Kalinyingrád a célkeresztben: a NATO kivillantotta fogait
Néhány napja még arról írtunk, hogy a nyugati stratégáknak fogalmuk sincs, mit tennének egy kétfrontos orosz-kínai csapás esetén — „meglepően üres" válaszokat adtak, a rémálomról inkább hallgattak. Most a német Bild épp az ellenkezőjéről számol be: a NATO-nak, úgymond, mégiscsak van forgatókönyve arra az esetre, ha Putyin megtámad egy tagállamot - legalább egy ennyi. Kalinyingrád elleni csapás, gépekkel őrzött „autonóm zóna" a határon, majd rajtaütések orosz földön. A kép önmagában elrettentően hangzik, de érdemes pontosan szétszálazni, mi ebből a valódi doktrína, mi a bulvárszenzáció benne, és miért hagyták az egészet szándékosan kiszivárogni.
A német lap hétfőn számolt be arról, hogy a NATO cselekvési tervet dolgozott ki arra az esetre, ha Oroszország megtámadja egyik tagállamát — például egy balti országot. A terv neve „NATO Land Warfighting Concept" (a NATO szárazföldi hadviselési koncepciója), a célja pedig kettős: megállítani az orosz csapatokat, és masszívan meggyengíteni Oroszországot. A Bild szerint a terv három lépcsőből áll.
Az elsőben a NATO az orosz rakétatámadások megállítására törekedne: vadászgépek, rakéták és drónok semlegesítenék az orosz rakétarendszereket — és az egyik célpont Kalinyingrád lenne, az oroszok balti-tengeri exklávéja, ahol rengeteg légvédelmi és rakétarendszer összpontosul. Egyidejűleg a NATO egy „autonóm zónát" hozna létre az orosz és a belarusz határ mentén, amolyan védelmi pufferként. És itt jön a leginkább figyelemre méltó részlet: ebben a zónában kizárólag drónok és pilóta nélküli katonai járművek harcolnának az ellenség ellen — NATO-katonák nem állomásoznának ott. Ha az orosz katonák tovább nyomulnának befelé, ezek a gépek állítanák meg őket. Egy későbbi fázisban a NATO Oroszország területén is csapásokat mérne: különleges erők semmisítenének meg fontos katonai és utánpótlási bázisokat, köztük repülőtereket, fegyvergyárakat, hidakat és vasútvonalakat, amelyeken keresztül Oroszország a csapatait és a felszerelését a frontra szállítja. A terv ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a NATO nem akarja meghódítani Oroszországot; a cél pusztán az, hogy az orosz támadó csapatokat visszaszorítsák a határig.
A Bild forrása szerint a NATO pontosan azt akarja, hogy ezek a tervek nyilvánosak legyenek — hogy Moszkva időben megértse, milyen következményekkel járna egy ilyen forgatókönyv, ez lenne tehát az elrettentés: az ellenség legyen tisztában azzal, hogy nagyon nagy árat kell fizetnie. Van vele azonban egy apró bibi: Egy elrettentésre szánt, tudatosan kiszivárgott hír csak annyit ér, amennyi valódi képesség van mögötte. És épp itt van a feszültség: ugyanaz a szövetség, amelyik most Kalinyingrád-csapásról és mélységi rajtaütésekről üzen, néhány napja még „meglepően üres" válaszokat adott a kétfrontos rémálomra, a legfőbb védelmezője, az USA pedig épp lojalitási kérdőívvel méregeti, kit hagyjon cserben, és 5000 katonát tervez kivonni Európából, az ukránok légvédelmét nem tudja Patriottal feltölteni, lőszergyártása még mindig csak papíron létező koncepció, társadalmaink politikai tere pedig a putyinisták által uralt vagy erősen befolyásolt mező. Szóval, szép ez a nagy elrettentési haditerv, de az igazság az, hogy ezen a pajzson még mindig kurva sok a rés.
Felhasznált források: NATO Land Warfighting Concept, G4Media
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Fordulat: Nicușor Dan állítólag belengette az előrehozott választásokat
Újabb fordulóhoz közeledik a romániai politikai válság. Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön, október 15-én küldi el a parlamentnek a kormánya névsorát és a kormányprogramot, ezzel elindulhatnak a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásai, utána pedig jöhet a parlamenti bizalmi szavazás. Nagyjából ennyi az, ami biztos – de még ez sem egészen az, ebből pedig világosan látszik,…

A francia külügyminiszter szerint Musk, a MAGA és a Kreml egy csapatban játszik
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint külföldi szereplők megpróbálják befolyásolni a 2027-es francia elnökválasztást, a lista elejére pedig ezúttal nem csak Moszkvát, hanem Elon Muskot, a világ leggazdagabb emberét is odaírta azok közé, akik az európai demokratikus vitát akarják aláásni.

Trump szerint Putyin békére vágyik. Moszkva ezt újabb bombázásokkal szemlélteti
Donald Trump amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin jobban szeretne békemegállapodást, mint Volodimir Zelenszkij. A kijelentést a Sky News idézte, és ugyanazon a napon hangzott el, amikor az orosz hadsereg az amerikai elnök által bejelentett „energetikai tűzszünet” ellenére tovább bombázta az ukrán energiarendszert.

Görögország kitiltja a 15 éven aluliakat a közösségi médiából
Görögország 2027. január 1-jétől megtiltja a 15 éven aluli fiatalok számára a közösségi médiaplatformok használatát, ezzel az Európai Unió egyik első tagállamává válik, amely ilyen szigorú korhatárt vezet be. Az intézkedést Akisz Szkercosz államminiszter jelentette be hétfőn Athénban, több kormánytagja társaságában tartott sajtótájékoztatón.

Elveszíti-e Románia a vétójogát? Egy levél, egy hazugság és Orbán Viktor hosszú árnyéka
Oana Țoiu román külügyminiszter hétfőn tételesen cáfolta azt a főként az AUR által terjesztett állítást, hogy Románia lemond a vétójogáról, vagy elveszíti azt az Európai Unióban. A miniszter úgy fogalmazott, hogy ez „elejétől a végéig hazugság”, a vita középpontjában álló dokumentum pedig nem veszi el egyetlen tagállamtól sem a döntések megakadályozásának lehetőségét, csak azt írja elő, hogy aki…