Még mindig nem tudjuk pontosan, honnan jött a kamion, hová tartott, és ki szervezte az egészet, de azt biztosan tudjuk, hogy nem Ukrajnából származó nyugati fegyverekről van szó, ahogy azt az orosz propaganda állítja. A rendelkezésre álló nyilvános információk alapján az egész incidens egy hamis zászlós művelet minden jelét felmutatja, amelyet nagy valószínűséggel oroszbarát szereplők szerveztek.

Oroszország (feltehetően) azt akarta, hogy minden jövőbeli tárgyalás kiindulópontja megváltozzon: az „Oroszország agresszor, engedményeket kell tennie” helyett legyen az új alapállás: „béke csak kölcsönös engedményekkel lehetséges”. Ezt elérték. Az Axios-szivárogtatás, a médiavihar és az európai viták nyomán a Hajlandóak Koalíciója, a Ramsteini Formátum és általában a nyugati reakciók már nem arról szólnak, hogy Ukrajnának teljes joga van minden törvényesen és nemzetközileg elismert területéhez. Most a diskurzus sokkal inkább Oroszországnak kedvező: „lássuk, ki milyen engedményeket tesz”, vagy legfeljebb: „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül”, de erős nyomással: „na, Ukrajna, engedd el Zaporozsjét, Herszont, Donyecket, Luhanszkot, a Krímet, úgyis megszállták/szétrombolták”. Ilyen pozíciót négy évvel ezelőtt teljesen elfogadhatatlannak tartott volna bármely nemzetközi vezető, mert ez teljesen szembemegy a nemzetközi joggal, és felhívás a határok erőszakos megváltoztatására.

Az utóbbi napokban kiszivárgott "béke"tervezet valójában nem békeprogram, hanem egy geopolitikai kényszerdiktátum részletes vázlata. A dokumentum a felszínen a konfliktus lezárását ígéri, ám valójában Ukrajna teljes stratégiai, területi és politikai visszaszorítását rögzítené, miközben Oroszországot jutalmazná minden eddigi agressziójáért.

A választási rendszer intergritásának biztosítása nem csak kormányzat, hanem társadalmi, immár össznemzeti feladat is. Hogy ne csak mi mondjuk meg a tutit, a Voks gesta a következő email címen vár javaslatokat a probléma megoldására: info@gesta.ro

Az EU-s támogatások egyik legszentebb alapelve: amit vesznek, azt használni kell, különben fizetés vissza. Itt pedig nemcsak hogy nem használják, de néha még az is kérdés, hogy egyáltalán kinyitják-e a busz ajtaját évente. És mivel ez a projekt 17 milliárdos monstrum, jó eséllyel ez lesz a pillanat, amikor a fenntarthatóság kopogtat, és közli: „Szia, visszajöttem a pénzért.”

Néhány éve a “szociális szövetkezet” volt a csodafegyver: hatalmas szeretet, közösség, szolidaritás, támogatás – és persze EU-s pénzek, amiknek nyoma úgy veszett, mint a csuklónyi ponty a Balatonban. Papíron ezek a szövetkezetek a rászorulókat segítették volna, a valóságban a “rászoruló” gyakran egyetlen ember volt: a szövetkezet vezetője, neve mellett egy tucatnyi cég, és legalább 120 millió forintnyi nyertes pályázat. Van rá esély, hogy ezek a projektek hasonló “sikerrel” valósultak meg, de a “Mosoly Hídja” mindent visz. - ez a korrupció Volánbusza, a csalás gumikacsája, a kreatív könyvelés Woodstockja. Ez itt már nem csak a legalja — ez a legalja alatti pince, ahol valaki nagyítóval keresi a lelkiismeretet, de csak egy újabb számlatömböt talál.

Tegye fel a kezét, aki meglepődött azon, hogy Viktor Viktorovics, a háborúpárti magyar kormányfő hazudott. És ebben követte őt a teljes kormányapparátus, szóvivőstől, külügyminiszterestől, sajtóorgánumostól, mindenestől.

Oroszország immár negyedik éve próbálja megtörni Ukrajnát, de a győzelem továbbra is elérhetetlen számára. A világ második legerősebb hadserege hatalmas veszteségeket szenvedett a frontokon, miközben az ukrán nép továbbra is kitart. Ez a háború már rég nem csupán a fegyverek küzdelme, hanem az akarat, a hit és az emberi méltóság próbája is.

