RMDSZ-levél Orbánnak és a következmények: így változott meg a Bihari Napló
A Magyar Hang által közölt dokumentumok és értesülések alapján egy több évre visszanyúló történet rajzolódik ki a Bihari Napló körül, amelyben az RMDSZ nyomásgyakorlása és személyi átalakítások egyaránt szerepet kaptak.
A Lukács Csaba által jegyzett, 2026. március 28-án cikk szerint 2019 decemberében RMDSZ-es politikusok és Bihar megyei vezetők levélben fordultak Orbán Viktorhoz. A 2019-ben iktatott (I-1/ME/2499) dokumentumban azt kifogásolták, hogy a lap nem biztosít kellő megjelenést az Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusainak, sőt bizonyos kérdésekben – például az államelnök-választás idején Kelemen Hunor esélyeinek megítélésében – kifejezetten szembement a párt narratívájával. Kritikát fogalmaztak meg amiatt is, hogy a lap interjúsorozatot közölt Zatykó Gyulaval, Ilie Bolojan tanácsadójával, miközben RMDSZ-es vezetők alig kaptak megszólalási lehetőséget.
A levél alázatos hangnemben kérte a miniszterelnök beavatkozását, és több vezető politikus – köztük Cseke Attila, Biró Rozália, Szabó Ödön és Pásztor Sándor – valamint 27 polgármester és alpolgármester írta alá. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a beadványt Semjén Zsolthoz továbbította véleményezésre, és a Magyar Hang információi szerint a konfliktus végül a panaszosok számára kedvező módon rendeződött. A Magyar Hang által közölt információkat a napi tapasztalatok is megerősítik: a Bihari Napló ma már semmi olyan tartalmat nem közül, amely egy mikromilligramnyit is káros lehetne az RMDSZ-nek - nincs kritika, nincs az RMDSZ-en kívüli politikai térről szóló beszámoló - és nincs már a lap élén az a Kristály Lehel, aki a lap politikai lojalitását a helyi magyarság tájékoztatásáról szóló kötelesség elébe helyezte.
A történet azonban már korábban, 2019-ben is látványos fordulatot vett. A Magyar Hang akkori beszámolója szerint a KESMA-hoz került lap élén vezetőváltás történt: a több mint 25 évig főszerkesztőként dolgozó Rais W. István távozott, helyére pedig Kristály Lehel került, aki korábban a Bálványosi Szabadegyetem sajtófőnöke volt, és dolgozott a Ripost szerkesztőjeként is. A kiadó, az Inform Média Lapkiadó Kft., amely több magyarországi és partiumi lapot birtokol, 2018 novemberében került a Mediaworks tulajdonába. A főszerkesztőváltás azért is keltett feltűnést, mert Rais W. István vezetése alatt a Bihari Napló a romániai magyar napilapok között egyedüliként nemcsak megőrizte, hanem növelni is tudta példányszámát. A váltást követően ugyanakkor személyi változások sora indult el: távozott például a 24 éve a szerkesztőségben dolgozó Szeghalmi Örs is, akiről – a beszámolók szerint – még búcsúztatás sem jelent meg a lapban.
A Magyar Hang szerint mindez illeszkedik abba a szélesebb folyamatba, amelyben a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány-hoz köthető médiában – már 2018–2019-től kezdődően – fokozatosan „megbízható” emberekkel töltötték fel a szerkesztőségeket. A 2019 decemberi RMDSZ-es levél és az azt követő intézkedések így egy már zajló átalakulási folyamatba illeszkednek, amely végül a lap szerkesztőségi irányvonalának átrendeződéséhez vezetett. A Bihari Napló nyomatott kiadása óta a tetszhalott állapotába került: napilapból hetilappá váltak, a példányszámuk pedig meredeken zuhan - idő kérdése, hogy mikor szűnik meg a nyomatott lap kiadása, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az erdélyi magyarság nyugati széle - Partium. Bánság, Szatmár - írott magyar szó nélkül marad.
FORRÁS:
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:
Az abszurditás csúcsa Romániában: az Alkotmánybíróság döntése után jogi komédiába süllyed az ország
Ha valaki forgatókönyvet írna a román politika működéséről, és beadná egy komolyabb kiadóhoz, a lektor visszaküldené azzal, hogy „ez így túl abszurd, senki nem hiszi el". Pedig pontosan ez történik most Romániában. Van egy törvény — az úgynevezett integritási törvény —, amely két dolgot csinál egyszerre: kirúgja Dominic Fritzet, Temesvár polgármesterét a székéből azért a tettéért, amiért…
Elment a török vonat: ötven év várakoztatás után Ankara már nem kér Európából
Ötvenhárom év. Ennyi ideje várakozik Törökország az európai előszobában, és Recep Tayyip Erdoğan a hétvégén az Al Jazeerának végre kimondta, amit egy fél évszázados pofozkodás után nem is olyan meglepő hallani: „Az Európai Unió nem prioritás számunkra." Nem csapta be az ajtót — még mindig „gondolnak rá", ha beengedik, jó, ha nem, az is jó —, de a hangsúly eltolódott, és a kísérőmondat igazán…
Amire nincs terve a NATO-nak: mi lesz, ha Moszkva és Peking egyszerre üt?
Tizenöt éve nézte utoljára komolyan az amerikai hadsereg, mi történne, ha egyszerre kellene háborúznia Oroszországgal és Kínával. Mark Montgomery nyugalmazott ellentengernagy, aki évtizedek óta részvevője a nagy hadijátékoknak, katonai szimulációknak, egyetlen mondatban foglalta össze az akkori eredményt: „Nem ment valami jól." És azóta? Azóta, mondja Montgomery, minden egyes mutató, amelyik…
Bordákat és ujjakat törtek rajta, gépfegyver csöve alatt pedig az orosz himnuszt kellett énekelnie
Négy hónap után egyedül szökött meg a fogságból, csere nélkül. Előtte bordákat és ujjakat törtek rajta, gépfegyver csöve alatt pedig az orosz himnuszt kellett énekelnie.
Megvolt mindene Amerikában, mégis Ukrajnát választotta
Volt mindene Amerikában, mégis Ukrajnát választotta. Ma pedig harctéri egészségügyi katona, aki nap mint nap ukrán katonák életéért küzd.