Az orosz védelmi minisztérium mégis, "reflexből" behazudja, hogy amerikai Patriot volt a tettes. Ez a narratíva persze nem ad választ sem arra, hogy miért pont ilyen a sérülés, sem arra, hogy akkor vajon mi történt az ugyanekkor eltalált többi ukrán műemlékkel.... de nem is ez a cél. A céljuk nem az, hogy meggyőzzenek minket arról, hogy márpedig ez Patriot volt. A cél az, hogy kijöjjenek egy ellentétes narratívával, és ezzel összezavarják az olvasókat. És persze belerakták a szokásos Nyugat-hibáztatást is, nyilván.

A három történelmi bűn egyben ért utol minket és épphogy be tudtuk húzni a vészféket! Csakhogy ennek az árát mi, mindannyian meg fogjuk fizetni, mert a jelek szerint a társadalom semmit sem értett meg az erkölcsi törvények idő és hely feletti voltából. Nem az a tragédia, hogy voltak, akik hazudtak. Hazudtak mindig és mindenhol. A tragédia az, hogy mi ezt csak azért vettük be, mert olcsóbb volt elhinni, mint szembenézni. Egy nép erkölcsi állapota nem a Nemzetvezető szónoklataiban m,egbúvó gazságokban mérhető, hanem abban, amit eltűr és abban, amit ebből a tűrésből örökül hagy az utókornak.

Most, hogy a fegyverek elhallgatni látszanak, érdemes egy pillantást vetni arra, honnan indult ez az egész, és hova érkezett. A háború február huszonnyolcadikán tört ki, amerikai és izraeli csapásokkal Iránban, amelyek Teheránt viszontcsapásokra és a Hormuzi-szoros lezárására kényszerítették – ezzel megbénítva a globális energiaellátást, amelynek közel egyötöde halad át ezen a stratégiai víziúton.

A program dolgozott, adatokat gyűjtött és hátsó ajtókat nyitott – miközben a biztonsági naplókban szinte semmi sem jelent meg. Ha pedig a hackerek maguk léptek be a rendszerbe, azzal a kapcsolóval biztosíthatták, hogy saját belépésükről se maradjon nyom. Ráadásul a manipulált rendszerszoftver a fájlok létrehozási időbélyegét is hamisította: minden általa létrehozott fájl úgy nézett ki, mintha egy régen ott lévő, teljesen ártalmatlan rendszerfájllal egyidőben keletkezett volna. Ez az úgynevezett időbélyeg-hamisítás tovább nehezítette a nyomozók dolgát.

A konkrét számok is megdöbbentőek, legalábbis egy olyan rendszer szemszögéből, amely hagyományosan 70–80 százalék körüli támogatottságot szokott kimutatni Putyin mögött. Az orosz állam belső elemzői maguk is azzal számolnak, hogy 2026. szeptember 20-ig az orosz lakosság mindössze 55 százaléka fogja jóváhagyni az elnök tevékenységét, míg 33 százalék kifejezetten nemtetszését fejezi ki, a maradék 12 százalék pedig bizonytalan marad vagy más kategóriába esik.

A svéd fegyveres erők szombaton hozták nyilvánosságra, hogy az előző napon, pénteken két pár JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőt kellett bevetniük, miután orosz harci gépek az ország határaihoz veszélyesen közel, a Balti-tenger felett tevékenykedtek. Az incidens különös súlyt kap annak tükrében, hogy mindössze egyetlen nappal korábban a svéd parlament védelmi bizottsága komoly figyelmeztetést fogalmazott meg, amely szerint Oroszország „a viszonylag közeli jövőben" kísérletet tehet a NATO kollektív védelmi erejének próbára tételére.

A hősök nem születnek című podcast-sorozatunk középpontjában a személyes felelősségvállalás áll. Arra keressük a választ, hogyan válik egy emberből közösségépítő, mi ad erőt ahhoz, hogy valaki éveken át másokért dolgozzon. Milyen emberi ára van a szolgálatnak, és mi történik azokkal, akik túl sokáig maradnak mások fájdalma mellett.

Tény: valakinek el kell árulnia valakit - A PNL-nek el kell árulnia saját pártelnökét, Bolojant, az USR-t és úgy általában a PSD-ellenes jobboldalt. Ebben az esetben a PSD-nek és a PNL-nek együtt van 204 szavazata, amihez készségesen csatlakozik majd az RMDSZ, így 235 vokssal a hátuk mögött már csak arra kell vigyázniuk, hogy a valószínűleg megsértődött Bolojan úgy hagyja ott a frakciót, hogy egynél több embert ne vigyen magával. A PNL-t ismerve ez nem elképzelhetetlen, ugyanakkor egy ilyen esetben a PSD-ellenes jobboldal nagy része az AUR-hoz, kisebb része az USR-hez vándorolna, a liberálisok pedig a következő választásokon a parlamentbe se jutnának be.

