Traian Băsescu leült a Recorder „Outsider Politic" című műsorába, és bő egyórás interjúban vette végig a román válságot: miért esett neki a PSD Bolojannak, miért béna Nicușor Dan, miért nem meri megteremteni az előrehozott választás eszközét, miért „tehetséges sarlatán" Georgescu, és mit rontott el a NATO-csúcson Trump. A volt elnök szava súlyos — még akkor is, ha érdemes emlékezni rá, hogy ő maga

Van valami mélységesen igazságszolgáltató abban a képben, ahogy egy rezsim nem drámai összeomlással, hanem lassú, cseppfolyós szétmállással ér véget. Pankotai Lili friss videója pontosan ezt a pillanatot kapja el: azt a nem túl heroikus, sokkal inkább szánalmas fázist, amikor a hatalom emberei már nem harcolnak a hajóért, hanem sorban ugranak róla — ki-ki a maga mentőcsónakjába, lehetőleg minél pu

Miközben a PSD a liberális proxyjain keresztül próbálja megtörni a PNL ellenállását, miközben Kelemen Hunor álságos „fegyverszüneti" kormányról beszél, hogy nehogy megerősödjön az AUR — az AUR közben csinál valamit, amit a többiek elfelejtettek: dolgozik. Nyár van, kánikula, parlamenti szünet — és az AUR képviselői mégis a településeket járják.

A PNL-en belüli, PSD-barát frakció hétfőn kiáltványt tett közzé, amely egyetlen gondolatra épül: „kompromisszum" a nemzet érdekében, azaz kormány a PSD-vel. A retorika ismerős — kísértetiesen egybecseng Kelemen Hunor nemrégiben tett „béküljünk meg" javaslatával. És mindkettőnek ugyanaz a valódi tétje: nehogy előrehozott választás legyen. Kezdjük a szöveggel, mert a puccsisták legalább vették a fár

Július 19-én hajnali fél kettőkor, amikor a világ fele ,áég a vb-döntőt emésztgette, Trump pedig ott idiótáskodott az ünneplő spanyol válogatott kebelkén Oroszország 41 rakétát zúdított Kijevre — tíz Zirkon hiperszonikust, huszonöt Iszkander ballisztikust, három Onikszot, három levegőből indított rakétát, és mögéjük 125 drónt. Egy halott, tizenhat sebesült a fővárosban; az országos csapássorozatba

Július 13-án feltörték Románia teljes ingatlan-nyilvántartási rendszerét, az ellopott adatokat feketepiacra vitték, és a biztonsági mentések törlésével fenyegettek. Egy héttel később trójai vírussal támadták meg a brassói adóhivatal szerverét. A román állam informatikai védelme egyelőre a „lekapcsoljuk a szervert és megvárjuk, amíg elmúlik" stratégiánál tart.

Az orosz hírszerzés megállapította, hogy a szevasztopoli múzeum elleni dróntámadást a britek tervezték meg, mert kapaszkodj! - nem tudnak megbékélni az 1853-as krími háború traumájával. Ez nem vicc, de megnyugtató, hogy a dákoromán kontinuitás elméleténél is van lejjebb.

Románia egyik EU-tagadó, ennek ellenére európarlamenti képviselője szerint hamarosan börtönbe kerülhet, aki kutat ás a saját udvarán. Ez hazugság. De mire kiderül, hogy hazugság, addigra már elvégezte a dolgát - pontosan úgy, ahogy tervezték. Kezdjük a tényekkel, mert azok hamar elfogynak ebben a történetben.

Lezárult a csíkszeredai vidámpark névszavazása: a Drakula Park Transylvania toronymagasan, közel háromszoros fölénnyel nyert. A beruházó erre közölte, hogy az eredmény „egyszerre egyértelmű és elgondolkodtató", és a végső döntést majd „felelősen" hozzák meg. Vagyis megtanultuk: a demokrácia szép dolog, amíg azt hozza ki, amit szeretnénk, tehát a nép szava szent, de azért még átgondoljuk.

2026. február 28-án az Egyesült Államok és Izrael koordinált légicsapásokat indított Irán ellen: közel 900 becsapódás 12 óra alatt, célpontként az iráni rakétarendszerek, légvédelem, katonai infrastruktúra és a politikai vezetés. A háborút „Ramadan-háborúnak" is nevezik; az amerikai hadműveleti neve Operation Epic Fury, az izraelié Operation Roaring Lion volt.

