Egy újabb robbanásveszélyes ügy rendítheti meg a Nyugat egységét: a The Wall Street Journal és az European Pravda által ismertetett német vizsgálat szerint egy ukrán elit egység állhat a Északi Áramlat (Nord Stream) gázvezetékek 2022-es felrobbantása mögött, és az akciót állítólag Valerij Zsaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők akkori főparancsnoka felügyelte.

A háborús hírek napi követése fontos ahhoz, hogy megértsük az események mozgatórugóit, a háború alakulását, és ezekből rövid távú előrejelzéseket készíthessünk magunknak és olvasóinknak.

A külföldön élő magyar állampolgárok újra jelezték, hogy számolni kell velük a 2026-os választásokon: Németországban, Dániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban élő magyarok videóüzenetekben és levelekben fordultak Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz, követelve az egyenlő jogokat és bánásmódot a hazai szavazókkal szemben. A Külföldi Civilek a Változásért Facebook-csoport szervezője, Láng B

Újabb pofon Viktor Viktorovics Orbánnak, pont mielőtt leszállna a gépe Washingtonban. A lengyel elnök, Karol Nawrocki, akit egyébként agyonszeretett a sajtóorbánumok összessége, lévén nem híve Donald Tusknak és a primitív magyar külpolitikai tudattalan az ellenségem ellensége a barátom összefüggésben próbálja látni és láttatni a világot, szóval a lengyel elnök Szlovákiába látogatott, ahol kollégáj

A washingtoni látogatás legtöbbet kommunikált magyar „sikere” az orosz földgáz- és kőolajimportot sújtó szankciók alóli mentesség volt. De miről is van szó valójában?

Ha van olyan jó példa a moldáv gyakorlatból, amelyet már a 2026-os magyarországi parlamenti választásokra is át lehetne ültetni, akkor a szavazókörök számának növelése feltétlenül ide tartozik. Ehhez tulajdonképpen csak politikai döntés szükséges, hiszen a szavazókörök megnyitása nem járhat — és nem is járhat — a jelenlegi szavazókerületek átszervezésével vagy határaik átrajzolásával. A határon túli és nyugat-európai területeken megnyíló szavazókörök ebben az esetben pusztán logisztikai eszközként szolgálnának a demokratikusabb és átláthatóbb választások lebonyolításának érdekében.

Unger Anna politológus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint Magyarország immár harmincöt éve képtelen tisztességes, egyenlő szavazási rendszert biztosítani a külföldön tartózkodó állampolgárai számára. A Telex és a Political Capital közös vitasorozatának vitaindító írásában úgy fogalmaz: „az állam diszkriminál külföldön tartózkodó magyar és külföldön tartózkodó magyar között” – azaz máské

Döbrentey hangsúlyozza, hogy a levélszavazás problémáit jogszabályi módosításokkal és hatékony állami fellépéssel lehetne minimalizálni: a regisztrációt minden választásra külön kellene biztosítani, a szavazólevelek kizárólag hivatalos postai szolgáltató útján juthatnának el a címzettekhez, és csak sértetlen, hivatalos borítékban leadott szavazatok lennének érvényesek.

Naszódi Márton, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Telex és a Political Capital vitasorozatában azt elemzi, miért nem létezik még megbízható online választási rendszer. A magyarországi szabályozás szerint a külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók levélben szavazhatnak, a lakcímmel rendelkezőknek pedig el kell látogatniuk a külk

A szakértő ehelyett a külképviseleti szavazóhelyiségek számának jelentős bővítését javasolja. Példaként a román rendszert hozza fel, amely a hatalmas diaszpóra igényeire válaszul 2016-ban olyan törvényt fogadott el, amely szerint minden olyan külföldi városban, ahol legalább száz román jelzi részvételi szándékát, kötelező szavazókört létrehozni. Az idei román elnökválasztáson így közel ezer szavazóhelyiség működött világszerte, Olaszországtól Norvégiáig.

Viktor Orbán will visit Washington on November 7 to personally deliver the Kremlin’s message to Donald Trump. His goal is clear: to convince the American president that the United States should abandon Ukraine and allow Russia to finish what it started in 2014. Orbán does not represent peace, but conquest — behind the “pro-peace” mask, he is carrying Moscow’s interests straight into the White Hous

Az InformNapalm nemzetközi önkéntes hírszerző közösség a Katonai Hírszerzés Csoporttal együttműködésben az OpsHackRussia’sDay kiberhadművelet keretében az orosz katonai-ipari komplexumhoz kapcsolódó vállalatok hálózatát feltörték, és megszerezték belső vállalati levelezésüket.

Orbán Viktor november 7-én Washingtonba látogat, hogy a Kreml üzenetét személyesen kézbesítse Donald Trumpnak. Célja világos: meggyőzni az amerikai elnököt arról, hogy Amerika hagyja magára Ukrajnát, és engedje, hogy Oroszország befejezze, amit 2014-ben elkezdett. Orbán nem a békét, hanem a hódítást képviseli – a „békepárti” álarc mögött Moszkva érdekeit viszi a Fehér Házba.

InformNapalm, an international volunteer intelligence community, in cooperation with the Military Intelligence Group, during the OpsHackRussia’sDay cyber operation, hacked the networks of companies linked to the Russian military-industrial complex and obtained their internal corporate correspondence.

November negyedike – az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésének gyászos emléknapja. A magyar történelem egyik, talán legnemesebb pillanata, amikor a világ szívébe lopta magát Magyarország. Amikor mindenhol szerettek, és tárt karokkal fogadtak minket.

Szemünk előtt bontakozik ki az újabb, az ellenzék ellen indított szubverzív támadás forgatókönyve — amennyire egyszerű és banális, annyira eredményes. A Tisza Párt alkalmazásának ismételt feltöréséről lesz szó. Pontosabban: az állítólagos feltörésről.

A Mandiner - ki más - címoldalon hozza, hogy "már az amerikaiak" szerint is Ukrajna állhat a százhalombattai kőolajfinomítóban történt tűzeset mögött. Hiába állította azt a MOL vizsgálata, hogy idegenkezűségnek nyoma sincs, Orbán Viktor és a rendszer nem tűri a valóságot, nekik a saját narratívájuk kell - ezt pedig most építik, és a cél is világossá vált.

Amit magáról elmondhat: középkorú nő, felsővezetői pozícióban – nyugati országokban élt, alkotott, dolgozott. OSINT-körökben jól ismert, rendkívüli tisztelet övezi. Egyike az első "motorosoknak", aki elkezdte az ellenállást az orosz dezinformációs műveletekkel szemben, majd később a kibervédelem és a pszichológiai hadviselés terén is. Egy interjú, amely a véletlennek köszönhetően született, és ame

Oroszország hivatalosan is beolvasztotta a megszállt ukrán területeket a Déli Katonai Körzetébe, és az Ukrán Nemzeti Ellenállási Központ szerint 50 000-100 000 lakos mozgósítását tervezi katonai szolgálatra. A 18 és 55 év közötti férfiakat, köztük a sorkatonákat is, erőszakkal toborozzák majd.

Jens Stoltenberg 2014 októberétől 2024 októberéig vezette a NATO-t főtitkári pozícióban – korábban pedig Norvégia miniszterelnöke volt, jelenleg pedig Norvégia pénzügyminisztere. Az „On My Watch: Leading NATO in a Time of War” című könyve (angol nyelven) a poszton eltöltött éveit foglalja össze, és magyar szempontból beszédes napon, 2025. október 23-án jelent meg.