Putyin válasza mindenkit megdöbbentett. A Kreml vezére azt mondta a katonáknak, hogy Oroszországnak már van ilyen technológiája. Putyin láthatóan kissé zavarban volt, hogy a katonák nem használják. Ő másként tudta:

Orbán egy bűnszervezet vezetője. Nem versenyezni kell vele a migránsozásban, hanem börtönbe kell zárni őt.

az Orosz Föderáció területéről, ahol látványosan bohóckodtak (alfahímként orosz katonai gyakorlaton vettek részt) az ukrán civileteket lelkiismeret-furdalás nélkül gyilkoló orosz hadsereg kiképzésén. Mert mi más lenne a következő logikus lépés két önjelölt internetes alfahím számára, mint harckocsik tetején pózolni egy agresszor állam propagandájának árnyékában? A felvételek láttán számos hozzászóló arra kérte az ukrán hadsereget, hogy egyszerűen lője ki őket. Az ukrán fél azonban az X-en közzétett válaszában józanabb és a nemzetközi joggal összhangban álló álláspontot képviselt:

Az orosz vezető biztonsági intézkedéseit tovább szigorították, miután február 28-án – az USA és Izrael által az Iszlám Köztársaság ellen indított háború első napján – megölték Irán legfőbb vallási vezetőjét, Ali Hameneit. Ez a haláleset egyébként a világ legtöbb diktátorában pánikot keltett. Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun ekkor megparancsolta az ország alkotmányának módosítását, beleíratva az automatikus atomcsapással felérő megtorlást a saját halála esetére.

Lenyűgöző figyelni, hogyan működik Európában a legmagasabb szintű agymosás a Szilícium-völgyből érkező pénzek segítségével. Az egykori osztrák kancellár, Sebastian Kurz esete valóságos tankönyvi példája a vállalati geopolitikának. Miután Ausztria éléről hatalmas korrupciós botrányok nyomán eltávolították, Peter Thiel azonnal a szárnyai alá vette, és globális stratégának nevezte ki saját befektetési alapjánál, a Thiel Capitalnál. Ezzel a lépéssel egy rendkívül befolyásos volt európai vezető, aki a kontinens jobboldali hálózatain belül Budapesttől Rómáig kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett, gyakorlatilag egy amerikai technológiai oligarcha alkalmazottjává vált.

Remus Cernea román elemző egy rövid Facebook-bejegyzésben rántotta le a leplet két ilyen nyugati gondolkodóról, áruló értelmiségiről. Jeffrey Sachs és John Mearsheimer neve a magyar hírfogyasztók előtt sem ismeretlen, a Mandiner, a Prosti Srácok és számos más Orbán-párti médiaorgánum megszámlálhatatlan alkalommal hivatkozott rájuk, amikor az ukránellenes narratívákat és indulatokat igyekezett felerősíteni. Lássuk csak, kik is ezek a gazemberek!

De most lassan le kell tegyem a telefont, elfogyott az egységem, fogy a zsetonom, Donald már nem a barátom, mert Zelenszkij elcsalta a választásokat, jót nevetett a végén és Magyar Péter kormányoz a nevében. Én vagyok Magyarország örökös miniszterelnöke, tigris és egér, mikor melyik. Jó éjszakát, boldog karácsonyt!

Ami igazán szórakoztatóvá teszi ezt az egész történetet, az a panaszosok listája: nem holmi globális techkonszernek álltak elő sérelmeikkel, hanem egy kaliforniai startup, a Poke.com nevű MI-asszisztenst fejlesztő The Interaction Company, egy francia újonc, az Agentik, és egy spanyol versenytárs – tehát pontosan azok a kis- és középvállalkozások, akiket a versenyjognak elméletileg védenie kellene, de a gyakorlatban gyakran úgy érzik, mintha egy gepárddal próbálnának versenyt futni.

Az El Niño éppen akkor érkezik, amikor a Hormuzi-szoros körüli helyzet tovább bonyolítja a globális ellátási láncokat. Az iráni háború — amely már a 100. napján túl jár — a víziúton áthaladó kőolaj- és gázforgalmat a háború előtti szint mintegy 15 százalékára szorította vissza. A Világgazdasági Fórum júniusi elemzésében arra figyelmeztetett, hogy az El Niño rendszerszintű sokkot jelent, amely éppen akkor veszélyezteti a terméshozamokat, amikor a Hormuzi-szoros körüli válság emeli a mezőgazdasági termelési költségeket, szűkíti az élelmiszer-kínálatot és növeli a háztartások energiaszámláját.

Az ukránok annyira fölényes teljesítményt nyújtottak, hogy a tankos gyakorlatot többször is újra kellett kezdeni: mire a NATO-páncélosok egyáltalán megközelítették az ukrán állásokat, az összes mérnöki járművet és a parancsnoki járművet már "megsemmisítették" – beleértve magát a parancsnokot is, aki a felderítési zóna legtávolabbi pontján bújt meg.

Miért éppen most menekül el az Egyesült Államok egyik leggazdagabb és politikailag legbefolyásosabb technológiai befektetője, és miért éppenDél-Amerikába távozik? A technológiai milliárdosok a legrosszabb esetre készülnek, és ennek megfelelően cselekszenek. Ez magyarázza Peter Thiel legutóbbi lépését. Pár napja a „New York Times” (NYT) nyilvánosságra hozta, hogy a Palantir alapítója mintegy 12 mil

És miközben a pártok a saját túlélésükért küzdenek az egész történet kezd leginkább arra hasonlítani, amikor a Titanic zenekara leváltja a karmestert, majd elégedetten megállapítja, hogy ezzel minden lényeges problémát sikerült kezelni.