Nicușor Dan egy év alatt megtette azt az utat, amit a román politikusok általában egy ciklus alatt szoktak bejárni: a rendszerkritikus aktivistából a rendszer védelmezője lett. Legalábbis ami a titkosszolgálatok feletti civil kontrollt illeti. Ez önmagában nem is annyira meglepő, de meglepő az a sebesség, amellyel megtörtént.

Miközben az elmúlt éjjel mintegy negyven orosz ballisztikus rakéta csapódott Kijevre – a háború kezdete óta a legnagyobb ilyen támadás –, és több tízezren a metróaluljárókban vészelték át a poklot, az ukránok reggel megint kimentek tüntetni. Nem a kormány ellen, nem előrehozott választásokért: egyetlen menesztett miniszterért és a hadsereg főparancsnokának távozásáért. Aki érteni akarja, mi az a d

Miamiban kattant a bilincs a Tate-fivéreken – és a román igazságszolgáltatás megint főszerepben Ötvenkilenc vádpont, hét áldozat, egy szentpétervári fórum – a Tate-ügy, ahol minden szál összeér A britek kérték, az amerikaiak letartóztatták – és közben Bukarest hallgat

Ha azt hitted, az orosz dezinformáció valami sötét pincében kucorgó trollhadsereg, frissítened kell a képet. A friss uniós elemzések szerint egy iparszerűen szervezett, öt nagy hálózatra épülő gépezetről van szó, amely 2024-ben 322 szervezetet célzott meg 90 különböző országban – és amely mostanra beszerezte a tökéletes új munkaerőt: a mesterséges intelligenciát. Nem új trükköket hoz, hanem olcsób

Van abban valami baljósan szimbolikus, hogy a román elnök épp egy száguldó vonaton, Kijevből hazafelé mondta el, mit gondol a hazai politikai patthelyzetről – miközben otthon, Bukarestben, a kormányozhatóság már rég a sínek mellett hever. Nicușor Dan „a politikai éretlenség jelének" nevezte az előrehozott választást, „komolytalan témának" a saját felfüggesztését, és közölte: egyelőre nem közvetít

Ünnepelhet ma Magyarország szabadságszerető népe, mert a Tisza-kormány megnyerte első IGAZI csatáját: Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, azt a bizonyosat, amely — micsoda pikantéria — az ő köztársasági elnöki megbízatását is megszünteti. Amint a Magyar Közlönyben megjelenik, másnap vége, mehet haza, és nem is önmagában a távozás ténye a győzelem, hiszen annak az embernek

Kedden, július 14-én kibertámadás érte az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökséget (ANCPI) — ez az intézmény kezeli az egész ország ingatlan- és telekkönyvi adatait.

A hivatalos áldozati statisztikák csak azokat számolják, akiket azonnal megöl egy rakéta vagy egy golyó. De mi van azokkal, akik túlélik az ostromot, a szűrőtáborokat, a verést – aztán hónapokkal vagy évekkel később halnak bele mindabba, amit elszenvedtek? A The Reckoning Project oknyomozó anyaga, Inna Kubai kutatása épp ezt a láthatatlan veszteséget térképezi fel: a megszállás alatt szerzett trau

Van a kiberhadviselésnek egy látványos és egy láthatatlan arca. A látványos az, amikor egy támadás lekapcsol egy áramhálózatot, megbénít egy kórházat, vagy szétzúz egy adatközpontot – ezt szokta a nagyközönség „orosz hekkertámadásként" elképzelni. A Turla ennek épp az ellentéte, és talán ezért is veszélyesebb: nem rombol, nem tüntet, nem hívja fel magára a figyelmet. Csendben beépül, éveket vár, é

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy tavalyi fórumon mondott egy mondatot, amely látszatra a hadviselésről szól, valójában azonban a filozófia legmélyebb kérdéséig ér le. Úgy fogalmazott: a nagyszabású dezinformációval szemben lehetetlen hatékonyan fellépni saját, világos, ellenőrzött álláspont nélkül. Aki csak cáfol, az veszít. A hazugságot nem lehet pusztán letagadni — szembe k