Amint arról a bolygó vélhetően összes lakója értesült, az Orosz Föderáció ismételten nem tagadta meg önmagát, és szubverzív támadást indított egy NATO-tagállam, Lengyelország ellen. Az eset óta számtalan hír, hírrészlet, vélemény és elemzés látott napvilágot; ezeket átböngészve és szintetizálva most magam is megpróbálok hozzájárulni a nagy kép jobb megértéséhez.

Nem kell ahhoz sem különösebb szakértőnek lenni, sem agysebésznek, hogy villámgyorsan megfejtsük, mit is akart megtudni és elérni Oroszország gyilkos rezsimje a múlt éjjeli Lengyelország ellen intézett dróntámadással.

A gyilkos Orosz Föderáció ma éjjel drónokkal támadta meg Lengyelországot. A lengyelek és a NATO vadászgépei a levegőbe emelkedtek, a drónokat lelőtték, a roncsok begyűjtése folyamatban van. Amit látunk, az nem más, mint Putyin szándékos provokációja, az Ugar Infó által korábban már megjósolt hibrid háború eszkalációja.

A komplett magyar sajtó napok óta Orbán Viktor kötcsei beszédén rugózik. Elemzők tucatjai, ha nem épp százai szólalnak meg, emelnek ki egy-egy mondatot, vagy azon elmélkednek, mekkora jelentősége van Magyar Péter, a Tisza elnöke által a piknik idejére Kötcsére szervezett tüntetésnek. Mások azt fejtegetik, milyen következtetéseket lehet levonni abból, hogy a hagyományokkal ellentétben idén élő adás

Óriásinak tetsző politikai fordulatról számolhatunk be, bár jelentősége egyelőre szakmai körökben vitatott, azonban tekintve Szijjártó Lavrovné Péter eddigi feltétlen oroszbarátságát és az orosz energetikai szektor iránti fétisszerű, szexuálisan is alig magyarázható vonzódását, a magyar külgazdaságban olyan fordulat történt, amire kevesen számítottak.

Most, hogy a romániai elnökválasztások véget értek, és a bölcs választók egy matematikusra bízták a demokrácia megmentését, valamint most, hogy az RMDSZ-t soraiban tudó román kormány a mi zsebünkből veszi ki azt a pénzt, amit a korábbi lopások miatt kell visszapótolni az államkasszába, illendő lenne, ha mi, magyarok, kicsit magunkba néznénk. Fel kellene tennünk a kérdést: hogyan tudott minket így

Feltűnően csendben sunnyog, lapít, kussol, vagy már nem is tudom, mit írjak a sajtóorbánumokról, ezekről az irományokról, amelyek minden bizonnyal a magyar történelem legszennyesebb lapjaira sem férnek be, de hagyjuk a morállófaszt, különben még kiérdemlek magamnak valami választ a Prosti Srácok reálpolitikusaitól, úgyhogy térjünk rá a meg nem írt hírekre, hátha maradt még Magyarországon pár józan

A Friderikusz Podcast mostani adásában két neves jogtudós, Fleck Zoltán és Hack Péter ül egy asztalhoz, hogy megvitassák a magyar jogállamiság állapotát, a demokrácia működésének határait és az ellenzéki kormányzás esélyeit.

A műsor két izgalmas, globális jelentőségű témát érint. Egyrészt Moszkva béke iránti szándékának hiányát vizsgálja, mely akár a nemzetközi biztonság kérdéseiben is döntő szerepet játszhat. Másrészt Donald Trump politikai helyzetét elemzi – mintha egy helyben topogna, határozatlanul reagálva a világ eseményeire.

Miért nem hozott eredményt az alaszkai csúcs? Be lehet-e fejezni a háborút arcvesztés nélkül? Milyen kompromisszum merülhet fel a békekötés érdekében? Hogyan épül a Nyugat ellenében az Oroszország-Kína-India tengely?

A Válasz Online szeptember 5-i cikkében Magyari Péter részletes elemzést nyújt arról, hogy Magyarország miért ragaszkodik az orosz kőolajimporthoz, miközben a nyugati világ egyre erőteljesebben lép fel az orosz olajexport csökkentésére. A cikk rávilágít arra, hogy az orosz olajimport nem csupán gazdasági kérdés, hanem geopolitikai játszma is zajlik a háttérben.

Győri Boldizsár, haditudósító egy éve költözött az ukrajnai Harkivba. Az utóbbi hetekben a Magyar Hangban is megjelent több riportja a frontról és annak közeléből, rendhagyó műsorunkban vele beszélgettünk.

Az OSINT-források szerint Donald J. Trump amerikai elnök az Ukrajnát támogató „Akarat Koalíciója” európai vezetőivel folytatott mai egyeztetésen Magyarországot és Szlovákiát szólította fel, hogy azonnal állítsák le az orosz olajtermékek vásárlását, miközben Kínával szemben fokozott gazdasági nyomást sürgetett.

Tatiana Așurkevici belarusz származású újságíró, politikai megfigyelő és elemző, aki nemzetközi kapcsolatokkal, valamint hazája kül- és belpolitikájával foglakkozik, szeptember elején Alexander Friedman politikai elemzőt kérdezte a közelgő orosz–belarusz hadhadgyakorlatokról.

Interjút adott Tánczos Barna a Transtelex háziportálnak. Az interjúnak több érdekes része is van, végül is az egészet fel lehetne fogni, mint egy beismerő vallomást – csak hát ehhez kellene egy csipetnyi őszinteség is, legalább. Na de az meg nincs, sehogy sem akar megjönni. Igaz, a kérdező Cseke Péter sem szántotta fel a padlót a keresztkérdéseivel – és akkor még finoman fogalmaztunk.

Miközben Putyin átejti Donald Trumpot, ügynökei aláássák az Egyesült Államok biztonságát, és destabilizációs hadműveletet indítanak Moldova és Magyarország ellen. Mi áll mindennek a hátterében? Ki a következő a listán? Nézd meg a PROFILAKTIKA új epizódját, és legyél képben azzal, mit terveznek Moszkvában.

A Bloomberg jelentése szerint szerdán, a pekingi katonai parádén egy bekapcsolva maradt mikrofon rögzíthette Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélgetését, amelyben az emberi élet modern technológia segítségével történő meghosszabbításának lehetőségeiről tárgyaltak.

Putyin megköszönte Kim Dzsong Unnak az észak-koreai katonák bátorságát. Kim Dzsong Un pedig megköszönte Putyinnak, hogy Putyin megköszönte az észak-koreai katonák bátorságát. S miután minden diktátor mindent megköszönt minden diktátornak, kezdetét vette a kínai katonai parádé, amelyet Putyin – hogy a házigazdának is jusson valami, elvégre immár nemcsak anyagi, hanem katonai értelemben is tőlük füg

Mottó: „Ha még egyet provokálsz, a lábadnál fogva húzunk ki a Karmelitából – és nem a Barátság-vezetéken.”

Oroszországot az információs háborúban csak akkor lehet legyőzni, ha nem csupán reagálunk a dezinformációra, hanem saját narratívákat is alkotunk, és rendszerszintű kommunikációs stratégiát építünk. Ez a kulcsa társadalmunk ellenálló képességének" - erre hívta fel a figyelmet Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerző szolgálat, a Felderítő Főcsoportfőnökség (GUR) vezetője, az „Információs háború: