Két balti ország, egy hétvége, ugyanaz a kéz: Riga ellopott adatai, gyújtogatás Tallinnban
Egyetlen hétvége, két balti ország, két csapás — és mindkettő fölött ott lebeg ugyanaz a jól ismert árnyék. Lettországban ismeretlenek ellopták a lakosság csaknem kétharmadának személyes adatait egy kibertámadásban. Észtországban ugyanezen a hétvégén kigyulladt egy Ukrajnának katonai drónokat gyártó cég épülete — a nyomozók szerint valószínűleg nem véletlenül. A két eset külön-külön is aggasztó, együtt viszont egy mintázat: az orosz hibrid háború már itt van a NATO keleti szárnyán.
Lettország: a lakosság kétharmadának adatai köddé váltak
Kezdjük Rigával, mert a szám önmagában is sokkoló. Egy nagyszabású kibertámadásban ellopták mintegy 1,2 millió ember személyes adatait és nagyjából 200.000 lett cég információit. Lettországnak összesen körülbelül 1,9 millió lakosa van — vagyis a támadás az ország lakosságának csaknem kétharmadát érintheti. Ilyen arányú adatlopás azt jelentené, mintha egyetlen csapással Magyarország 10 milliós lakosságából több mint 6,6 milliónak lopták volna el az adatát.
A célpont a lett közúti közlekedésbiztonsági igazgatóság (CSDD) volt — vagyis a hivatal, amely a járműnyilvántartást és a jogosítványokat kezeli. Az ellopott információk között ott vannak a nevek, a lakcímek, a fizetési adatok és a jármű-rendszámok. A hatóságok figyelmeztetnek: ezeket az adatokat csalásra vagy más visszaélésre lehet felhasználni — vagyis a lettek millióinak most azzal kell számolniuk, hogy az adataik egy adathalász- vagy zsarolóhullám nyersanyagává válhatnak. A tettes egyelőre ismeretlen, de a lett miniszterelnök, Andris Kulbergs egyetlen mondattal kijelölte az irányt: nem zárható ki, hogy a műveletet külföldről koordinálták. Diplomatikus megfogalmazás, de mindenki érti, merre mutat az ujj. Kulbergs egyébként „kellemetlenül meglepődött" a közintézmények egy részének informatikai hanyagságán is, és megrótta a CSDD vezetését, amiért késve jelentette az incidenst. És ez már a második súlyos kibertámadás rövid időn belül egy lett közintézmény ellen: júniusban a nemzeti erdészeti igazgatóságot érte hasonló csapás. „Ez immár egyszerűen nemzetbiztonsági kérdés" — szögezte le a miniszterelnök.
Észtország: lángol a drónüzem, megvannak a gyanúsítottak
És most át Tallinnba, ahol a csapás fizikai formát öltött. Péntekről szombatra virradóra kigyulladt a Milrem Robotics épülete — egy olyan észt cégé, amely katonai drónokat és robotokat gyárt, és amely Ukrajnát is ellátja. Az előzetes bizonyítékok szerint a tüzet szándékosan okozhatták. Kristen Michal észt miniszterelnök keddi bejelentése egyenes volt: „A gyanúsítottakat azonosítottuk" — írta az X-en, hozzátéve, hogy az egyik nyomozati irány „egy lehetséges szabotázscselekmény és Oroszország érintettsége". Astrid Asi észt főügyész szerint a nyomozók az Belső Biztonsági Szolgálat és az Északi Prefektúra által gyűjtött bizonyítékok alapján azonosították a gyanúsítottakat, és már kérték is a bíróságtól a letartóztatásukat.
A Milrem Robotics fejleszti a THeMIS nevű, pilóta nélküli szárazföldi járművet, amelyet Ukrajna 2022 óta használ — logisztikára, sebesültek mentésére, útvonalak tisztítására. Júniusban a Milrem és a holland VDL Defentec megkezdte az új gyártósorról legördült első járművek szállítását: egy holland finanszírozású, több mint 100 THeMIS-rendszert Ukrajnának juttató csomag részeként. Vagyis a lángoló üzem pontosan az a fajta hadiipari kapacitás, amely Ukrajnát a fronton segíti — és amelyet Moszkvának érdeke lassítani, akár egy jól időzített tűzzel.
És Moszkva reakciója? A szokásos. A tallinni orosz nagykövetség nem válaszolt a Reuters megkeresésére, a Kreml pedig — ahogy mindig — ismételten tagadja a nyugati vádakat, hogy szabotázst és fedett akciókat szervezne Európában. Ez a tagadás mostanra üresen kong: a vrbětice-i lőszerraktártól a colleferrói robbanáson át a lengyel és balti kábelekig annyiszor hallottuk már a „nem mi voltunk"-ot, hogy az már önmagában is a bűnösség bizonyítékává vált.
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

Dróntámadások a Fekete-tengeren: 21 eltűnt tengerész, Bulgária a NATO-hoz fordulna
Bulgária az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, és a NATO szerződésének 4. cikkelye szerinti szövetségesi konzultáció kezdeményezését is fontolgatja, miután valószínűleg orosz drónok hétfőről keddre virradó éjjel a bolgár partok közelében két kereskedelmi hajót támadtak meg, és az egyik elsüllyedt. Iliana Jotova bolgár államfő szerdán a Nova TV-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy Szófia…

Musk munkában: figyelmeztetés nélkül korlátozták az ukrán hadsereg által használt Starlink katonai változatát
Az Elon Musk tulajdonában lévő SpaceX korlátozta a Starlink műholdas internetszolgáltatás katonai változatának működését Ukrajnában, és a lépés több harci küldetést is meghiúsított, közölte szerdán Szerhij Beszkresztnov, az ukrán elnök tanácsadója. A tájékoztatása alapján a StarShield nevű katonai csomag termináljai szerdára virradó éjjel elvesztették a kapcsolatot, ha 160 kilométernél gyorsabban…

Szele Tamás: A befolyásolás és a technológia
Lehet, hogy ha nincs bothálózat, pontosabban nem működik az adatközpont célpontokat kijelölő crawler-rendszere, nincs békétlenség sem. És ha ez eldől: már csak munkához kell látnunk, ki kell takarítanunk az online teret. De alaposan ám.

Fordulat: Nicușor Dan állítólag belengette az előrehozott választásokat
Újabb fordulóhoz közeledik a romániai politikai válság. Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön, október 15-én küldi el a parlamentnek a kormánya névsorát és a kormányprogramot, ezzel elindulhatnak a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásai, utána pedig jöhet a parlamenti bizalmi szavazás. Nagyjából ennyi az, ami biztos – de még ez sem egészen az, ebből pedig világosan látszik,…

A francia külügyminiszter szerint Musk, a MAGA és a Kreml egy csapatban játszik
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint külföldi szereplők megpróbálják befolyásolni a 2027-es francia elnökválasztást, a lista elejére pedig ezúttal nem csak Moszkvát, hanem Elon Muskot, a világ leggazdagabb emberét is odaírta azok közé, akik az európai demokratikus vitát akarják aláásni.