Évtizedeken át egy egyszerű logika tartotta össze a nemzetközi közösség Észak-Korea-politikáját: ha elég szorosra húzzuk a szankciók hurkát, akkor Phenjan pénz híján nem tud atomfegyvert és rakétát fejleszteni, és előbb-utóbb kénytelen lesz tárgyalóasztalhoz ülni. Ez a logika épp most, a szemünk láttára omlott össze — és nem holmi kiskapun át, hanem egy tágra nyitott kapun keresztül, amelynek neve

Van a hibrid háborúnak egy arca, amelyet ritkán fényképeznek le, mert nincs rajta látványos lángoszlop, és épp ezért a legkönnyebb elnézni fölötte: a tengeri. Ez a háború nem a szárazföldön zajlik és nem a levegőben, hanem a hullámok alatt meg a hajózási útvonalakon, csendben, ahogy az igazán kellemetlen dolgok szoktak — és most éppen erről érdemes beszélni, mert a brit királyi haditengerészet oly

Törökország moratórium bevezetését sürgeti Oroszország és Ukrajna között a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni támadásokra, miután a héten két, török vállalatok által üzemeltetett civil hajót is dróntámadás ért. Ankara attól tart, hogy az orosz–ukrán háború fekete-tengeri kiterjedése immár a polgári hajózást és a térség kereskedelmi útvonalait is egyre közvetlenebbül veszélyezteti.

Van a modern államműködésnek egy csendes, unalmasnak tűnő, mégis mindent eldöntő kérdése: bemehet-e a polgár az ügyeit online intézni, vagy kénytelen továbbra is sorban állni egy poros polgármesteri hivatal folyosóján. Romániában most épp ez a kérdés vált heves politikai üggyé, méghozzá egy egészen konkrét határidő és egy egészen konkrét fenyegetés formájában: Oana Gheorghiu megbízott minisztereln

Van valami egészen visszataszító abban, ahogyan Elon Musk az utóbbi években lassan átváltozott abból a különc technológiai milliárdosból, aki rakétákat küld az űrbe és elektromos autókat gyárt, egy olyan politikai szereplővé, akinek egyetlen gombnyomással lehetősége van belenyúlni egy háború menetébe, majd úgy tenni, mintha neki ehhez az egészhez tulajdonképpen semmi köze nem volna. Most például a

Tehát nyolc moszkvai út és nulla kijevi. Ez nem holmi logisztikai véletlen, nem valami menetrendi malőr, hanem ez egy döntés - minden egyes hónapban újra és újra meghozott döntés arról, hogy kinek a szavát érdemes meghallgatni, és kiét nem. Az az ember, akit Trump a háború fő közvetítőjévé kent fel, kizárólag az agresszorhoz járt tárgyalni. Csak Moszkvából, csak Putyin nézőpontjából, csak a Kreml gondosan terített asztala mellől ismeri ezt a háborút. A megtámadott ország — a lebombázott energiahálózatával, a tömegsírjaival, a légiriadó-szirénáival — számára absztrakció maradt, egy pont a térképen, ahová nem érte meg elrepülni, és most tőle várjuk, hogy hitelesen közvetítsen!? Ez olyan, mintha egy válóperben a bíró négy évig kizárólag az egyik féllel dugna minden este, aztán csodálkoznánk, kinek az oldalára billen az ítélet.

A The Atlantic augusztus 9-én közölte és több nagy ukrán lap (az Ukrajinszka Pravda, az NV, a LIGA) pedig azonnal átvette a 2022-es teljeskörű invázió óta elhangzott talán legcinikusabb hírt: a Patriot légvédelmi rendszerek amerikai gyártói, a Raytheon és a Lockheed Martin attól tartanak, hogy nem érné meg Ukrajnának átadni a gyártási licencet. Nem azért, mert Ukrajna képtelen lenne rá, hanem épp

Van a hibrid hadviselésnek egy olyan típusa, ami már az abszurdot súrolja: néha előre bejelentik. Nem titkos hadmozdulatról van szó, amelyet a hírszerzésnek kell felderítenie, hanem egy dátumról, amelyet közösségi médiás csoportokban osztogatnak, mint egy fesztivál eseménymeghívóját. Most épp augusztus 15. ez a dátum, a helyszín pedig ismét a spanyol Ceuta és Melilla — az Európai Unió egyetlen szá

