Van egy régi mondás a hackervilágban: a legjobb védekezés, ha bejutsz a támadó fejébe. Egy görög kutató ezt szó szerint vette — csak épp nem a fejükbe, hanem a szervereikbe jutott be, és onnan majdnem két évig nézte belülről, ahogy az észak-koreai hackerek dolgoznak. Amit talált, az minden eddigi becslést eltörpít: a phenjani rezsim 57 országban 1640 vállalatot tört fel. És a legpikánsabb részlet?

Van egy törvény, amelyről hónapok óta azt írják, hogy „térdre kényszerítheti" az orosz hadsereget, pénteken pedig végre átment az amerikai Szenátuson, elsöprő többséggel. A kérdés csak az, hogy egy ilyen, papíron valóban ütős jogszabály a gyakorlatban mennyit ér, ha a végrehajtása annak a Trumpnak a kezében marad, aki hónapokig épp maga blokkolta. Nézzük meg alaposan, mit tartalmaz a csomag, és mi

Van egy új szó, amit érdemes megjegyezni, mert a következő években egyre gyakrabban fogunk vele találkozni: hőinfláció. A közgazdászok így nevezik azt a jelenséget, amikor a tartós, szélsőséges hőség és az áremelkedés összeolvad — vagyis amikor a kánikula nemcsak a bőrünkön, hanem a pénztárcánkban is éget. És ez a jelenség most nem elméleti fenyegetés: Dél-Koreától Nagy-Britanniáig már a bolti árc

Van egy régi mondás, amely szerint kövesd a pénzt, ha meg akarod érteni, mi mozgat egy rendszert. Nos, egy friss vizsgálat épp ezt tette a Facebookkal — és a nyomvonal egyenesen neonáci csoportokhoz és oltásellenes aktivistákhoz vezetett. Kiderült ugyanis, hogy a Meta a saját monetizációs programján keresztül reklámbevételt fizetett ki olyan tartalomkészítőknek, akik fehér felsőbbrendűséget hirdet

Van valami mélységesen abszurd abban, amikor valaki bíróság elé idézi azt, akiről előre tudja, hogy sosem fog megjelenni, sosem ismeri el a bíróságot, és ha véletlenül elmarasztalják, egy fillért sem fog fizetni. Nagyjából olyan, mintha valaki beperelné a hurrikánt, amiért letépte a háza tetejét. Pontosan ez történik most: a Bybit kriptovaluta-tőzsde polgári pert indított — kapaszkodjunk meg — Ész

Volt egy pillanat ezen a héten, amikor Európa a szakadék mélyére nézett — és aztán úgy tett, mintha nem látott volna semmit. Augusztus 5-én éjjel, nem sokkal éjfél előtt egy Semtexszel megpakolt drón lebegett a lipcse/hallei repülőtér tiltott zónájában, két ukrán Antonov teherszállító gép között. Hogy nem lett belőle tömegmészárlás, az egyetlen dolognak köszönhető: a gyújtószerkezet hibás volt. Ne

Lia Savonea, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ÎCCJ) elnöke szerint az ország egyik legégetőbb problémája a sajtóban és a társadalomban megjelenő „túlzott jogi vita" . Vagyis nem a korrupció, nem az elévülés miatt kútba esett nagy perek, nem az igazságszolgáltatásba vetett bizalom megrendülése — hanem az, hogy az emberek mindezt szóvá teszik. És ez a szemlélet mostanra egészen konkrét, a sajtósz

Van a háborúnak egy munkája, amelyről ritkán beszélünk, mert túlságosan nehéz ránézni: valakinek ki kell hoznia a holttesteket a frontról. Nem a hősi rohamról, nem a fegyverekről szól, hanem arról, ami utánuk marad — a temetetlen halottakról, akiket különben az aljnövényzet és a feledés nyelne el. Olekszij Jukov ezt csinálta. Augusztus 5-én, egy taposóaknára lépve, épp e munka közben halt meg, neg

Kevesen ismerik Vlagyimir Putyint olyan közelről, mint Alekszej Venegyiktov. Az újságíró közel negyedszázadon át vezette az Eho Moszkvi rádiót — Oroszország legnagyobb ellenzéki adóját, amelyet naponta 1,2 millió moszkvai hallgatott —, és eközben több tucatszor ült szemtől szemben az orosz elnökkel, olykor négyszemközt. A Die Weltnek adott interjújában olyan képet rajzol Putyinról, amely egyszerre

Hogy a nép elvadult, az nem kérdés.