Már a negyedik éve élem meg ezt a háborút. Néha magam sem tudom, hogyan lett mindez a mindennapjaink része. A háború már nem egy hír a televízióban – itt van körülöttünk, a levegőben, az utcáinkban, az emberek arcán. És mégis, mintha egyre kevesebben vennék észre.

Egy újabb robbanásveszélyes ügy rendítheti meg a Nyugat egységét: a The Wall Street Journal és az European Pravda által ismertetett német vizsgálat szerint egy ukrán elit egység állhat a Északi Áramlat (Nord Stream) gázvezetékek 2022-es felrobbantása mögött, és az akciót állítólag Valerij Zsaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők akkori főparancsnoka felügyelte.

A háborús hírek napi követése fontos ahhoz, hogy megértsük az események mozgatórugóit, a háború alakulását, és ezekből rövid távú előrejelzéseket készíthessünk magunknak és olvasóinknak.

A külföldön élő magyar állampolgárok újra jelezték, hogy számolni kell velük a 2026-os választásokon: Németországban, Dániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban élő magyarok videóüzenetekben és levelekben fordultak Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz, követelve az egyenlő jogokat és bánásmódot a hazai szavazókkal szemben. A Külföldi Civilek a Változásért Facebook-csoport szervezője, Láng B

Újabb pofon Viktor Viktorovics Orbánnak, pont mielőtt leszállna a gépe Washingtonban. A lengyel elnök, Karol Nawrocki, akit egyébként agyonszeretett a sajtóorbánumok összessége, lévén nem híve Donald Tusknak és a primitív magyar külpolitikai tudattalan az ellenségem ellensége a barátom összefüggésben próbálja látni és láttatni a világot, szóval a lengyel elnök Szlovákiába látogatott, ahol kollégáj

A washingtoni látogatás legtöbbet kommunikált magyar „sikere” az orosz földgáz- és kőolajimportot sújtó szankciók alóli mentesség volt. De miről is van szó valójában?

Ha van olyan jó példa a moldáv gyakorlatból, amelyet már a 2026-os magyarországi parlamenti választásokra is át lehetne ültetni, akkor a szavazókörök számának növelése feltétlenül ide tartozik. Ehhez tulajdonképpen csak politikai döntés szükséges, hiszen a szavazókörök megnyitása nem járhat — és nem is járhat — a jelenlegi szavazókerületek átszervezésével vagy határaik átrajzolásával. A határon túli és nyugat-európai területeken megnyíló szavazókörök ebben az esetben pusztán logisztikai eszközként szolgálnának a demokratikusabb és átláthatóbb választások lebonyolításának érdekében.

Unger Anna politológus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint Magyarország immár harmincöt éve képtelen tisztességes, egyenlő szavazási rendszert biztosítani a külföldön tartózkodó állampolgárai számára. A Telex és a Political Capital közös vitasorozatának vitaindító írásában úgy fogalmaz: „az állam diszkriminál külföldön tartózkodó magyar és külföldön tartózkodó magyar között” – azaz máské

Döbrentey hangsúlyozza, hogy a levélszavazás problémáit jogszabályi módosításokkal és hatékony állami fellépéssel lehetne minimalizálni: a regisztrációt minden választásra külön kellene biztosítani, a szavazólevelek kizárólag hivatalos postai szolgáltató útján juthatnának el a címzettekhez, és csak sértetlen, hivatalos borítékban leadott szavazatok lennének érvényesek.

Naszódi Márton, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Telex és a Political Capital vitasorozatában azt elemzi, miért nem létezik még megbízható online választási rendszer. A magyarországi szabályozás szerint a külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók levélben szavazhatnak, a lakcímmel rendelkezőknek pedig el kell látogatniuk a külk

A szakértő ehelyett a külképviseleti szavazóhelyiségek számának jelentős bővítését javasolja. Példaként a román rendszert hozza fel, amely a hatalmas diaszpóra igényeire válaszul 2016-ban olyan törvényt fogadott el, amely szerint minden olyan külföldi városban, ahol legalább száz román jelzi részvételi szándékát, kötelező szavazókört létrehozni. Az idei román elnökválasztáson így közel ezer szavazóhelyiség működött világszerte, Olaszországtól Norvégiáig.

Az InformNapalm nemzetközi önkéntes hírszerző közösség a Katonai Hírszerzés Csoporttal együttműködésben az OpsHackRussia’sDay kiberhadművelet keretében az orosz katonai-ipari komplexumhoz kapcsolódó vállalatok hálózatát feltörték, és megszerezték belső vállalati levelezésüket.