinte mindenről?

A háború sok mindenre kényszerítette Ukrajnát, drónnagyhatalommá válni is ezek egyike volt – most valami hasonló zajlik a megújuló energia terén is.

Volt miniszterelnököt bíróság elé citálni – elszámoltatás ez, vagy csak egy jó kis bosszúhadjárat polítikai köntösben?

Paweł Szota ezredes, a lengyel Hírszerző Ügynökség (AW) vezetője a Rzeczpospolitának adott interjújában őszintén beszélt arról, mennyire reális veszélyt jelent Oroszország Lengyelország és a NATO keleti szárnya számára. Szerinte Putyin saját propagandájának és a háború kezdeti kudarcainak foglya lett: mivel „különleges hadműveletnek” nevezte az Ukrajna elleni támadást, ma már nem engedheti meg magának a vereség beismerését, ami egyre kiszámíthatatlanabb, vakmerőbb döntésekre kényszerítheti.

Milyen tanulságokkal szolgált a Kárpátalja elleni legutóbbi orosz légitámadás, és mennyire kell félteni azokat, akik a régióban vállalnának önkéntes munkát?

Kövér László milliós pénzbírságokkal sújtotta a telefonozó képviselőket, akiknek Forsthoffer Ágnes most megkegyelmezett.

Idén sincs nyári uborkaszezon a világpolitikában: lángol Oroszország, az ukránok komolyan összefeszültek a lengyelekkel, és folynak a tárgyalások az iráni háború lezárásáról, miután Donald Trump véleményes győzelmet hirdetett – hadügyminisztere pedig megint a saját szövetségeseiket nyomasztja.

A Fidesznek szerinte vége: Dévényi István, a Magyar Hang munkatársa úgy látja, a bukott kormánypárt olyan megoldhatatlan dilemmába manőverezte magát, amelyből nincs kiút. Véleménye szerint az egykori miniszterelnökkel a pártnak esélye sincs a megújulásra – pedig a zűrös ügyek jó része még ki sem derült.

Napok óta az aranykonvoj-ügy uralja a közbeszédet, Orbán Viktor pedig a célkeresztbe került – nem véletlen, hogy a július 2-i műsor is ezzel a témával indult.

„Ami értékes volt a Balatonon, azt a NER szinte mind elvitte” – mondta Dezső András bűnügyi újságíró, a Telex munkatársa Kultúrtáj podcastban.

Hazabeszéd címmel jelentette meg 2005 óta írt publicisztikáit Prőhle Gergely, az egykori diplomata, aki jelenleg a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója. A beszélgetésben elmondja: az általa vezetett intézmény kuratóriumáról és a közpénzből érkező juttatásokról szerinte nyugodtan újra lehet tárgyalni, azt viszont hibának tartaná, ha az egészet egyszerűen megszüntetnék.

„Nehéz azt megélni, hogy az ember tudja, milyen disznóságok történtek, de nem azok ülnek a vádlottak padján, akiknek kellene” – mondja Laczó Adrienn volt bíró, ügyvéd a Szinten túl Krug Emíliával című, szerdán rögzített műsorban.

Majdnem sikerült teljesen kinyírnia a NER-nek a független sajtót, és 16 évet vett el az emberek életéből a Fidesz – állítja György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője, a MUOSZ alelnöke.

Oroszország kémelhárítási képességekkel is felvértezi azt a rezsimet, amely sosem titkolta a zsidókkal és a „keresztesekkel” - ahogy ők nevezik a keresztényeket – szembeni megszállott gyűlöletét. Röviden: a tálibok fenntartják a rendet a Nagy-Oroszország déli határán, és háborút vívnak – vagy legalábbis úgy tesznek, mintha vívnának – rivális csoportokkal, mint az Iszlám Állam Horaszáni Tartománya. Cserébe a volt szovjetek kötelezettséget vállalnak arra, hogy maguk is biztosítják az iszlamista uralom fennmaradását Kabulban. Ám az iszlamista rezsim nem csupán üres szólam. Ennek a stratégiai és pragmatikus partnerségnek a megszilárdulása Oroszországgal – amely szereti magát a Harmadik Rómának nevezni – kézzelfogható következményekkel fog járni.