Van egy fegyver, amely nem robban látványosan, mégis a világ legszegényebb részein szedi az áldozatait. Nem csak Kijevben vagy Odesszában öl, hanem Kairó, Beirút vagy a Száhel-övezet piacain — ott, ahol egy kenyér ára dönt élet és éhezés között. Ez a fegyver a búza, pontosabban annak hiánya, amelyet Oroszország most tudatosan állít elő azzal, hogy hetek óta módszeresen lövi Ukrajna fekete-tengeri

Van egy régi diplomáciai igazság: a szövetségek nem a barátságból, hanem a félelemből születnek. Amikor pedig három olyan hatalom áll össze egyetlen védelmi ernyő alá, amelyek évtizedeken át külön utat jártak, akkor érdemes feltenni a kérdést: mitől félnek annyira, hogy legyűrjék a köztük lévő ellentéteket? A pénteken Mekkában aláírt háromoldalú védelmi egyezmény pontosan ilyen pillanat — és a vá

A politikában akkor hangzanak el a legőszintébb mondatok, amikor valakinek már nincs vesztenivalója. Egy hivatalban lévő miniszter diplomatikus, egy leváltott miniszter viszont kimondja, ami van. Mihajlo Fedorov, Ukrajna augusztusban menesztett védelmi minisztere pontosan ezt tette egy augusztus 6-i élő adásban — és amit mondott, azt érdemes szó szerint megjegyezni, mert lerántja a leplet arról az

Van két hír Észak-Koreából, amelyek első pillantásra nem tartoznak össze — az egyik a kiberbűnözésről szól, a másik a hagyományos fegyvercsörtetésről —, valójában azonban ugyanannak az éremnek a két oldala. Az egyik oldalon Phenjan csendben, ügynökök hadával lopja a világ pénzét, hogy fenntartsa a maga bilifrizurás dinasztiáját; a másikon hangosan fenyegetőzik, valahányszor egy szomszéd védekezni

Van egy réteg az orosz hibrid hadviselésben, amely nem robban, nem lángol, és nem kerül a címlapokra — mert épp az a lényege, hogy észrevétlen maradjon. Miközben a lipcsei bombás drón vagy a Telegramon toborzott gyújtogatók nagy zajt csapnak, a Kreml legkifinomultabb fegyverei csendben dolgoznak: egy szállodai wifi bejelentkezőképernyőjén, egy ártalmatlannak tűnő „frissítse a böngészőjét" felugró

Van egy csendes fordulat, amely 2026 májusában következett be, és amelyről a legtöbben tudomást sem szereztünk — pedig az internet történetének egyik legfontosabb küszöbét lépte át.

Van egy visszatérő koreográfiája annak, ahogy Pavel Durov, a Telegram alapítója egyszerre válik a Kreml célpontjává és a nyugati szabadságeszme mártírjává. Az elmúlt hetekben ez a koreográfia két új felvonással bővült: Moszkva nemzetközi körözést adott ki ellene, majd az alkalmazása néhány órára eltűnt az Apple App Store-jából világszerte. Érdemes a két eseményt külön-külön szemügyre venni — és f

A közvéleményben keltett benyomással ellentétben Trump nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy engedjen a fegyverszünetről szóló tárgyalásokon őszig. Ezt a véleményemet az év elején fogalmaztam meg, és a Trump-adminisztráció lépései továbbra is igazolják. Miért? Mert Trumpnak jobban kell a béke — vagy valami, amit az átlagembernek „békeként" el lehet adni —, mint Putyinnak. Trumpnak a félidős választások

Külön-külön mindegyik „incidens", együtt viszont hadjárat - így szoktuk bemutatni azt a kegyetlen valóságot, ami Oroszország felől érkezik. Eddig ez a mi olvasatunk volt, személy szerint a háború kitörése óta két dolgot biztosan írok, mondok: Moszkva meg fog támadni egy NATO-tagállamot és Putyin le fogja dobni az atombombát, persze a diplomáciai óvatosság nyelvén beszélők pedig legyintettek rá, ho

Odaát, Magyarországon a napokban zajlott egy figyelemre méltó kísérlet a részvételi demokráciára. Miután Sulyok Tamás köztársasági elnök távozott a tisztségből, és az Országgyűlésnek új államfőt kell választania (a döntés kedden várható), az aHang nevű civil szervezet online szavazást indított arról, kit látnának szívesen a magyarok a Sándor-palotában. A felhívás magától Magyar Péter miniszterelnö