Ezek ugyanazok! Egy rémes történet Moldovából

Ezek ugyanazok – szoktuk mondani, amikor az oroszok által elkövetett háborús bűnökről, tömegesen elkövetett nemi erőszakról, kasztrálásokról, kínzásokról olvasunk a háború kapcsán. Amikor azt mondjuk mi, magyarok, hogy „ezek ugyanazok”, akkor arra gondolunk – nem is minden alap nélkül –, hogy ezek ugyanazok, akik megerőszakolták nagyanyáinkat, akik elhurcolták a szovjet munkatáborokba nagyapáinkat. Az „ezek ugyanazok” immár nemcsak átvitt értelemben értendő, hanem szó szerintiben is. A mai történet a Moldáv Köztársaságból érkezik, és nem mindennapi csavart tartalmaz: a végén kiderül, hogy ezek személy szerint is ugyanazok.

A történetünk 2009-ben indul, amikor parlamenti választásokat tartottak a Moldáv Köztársaságban. Ezen Voronin kommunistái győztek, és 60 mandátumot szereztek meg a törvényhozásban. Az Orosz Föderáció és az EBESZ elégedetten nyilatkozott a választások lebonyolításáról, az EU ugyan jelzett néhány szabálytalanságot, de végül elfogadta az eredményt. A moldávok előtt pedig ott állt a sötétnek bizonyuló jövő: Voronin kommunistái újabb négy évig kormányozzák majd az országot. Az EBESZ és az EU tétlensége máig is érthetetlen, hiszen Voronin moldáv elnök egy évvel korábban módosította az alkotmányt és vele együtt a választási rendszert is. Az egész ország egyetlen választókerületnek számított, a parlamenti küszöböt 4 százalékról 6 százalékra emelte, megtiltották a pártok szövetségbe tömörülését. Akadtak más, az orosz hibrid háborút azóta már jól ismerő európaiak számára ma már nem meglepő fordulatok is: a választási regisztráció során hirtelen több mint 140 ezer új moldáv állampolgár jelent meg a rendszerben – azóta sem tudni, honnan, és így tovább.

Ilyen körülmények között valóban nem meglepő, hogy a 101 fős moldáv parlamentből 60 helyet tudtak megszerezni Voronin kommunistái, ahogy az sem, hogy ezt a végeredményt sokan elégedetlenséggel fogadták. Az amerikaiak jelezték egyedül és határozottan, hogy a választás csak „részben volt szabad és korrekt”. A kommunisták által megszerzett 60 mandátum mást is jelentett: akkoriban a parlament választotta a moldáv államfőt, ehhez viszont 61 mandátum kellett volna – így aztán a vörös sötétség veszélye ott lebegett Moldova felett.

A választások estéjén, az eredmények láttán a moldáv ifjúság sokkot kapott, a Think Moldova civil szervezet pedig nemzeti gyásznapnak minősítette április ötödikét, és arra kérte a vele egyetértő polgárokat, hogy másnap, hatodikán gyújtsanak gyertyát a köztereken. A hír azonban villámgyorsan végigment a közösségi médián, és másnap 15 ezer ember jelent meg Kisinyov főterén. Ők nem gyászolni akartak, hanem új választást követeltek, tisztességes körülmények között. Látva a népi megmozdulást, a moldáv ellenzéki pártok is megjelentek a helyszínen, és bejelentették, hogy nem ismerik el a választások végeredményét.

A tiltakozások nem csillapodtak, másnap ismét több tízezren mentek ki a kisinyovi utcákra ugyanezzel a követeléssel. Azonban tüntetőknek álcázott csoportok jelentek meg, akik máig tisztázatlan, gyanúsan könnyű körülmények között bejutottak a parlament és az Elnöki Hivatal épületébe, ahol törni-zúzni, majd gyújtogatni kezdtek. erre hivatkozva, miszerint puccs zajlik az orzság elnöke (Voronin) ellen, a hetedikéről nyolcadikára virradó éjszaka a rendőrség letépte magáról láncait, és kőkemény megtorlásokba kezdett az utcákon: fiatalokat, egyetemistákat, újságírókat vadásztak le, vertek meg a nyílt utcán vagy a rendőrségi fogdán, gumilövedékkel lőttek emberekre, könnygázt vetettek be – mindent, amit ilyenkor szokott egy megriadt hatalom.

