A műsor két izgalmas, globális jelentőségű témát érint. Egyrészt Moszkva béke iránti szándékának hiányát vizsgálja, mely akár a nemzetközi biztonság kérdéseiben is döntő szerepet játszhat. Másrészt Donald Trump politikai helyzetét elemzi – mintha egy helyben topogna, határozatlanul reagálva a világ eseményeire.

Miért nem hozott eredményt az alaszkai csúcs? Be lehet-e fejezni a háborút arcvesztés nélkül? Milyen kompromisszum merülhet fel a békekötés érdekében? Hogyan épül a Nyugat ellenében az Oroszország-Kína-India tengely?

A Válasz Online szeptember 5-i cikkében Magyari Péter részletes elemzést nyújt arról, hogy Magyarország miért ragaszkodik az orosz kőolajimporthoz, miközben a nyugati világ egyre erőteljesebben lép fel az orosz olajexport csökkentésére. A cikk rávilágít arra, hogy az orosz olajimport nem csupán gazdasági kérdés, hanem geopolitikai játszma is zajlik a háttérben.

Győri Boldizsár, haditudósító egy éve költözött az ukrajnai Harkivba. Az utóbbi hetekben a Magyar Hangban is megjelent több riportja a frontról és annak közeléből, rendhagyó műsorunkban vele beszélgettünk.

Az OSINT-források szerint Donald J. Trump amerikai elnök az Ukrajnát támogató „Akarat Koalíciója” európai vezetőivel folytatott mai egyeztetésen Magyarországot és Szlovákiát szólította fel, hogy azonnal állítsák le az orosz olajtermékek vásárlását, miközben Kínával szemben fokozott gazdasági nyomást sürgetett.

Tatiana Așurkevici belarusz származású újságíró, politikai megfigyelő és elemző, aki nemzetközi kapcsolatokkal, valamint hazája kül- és belpolitikájával foglakkozik, szeptember elején Alexander Friedman politikai elemzőt kérdezte a közelgő orosz–belarusz hadhadgyakorlatokról.

Interjút adott Tánczos Barna a Transtelex háziportálnak. Az interjúnak több érdekes része is van, végül is az egészet fel lehetne fogni, mint egy beismerő vallomást – csak hát ehhez kellene egy csipetnyi őszinteség is, legalább. Na de az meg nincs, sehogy sem akar megjönni. Igaz, a kérdező Cseke Péter sem szántotta fel a padlót a keresztkérdéseivel – és akkor még finoman fogalmaztunk.

Miközben Putyin átejti Donald Trumpot, ügynökei aláássák az Egyesült Államok biztonságát, és destabilizációs hadműveletet indítanak Moldova és Magyarország ellen. Mi áll mindennek a hátterében? Ki a következő a listán? Nézd meg a PROFILAKTIKA új epizódját, és legyél képben azzal, mit terveznek Moszkvában.

A Bloomberg jelentése szerint szerdán, a pekingi katonai parádén egy bekapcsolva maradt mikrofon rögzíthette Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélgetését, amelyben az emberi élet modern technológia segítségével történő meghosszabbításának lehetőségeiről tárgyaltak.

Putyin megköszönte Kim Dzsong Unnak az észak-koreai katonák bátorságát. Kim Dzsong Un pedig megköszönte Putyinnak, hogy Putyin megköszönte az észak-koreai katonák bátorságát. S miután minden diktátor mindent megköszönt minden diktátornak, kezdetét vette a kínai katonai parádé, amelyet Putyin – hogy a házigazdának is jusson valami, elvégre immár nemcsak anyagi, hanem katonai értelemben is tőlük füg

Mottó: „Ha még egyet provokálsz, a lábadnál fogva húzunk ki a Karmelitából – és nem a Barátság-vezetéken.”

Oroszországot az információs háborúban csak akkor lehet legyőzni, ha nem csupán reagálunk a dezinformációra, hanem saját narratívákat is alkotunk, és rendszerszintű kommunikációs stratégiát építünk. Ez a kulcsa társadalmunk ellenálló képességének" - erre hívta fel a figyelmet Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerző szolgálat, a Felderítő Főcsoportfőnökség (GUR) vezetője, az „Információs háború:

Igen, a "legyőzhetetlen"Oroszország cárevicsának tanácsadója, Alekszandr Dugin oda jutott, hogy az ukránoknak könyörög, segítsenek nekik a Nyugat legyőzésében. Nem pont ezekkel a szavakkal ugyan, de ez a lényege legutóbbi bejegyzésének, alább elolvashatjátok ti is:

Nem akármilyen repülőgépet ért támadás: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ült rajta. Az EU egyik legvédettebb vezetője, mégis analóg térképpel kellett leszállnia a pilótának, mert a GPS-jel eltűnt. Ez nem technikai hiba volt, hanem szándékos zavarás. És nem is akármilyen üzenet: Oroszország megmutatta, hogy képes Európa szívében is megbénítani a mindennapi biztonságot.

Romániában is ráléptek a putyinisták a dühöngő bika ösvényére, Hunor pedig úgy érezte, eljött az idő megszólalni. Ha már az általa is óhajtott, szorgalmazott adóemelések kapcsán a nyár augusztusi csendjébe merült, most előbújt – mekkora költői képet szültem, de hát költőről írok, vagy miafene.

Kínában tartják idén – hol máshol? – a világ autokratáinak összejövetelét. Már két napja zajlik, Szijjártó Péter pedig ma érkezett meg, természetesen kétnapos késéssel. Pont akkora lemaradással, amennyivel Magyarország is kullog az orosz viszonyok után. De mindenki megnyugtatására közöljük: pártunk és kormányunk halad előre a lenini–putyini úton, rendületlenül, ahogy a műkölteményben írva vagyon.

Nem könnyű feladat szűrni a háborús híreket, különösen úgy, hogy az oroszok legalább annyi energiát fektetnek a dezinformációba, mint a katonai hadműveletekbe, miközben Európa továbbra is Csipkerózsikát játszik, és halasztgatja vagy épp napirendre sem veszi a kemény, de szükséges intézkedéseket. A sehova sem vezető óvatosság legjobb példája Magyarország esete – az országot minden józan számítás sz

Egy orosz haditudósító, Alekszandr Garmaev szégyentelenül tett közzé egy fotót, amelyen két kötözött ukrán hadifogoly látható. Legalább az egyik férfi arra kényszerült, hogy kihúzott tűvel gránátot fogjon - ez az elkerülhetetlen halált biztosító kegyetlen kivégzési módszer.

Az elmúlt napokban több magyar civil és közéleti szereplő közösen emelte fel a hangját egy igazságtalan döntés ellen. A tiltakozók Brovdy Róbert, az ukrán határőrség „Magyar” hívójelű parancsnoka mellett álltak ki, akit – teljesen érthetetlen módon – Szijjártó Péter kitiltott Magyarországról.

Igor Sztrelkov (nyugaton ismertebb nevén: Igor Girkin) az ukrán férfiak sorköteles korú kivándorlási és utazási szabályainak enyhítéséről: