Ciolponea tábornok: Oroszország ideiglenesen elfoglalhat egy területet a Baltikumban, Lengyelországban, Romániában, hogy alkudozásra használja

Oroszország nem Európa meghódítására készül, hanem arra, hogy ideiglenesen elfoglaljon egy darabot a NATO keleti szárnyából, és ezt politikai alkura használja az Egyesült Államokkal – mondta Adrian Ciolponea nyugalmazott vezérőrnagy a Libertatea román lapnak adott interjújában. Ciolponea korábban a NATO Szövetséges Átalakítási Parancsnokságának európai képviselője volt, és a Román Hadsereg különleges műveleti erőit is vezette.

A tábornok szerint a nyilvános információkból az derül ki, hogy Oroszország hadiipara többet termel, mint amennyire a frontnak szüksége van, és 2030-ra helyreállítja a harcképességét.

„Tehát már csak három évünk van addig, amíg Putyin elnök vagy az utódja döntést hoz arról, mit kezd ezzel a hadigépezettel"

– fogalmazott. Hozzátette: Moszkvának nem célja Berlin vagy Párizs elfoglalása, de a NATO határainak folyamatos tapogatásával és egy terület ideiglenes megszállásával – „a baltiakról, Lengyelországról vagy akár Romániáról beszélünk" – stratégiai cserealapot teremthet Washingtonnal szemben.

„Oroszország esetében ami ideiglenes, az általában végleges, de ez már egy másik beszélgetés"

– tette hozzá.

Ciolponea szerint egy hagyományos, nagy léptékű háborúban Oroszország hátrányban lenne a NATO-val szemben, egy terület ideiglenes megszállásában azonban nem. Ezt a területet Moszkva politikai, stratégiai alkura használhatná, például egy ütközőzóna létrehozására, az amerikai erők európai kivonásának kikényszerítésére vagy arra, hogy Európát gazdaságilag Moszkva függésébe vonja. A tábornok arra is figyelmeztetett, hogy egy balti vagy lengyelországi támadást mellékirányok kísérnének.

„Katonai nyelven szólva van egy keleti stratégiai irány, amely Lengyelország vagy a balti államok felé mutat, és van egy délkeleti. Hagyom, hogy kitalálják, ki fekszik délkeleti irányban"

– mondta, egyértelműen Romániára utalva. Szerinte bármi, ami északon, Lengyelországban vagy a Baltikumban történik, együtt járhat hibrid, sőt hagyományos katonai fenyegetéssel a délkeleti térségben is.

Ciolponea értékelése egybevág több nyugati becsléssel. A Wall Street Journal augusztusban amerikai hírszerzési elemzésekre hivatkozva azt írta, hogy Oroszország 2026 ősze és 2029 között korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen: kibertámadással, hibrid akciókkal vagy egy kisebb, szárazföldi behatolással valamelyik balti államba vagy Lengyelországba. Egy nagy léptékű támadást az elemzők rendkívül valószínűtlennek tartanak. Carsten Breuer, a német Bundeswehr főfelügyelője májusban a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta: a fegyverkezés, a létszámnövelés, valamint a gazdasági és politikai változások mind 2029-re mutatnak mint egy lehetséges orosz támadás időpontjára – „de megtörténhet korábban is". Mark Rutte NATO-főtitkár tavaly decemberben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül megtámadhat egy szövetséges országot. Bruno Kahl, a német hírszerzés, a BND korábbi vezetője már 2024 novemberében azt mondta, hogy a Kreml egy korlátozott művelettel, például a norvég Spitzbergák vagy a balti államok elleni akcióval próbálhatja bizonyítani, hogy a NATO kollektív védelmi cikkelye nem működik. A szövetség gyorsreagálású hadtestje idén májusban egy olyan hadijátékot tartott, amelyben Oroszország 2030-ban támadja meg a balti államokat; a NATO szerint azért ezt az évet választották, mert akkorra lesz a legélesebb a fenyegetés.

Oroszország közben a becslések szerint 2036-ig mintegy ezermilliárd dollárt különített el fegyverkezésre, és a nyugati hírszerzések szerint bruttó hazai termékének 7,5–10 százalékát költi védelemre. Az észt hírszerzés ugyanakkor éves jelentésében azt írta, hogy Moszkva idén és jövőre nem tervez katonai támadást egyetlen NATO-tagállam ellen sem, de tovább építi haderejét.

A figyelmeztetések az elmúlt hetekben megszaporodtak. John Ratcliffe CIA-igazgató augusztus végén Moszkvába utazott, ahol az amerikai sajtó szerint arra figyelmeztette az orosz vezetést, hogy ne támadjon meg NATO-tagállamot. Szeptember 15-én Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács korábbi titkára Oroszország „teljes arzenáljával" fenyegette meg Lengyelországot, és azt mondta, Varsó „két-három nap alatt eltűnne", miután Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette: a NATO gyorsan legyőzné Oroszországot, ha az megtámadná. Romániában eközben sorozatosan fordulnak elő orosz drónok okozta légtérsértések, augusztus 20-án pedig román F-16-os vadászgépek egy robbanóanyaggal megrakott tengeri drónt semmisítettek meg a Neptun Deep földgázmező kitermelő platformja közelében.

Ugar