Eddig a környezet, amelyben alábbi történetünk kibontakozik.

A tüntetéseken részt vett Valeriu Boboc is, egy 23 éves fiatalember, egy akkor négyéves kisfiú apja. Ő a rendőrségi terror áldozata lett: brutálisan megverték, majd otthagyták saját vérében a földön. Később a rendőrség elszállította a testét, a család csak pár nappal később kapta vissza. Boboc homlokán egy ökölnyi zúzódás éktelenkedett. Valeriu Boboc koporsóban fekvő, véraláfutásokkal teli arca hosszú időre kísértette a közvéleményt.

!Valeriu Boboc temetése - kép forrása Ziar.MD

Valeriu Boboc temetése - kép forrása Ziar.MD

A moldáv társadalom sokkot kapott, a hatóságok viszont a halotti bizonyítványban azt állították, hogy „gázmérgezésben” halt meg. Ez volt az utolsó csepp a pohárban: a család exhumálást és új szakértői vizsgálatot követelt. Nemzetközi nyomásra sikerült is elérniük – és kiderült az, ami nyilvánvaló volt: Valeriu Boboc a kapott ütésektől halt meg.

Ha lassan is, de megindult a nyomozás, amelybe szinte az összes moldáv blogger és oknyomozó újságíró bekapcsolódott. Több órányi videófelvétel és helyszíni fénykép átvizsgálása után sikerült azonosítani a gyilkos rendőrt: Ion Perjut. Ő volt az, aki addig verte Bobocot, amíg az élettelenül össze nem rogyott. A gyilkos rendőrt bíróság elé állították ugyan, de ítélethirdetés előtt eltűnt, nyoma veszett. Azt feltételezték, hogy a Transznisztriai Köztársaság területén bujkál, ahol a kisinyovi hatóságok számára elérhetetlennek bizonyult.

És eltelt 16 év.

Moldova ma újra választások elé néz, az orosz hibrid támadások pedig azóta még erősebbé váltak. A moldáv hatóságok azonban sokat fejlődtek, és elkezdték figyelni az Ilan Șor által épített hálózatot. Ez az a hálózat, amely főként a Telegramon terjeszt a társadalom sokkolására és uszítására alkalmas álhíreket, és ez az a hálózat, amely pénzt juttat be az országba a Moszkva-párti ügynökök számára. Ők az úgynevezett „pénzfutárok”, akik a kriptovalutát moldovai lejre váltják, majd becsempészik azt az országba – a Șor által támogatott tévéknek, helyi ügynököknek, politikusoknak, pártoknak.

Nos, ezt a hálózatot számolta fel nemrég a moldáv rendőrség, amikor a pénzfutárok közül többeket őrizetbe vett egy közel egy éve tartó akció végén. És mit gondoltok, kire bukkantak Moszkva pénzfutárai között? Igen, bizony: Ion Perjura, Valeriu Boboc gyilkosára. Nála több hamis személyazonossági igazolványt is találtak.

Perju elfogása után 2025-ben, kép forrása Ziarul de Garda

Szóval így: 16 év után fogták el Valeriu Boboc gyilkosát, aki most minden valószínűség szerint börtönbe kerül. De tegyük fel a kérdéseket: történt igazságszolgáltatás? Boboc édesapja azóta elhunyt, kisfia, aki négyéves volt 2009-ben, gyakorlatilag apa nélkül nőtt fel. Az akkor moszkovita politikusokat védő rendőr ma ugyanazon sötét erők szolgálatában áll. És mit gondoltok, ki indul az idei moldáv parlamenti választásokon? Bizony, Voronin is ott futtatja magát az esélyesek között…

Tanulság?

Sok lehetne, mindenki levonhatja magának.

De egy valami biztos: ezek ugyanazok!

Felhasznált források: Vitalie Cojocari, Ziarul de Garda