Avangarde-felmérés: a románok fele előrehozott választást akar
A románok közel fele előrehozott parlamenti választást szeretne — derül ki az Avangarde közvélemény-kutató legfrissebb barométeréből. A megkérdezettek 49 százaléka támogatja az előrehozott voksolást, 39 százalék elutasítja, 12 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni. A felmérés annak a politikai és kormányzati válságnak a hátterén készült, amelyet a PSD–AUR közös bizalmatlansági indítványa robbantott ki: ez május 5-én megbuktatta a Bolojan-kormányt. A felmérés idején az ország lényegében három hónapja teljes jogkörű kormány nélkül működik.
Mit takar a szimpla „fele akarja" szám? Sokat elárul a közhangulatról, hogy ugyanez a barométer 70 százalékos „rossz irányba megy az ország" értéket mért — szemben a 20 százalékkal, akik szerint jó irányba tart —, vagyis az előrehozott választás iránti igény nem elvont demokratikus lelkesedés, hanem egy mélyen elégedetlen társadalom kiútkeresése. Nem véletlen, hogy az előrehozott voksolás egyre több politikus szájából hangzik el reális forgatókönyvként: a PNL alelnöke, Alexandru Muraru július elején 50 százalék fölöttire tette az esélyét, Grindeanu maga is „késő őszi" időpontot vetett fel a Cotroceni-palotában tartott július 13-i tárgyalások után, a leghangosabb szószólója pedig — nem meglepő módon — George Simion, az AUR vezetője, és eddig egyedül az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor az, aki ellenszegül, ő valamiféle fegyverszüneti kormányról beszél.
A közelmúlt felmérései a decemberi eredményhez képest jelentős átrendeződést mutatnak. A szélsőséges AUR-t jegyzik most az első helyen, a második a PNL, a PSD pedig a harmadik helyre csúszott. Ez azért is figyelemre méltó, mert Románia legutóbb 2024 decemberében tartott parlamenti választást, a következő rendes voksolás pedig 2028 decemberére van kiírva — vagyis a mostani hangulat egy alig másfél éve megválasztott parlamenttől való elfordulást jelez.
A biztonsági és védelmi kapcsolatok terén a megkérdezettek 23 százaléka helyezné előtérbe az Európai Uniót, 18 százalék az Egyesült Államokat — a többség, 51 százalék viszont a kettő közötti kiegyensúlyozott kombinációt szeretné. Vagyis a magyar sajtóban gyakran leegyszerűsített „EU vagy USA" dilemmára a román társadalom többsége azt feleli: egyiket sem a másik rovására. A kérdés nem elvont: a háttérben ott a SAFE elnevezésű uniós fegyverkezési hitelprogram, amelyet a képviselőház szerdán fogadott el (198 igen, 58 nem, 14 tartózkodás mellett), és amely még a szenátus — mint döntéshozó fórum — elé kerül. A barométer szerint a románok többsége úgy véli, az ilyen beszerzéseket több beszállítónak, nyílt közbeszerzésen kellett volna kiadni: 53 százalék kifejezetten nem ért egyet azzal, hogy a mintegy 5,7 milliárd eurós szerződéseket egyetlen céggel, a német Rheinmetallal kötötték meg, versenyeztetés nélkül. Sőt, 43 százalék szerint az európai pénzből finanszírozott katonai beszerzések egyes cégek vagy érdekcsoportok érdekét szolgálják.
A felmérés telefonon (CATI-módszerrel) készült 2026. július 22. és 27. között, 1050 fős mintán. A hibahatár ±3 százalék, 95 százalékos megbízhatósági szint mellett.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:
Szele Tamás: És Kubával mi lesz?
Sajnos bármennyire is elege van a zsarnoki rezsimből a kubai népnek, mégsem valószínű, hogy fellázad ellene: intő példaként lebeg előtte az iráni ellenzék sorsa, akiknek szintén segítséget ígértek, és aztán hagyták őket lemészárolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy Donald Trumpban nem szabad megbízni.
Moldova megint megmutatja, mit jelent komolyan venni az ország védelmét
Moldova egyre több olyan intézkedést hoz, amelyet egy NATO-tagállamtól is joggal várnánk el, ha komolyan veszi a saját biztonságát. Amikor az orosz beavatkozástól kellett védeni a választásokat, Chișinău hálózatokat tárt fel, pénzmozgásokat követett és külföldi partnerekkel erősítette a védekezését; most pedig az ukránok háborús tapasztalatát szeretné felhasználni a légtere védelmére. A két…
Radev szerint az a baj, hogy nevén nevezzük az orosz támadót
Rumen Radev bolgár miniszterelnök sajátos biztonságpolitikai tanulságot vont le a fekete-tengeri dróntámadásokból: szerinte Romániát azért érték újabb támadások, mert Bukarest Oroszországot nevezte meg felelősként. A hétfői szófiai gazdasági fórumon elmondottak alapján a térség nyugalmának egyik titka az lehetne, hogy a megtámadott országok kellő tapintattal hallgatnak arról, ki támadja őket,…
Ötezer dollár, ha nyerünk, egymillió, ha csalást találtok – Trump választási árlistája
Szeptemberben még ötezer dollárt ígért minden felnőtt amerikainak, ha a republikánusok megtartják a Kongresszus mindkét házát, most pedig egymillió dolláros jutalmat helyezett kilátásba azoknak, akik választási csalásról szolgáltatnak információt, és bejelentésük letartóztatáshoz, majd elítéléshez vezet. Donald Trump a november 3-i félidős választás előtt pénzígéretekkel igyekszik gondoskodni…
Hunor megvéd minket, csak még nem tárgyalt róla senkivel
Ma végre Kelemen Hunor is megszólalt a területi-közigazgatási reform ügyében, és attól, amit mondott, aligha lehetünk nyugodtabbak. Az RMDSZ elnöke előadta a kötelező köröket a közösségek megkérdezéséről, az alapos előkészítésről és a kisebbségi jogok védelméről, majd közölte a politikailag igazán lényeges információt: erről a reformról sem a PSD-vel, sem Luca Niculescu miniszterelnökkel nem…