Akié az infrastruktúra, azé a jövő: Kína BRICS-es AI-zónát építene
Kína újabb gazdasági és technológiai csomagot tett le a BRICS asztalára: Hszi Csin-ping a new delhi csúcson azt javasolta, hogy a kibővített BRICS ne csak politikai ellenklub legyen a Nyugattal szemben, hanem gyakorlati gazdasági és technológiai ökoszisztéma is. A csomagban szerepel kereskedelmi és befektetési könnyítés, különleges gazdasági övezetek együttműködése, digitális ipari kapcsolódás, okosgyártás, képzési programok, és ami a legfontosabb: egy kínai vezetésű BRICS open-source mesterséges intelligencia-közösség létrehozása.
A terv szerint Kína támogatná a nagy nyelvi modellek fejlesztését és alkalmazását, AI-képzéseket és szakmai szemináriumokat szervezne, digitális felhőplatformot építene, és „nyitott” mesterségesintelligencia-ökoszisztémát hozna létre a BRICS-országok számára. Ez első hallásra kedvesen hangzik, de a lényeg ennél ijesztőbb: Peking olyan technológiai infrastruktúrát kínál a fejlődő világnak, amelynek szabályait, kapuit, képzési rendszerét és valószínűleg függőségi pontjait is ő határozná meg, és ez nem minden előzmény nélküli ötlet. Kína már a júliusi sanghaji AI-konferencián is úgy pozicionálta magát, mint az Egyesült Államokkal szembeni „nyitottabb” mesterségesintelligencia-rend vezetője, és akkor is BRICS-, ASEAN-, arab, afrikai és latin-amerikai együttműködési központokat ígért. A BRICS számára ez pontosan illeszkedik abba a nagyobb tervbe, hogy a szervezet ne csak deklarációkat gyártson, hanem alternatív gazdasági hálót építsen. Különleges gazdasági övezetek, összehangolt iparpolitika, digitális portálok, okosgyártás, AI-képzés: mindez együtt már nem sima együttműködés, hanem infrastruktúra-építés, aki pedig infrastruktúrát ad, az nemcsak szolgáltatást ad, hanem befolyást is.
Ezért kell ezt komolyan venni, még akkor is, ha az EU és Amerika éppen szeret úgy tenni, mintha az open-source AI pusztán fejlesztői romantika volna, nem pedig geopolitikai eszköz.
A nyugati válasz erre egyelőre a megszokott: szabályozási aggodalom, stratégiai konferencia, exportkontroll, majd némi meglepett pislogás, amikor a világ nagy része nem akar éveket várni arra, hogy Brüsszel és Washington eldöntse, melyik bizottság melyik albizottsága fogja először kimondani, hogy az AI talán fontos. Kína közben megy, viszi a modelljeit, képzéseit, felhőjét és politikai ajánlatát: nem kell Amerikától függnötök, gyertek a mi technológiai udvarunkba. Ez a BRICS-es AI-zóna lényege, és éppen ezért nem technológiai mellékszál, hanem a következő nagy függőségi térkép egyik kezdővázlata.
Forrás: Financial Express
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Szele Tamás: A Securitate – számokban
Itt fogy el a szó: az emberek soha, sehol és semmiből nem tanulnak. Akivel a Securitate nem gyűlöltette meg egy életre a zsarnokságot, az megérdemli, hogy totális rendszer rabszolgájaként éljen: de ha megpróbálja, akár demokratikus úton, szavazással is ráerőltetni ezt másokra, nem különb a Securitate szadista hóhérainál.

Csobániáda Bukarestben: ukránellenes állattenyésztők látogatása a fővárosban
A bukaresti Győzelem tér szeptember 15-én néhány óra alatt változott át gazdatüntetésből utcai csatatérré. A kormány épülete elé eredetileg juhászokat és más mezőgazdasági termelőket hívtak, hogy az élőállat-export korlátozása, a járványügyi intézkedések, az elmaradt kártérítések és az ágazat általános helyzete ellen tiltakozzanak, a demonstráció azonban szinte azonnal politikai irányt vett.…

Az adta fel a ruszkiknak, akinek megmentette családját
Gennagyij Zelenij annak az embernek mentette meg a családját, aki később átadta őt az oroszoknak. Megszökött a fogságból, majd kilenc hónapon át bujkált a megszállt Mariupolban, mielőtt sikerült eljutnia a sajátjaihoz.

Katar figyelmeztet: a Báb el-Mandeb lezárása az egész Európa–Ázsia kereskedelmet megbéníthatja
Katar „katasztrofális következményekre” figyelmeztetett, miután az Irán által támogatott jemeni húszik elérték a Báb el-Mandeb-szorost, és elfoglalták a stratégiai jelentőségű Perim szigetét. A Hormuzi-szoroson már most is alig halad át kereskedelmi hajó, ezért a Vörös-tenger déli bejáratának lezárása egyszerre béníthatná meg a Perzsa-öbölből induló energiaszállítást és az Ázsia, illetve Európa…

Trump elutasította a szaúdi segítségkérést, a húszik már két oldalról fojtogatják Rijád olajexportját
Tiszta szerencse, hogy Trump Amerikája szövetséges Szaúd-Arábiával - képzeld el, ha nem lenne az, akkor is pont így viselkedne...