Van egy pillanat minden alkudozásban, amikor a gyengébbnek hitt fél hirtelen felismeri, hogy valójában az egész asztalon rajta tartja a kezét. Irán most épp ilyen pillanatban van. Miközben a világ energiaárai a Hormuzi-szoros bénultsága miatt emelkednek, Teherán szombaton nyilvánosságra hozott egy hosszú követeléslistát arról, mit kell az Egyesült Államoknak teljesítenie ahhoz, hogy a szoros újra

Oroszországban szeptember 17. és 20. között tartják a Duma-választásokat — az elsőt a teljes körű ukrajnai invázió kezdete óta, és minden jel arra utal, hogy a kimenetel jóval a szavazás előtt eldől. Putyin biztonsági szolgálatai ugyanis épp azon dolgoznak, hogy elszabotálják a háborúellenes ellenzék minden kísérletét arra, hogy pozíciót szerezzen.

Van a diplomáciában egy műfaj, amelyben maga a helyszín az üzenet. Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton először tette be a lábát Belgrádba — Moszkva egyik utolsó európai barátjának a fővárosába —, a látogatás konkrét eredményei másodlagossá váltak ahhoz a szimbolikus gesztushoz képest, amit maga a megjelenés jelentett. Egy ukrán tisztségviselő nem is köntörfalazott: a látogatás „pofon

Amikor egy tekintélyelvű rendszer meggyengül, a vezetője jellemzően nem enged a szorításon, hanem még jobban ráhúzza. Pontosan ez történik most Oroszországban. A Kremlhez közeli forrásokra épülő Bloomberg-értesülés szerint Vlagyimir Putyin egyre inkább a titkosszolgálatra, az FSZB-re bízza az ország irányítását — miközben az orosz társadalomban csökken a hit a háború sikerében, a gazdaság küszködi

Belehalt a sérüléseibe a 13 éves Olekszandra Makuha, aki több mint egy hónapon át küzdött az életéért.

Néha a tudomány legszebb pillanatai nem egy vadonatúj felfedezésről szólnak, hanem arról, hogy egy rég halott zseninek végre igazat adnak. Most épp ez történt: több mint 150 évvel azután, hogy Charles Darwin gyanút fogott egy ártatlannak tűnő hegyi virággal kapcsolatban, egy nemzetközi kutatócsoport bebizonyította, hogy a nagy naturalistának megint igaza volt. A sárga szirmú kis növény, amelyet év

Savita Wagner német önkéntesként érkezett Ukrajnába, hogy segítsen az ország védelmében. A Kárpáti Szics önkéntes alakulat tagjaként szolgált, a hívójele a „Kígyó" volt. Elsősorban sebesültek mentésében vett részt, és a bajtársai szerint rendkívüli gyorsasággal és bátorsággal dolgozott a legveszélyesebb helyzetekben is.

Latin-Amerika politikai térképe a szemünk előtt színeződik át, és a legújabb ecsetvonás Kolumbiából érkezett. Pénteken, augusztus 7-én beiktatták Abelardo De la Espriella jobboldali politikust az ország elnökeként — ő pedig már az első napján egyértelművé tette, hogy Kolumbia élesen Washington felé fordul. A gesztust az Egyesült Államok rögtön viszonozta: egymilliárd dolláros biztonsági csomagot í

A saját maga írta cetliről ismerte fel elesett férjét. A papíron ez állt: „Nagyon-nagyon-nagyon szeretlek." Andrij ezt a cetlit magával vitte az utolsó bevetésére.

Van egy régi igazság a hatalomról: aki a nagy ellenféllel szemben alulmarad, az szívesen keres magának egy kisebbet, akin megmutathatja, hogy még mindig erős. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteki fenyegetése Kuba irányába pontosan ilyen gesztus. A szavak kemények, a póz magabiztos — de a háttér árulkodó: ugyanaz az Amerika mutogatja most az izmait a Karib-tenger legszegényebb szigete előtt

Valentina Makarenko három bajtársával együtt vesztette életét. A ravatalozóban érte az édesanyját a legnagyobb fájdalom: ott tudta meg, hogy a lánya gyermeket várt.

Van, amikor egyetlen szűk tengeri átjáró sorsa az egész világgazdaság irányát megszabja, a Hormuzi-szoros pedig pontosan ilyen — és most, az elhúzódó iráni háború közepette, egy jól ismert hajózási cég vezérigazgatója mondta ki azt, amit sokan sejtenek, de kevesen fogalmaznak meg ilyen nyíltan: a világ hajózása maradandóan átrendeződik, az országok pedig visszatérnek a szénhez. Nem átmenetileg. Ta