Egy titkos orosz katonai hírszerzési egység – a 20. Igazgatóság – Tokióból szerzi be azt a csúcstechnológiát, amelyre Moszkvának az ukrajnai háború fenntartásához szüksége van. Ezt tárta fel a The New York Times Jane Bradley, Michael Schwirtz és Adam Goldman jegyezte, július 12-én közzétett oknyomozó vizsgálata, amely három kontinensen készült interjúk és bizalmas kormányzati dokumentumok alapján

Az Anthropic csütörtökön bemutatta a Reflectet, egy béta funkciót a Claude chatbothoz, amely úgy elemzi az AI-használati szokásaidat, mint a Spotify Wrapped a zenei ízlésedet – vagy az Apple Screen Time a telefonfüggőségedet. A csomagolás a tudatos, mértékletes technológiahasználat, és ebben van is igazság. A sztori másik fele viszont az, hogy egy ilyen tükör pontosan azt is megmutatja, mennyire b

Miközben az Európai Unió sorra vezeti be az újabb szankciócsomagokat Oroszország ellen, abban a hitben, hogy ezzel rákényszeríti Moszkvát az ukrajnai vérontás abbahagyására, addig a másik kezével továbbra is szorgalmasan vásárolja tőle a gázt. 2026 első felében az orosz Jamal-üzemből érkező cseppfolyós földgáz (LNG) importja új csúcsot döntött az EU-ban – írja a Mediafax és a Financial Times nyomá

A vér-agy gát évtizedek óta a neurológia egyik legbosszantóbb akadálya: pont azt tartja távol az agytól, amit a gyógyításhoz oda kellene juttatni. A Rochesteri Egyetemi Orvosi Központ kutatói most egy elegáns kerülőutat találtak – az agy saját folyadéktisztító rendszerét, a glimfatikus hálózatot fogták be génterápiás futárnak. Az eredmény egereken egyelőre, de a lehetséges felhasználási lista – sc

A Kereskedelmi Világszervezet friss figyelmeztetése szerint épp itt csattan az egyik legnagyobb ostorcsapás: a Perzsa-öbölben zajló konfliktus súlyosan megzavarta a globális műtrágya-kereskedelmet, és ez az őszi aratástól a jövő évi élelmiszerárakig mindenen nyomot hagyhat. A héten ráadásul kiújultak a harcok az Egyesült Államok és Irán között, a Hormuzi-szoros forgalma pedig ismét gyakorlatilag l

Hónapról hónapra romlik a románok közérzete: az IRSOP legfrissebb felmérése szerint már a lakosság több mint háromnegyede számít arra, hogy egy év múlva rosszabbul él majd, mint most – írja a G4Media. Mindez egy olyan országban, ahol két hónapja nincs teljes jogkörű kormány, mert a politikai osztály képtelen megegyezni, miközben uniós milliárdok forognak kockán. A recept ismerős: gazdasági szorong

Az Európai Unió hétfőn hivatalosan is megnevezte a tettest: az orosz FSZB 16-os központja áll az elmúlt évek Európát – köztük Romániát – érő kibertámadásainak jelentős része mögött. Brüsszel ezúttal nem csak aggodalmát fejezte ki: szankciókat vágott kilenc személyhez és négy szervezethez, szoros összhangban Londonnal. A Kreml digitális aknamunkája ezzel persze aligha ér véget, de legalább már néve

Cristian Pantazi, a G4Media főszerkesztője letett az asztalra egy olyan véleménycikket, amilyenből a magyar sajtóban is jóval több kéne: nem elemezget, nem méricskél, hanem nevén nevezi a dolgokat. A tézise egyetlen mondatban: ami Romániában zajlik, az a PSD, az igazságszolgáltatás vezérkara és – kapaszkodjunk meg – Nicușor Dan államfő cinkosságával zajló összehangolt támadás a demokrácia ellen, a

Dan Jørgensen, az EU energiaügyi és lakhatási biztosa vendégcikket publikált a napokban a G4Medián, és a szöveg felütése telitalálat: mondhatjuk-e őszintén, hogy Európa szabad és független? Papíron igen – alapító nyilatkozatokban, alkotmányokban, szerződésekben ott a szabadság. A villanyszámláink viszont mást mondanak, mert, ahogy a biztos fogalmaz: az elmúlt hónapokban az, hogy fűteni tudjuk-e a

Van egy jó hírem: Romániában megtalálták az örök élet titkát. Nem csak Székelyföldön, nem a csodagyógyászoknál, hanem a választási névjegyzékben. Ott ugyanis az ember nem hal meg soha – legfeljebb a családja, a szomszédai és az anyakönyvi hivatal tud róla, de a Registrul Electoral, a román állam hivatalos választói nyilvántartása hűségesen őrzi tovább, évtizedeken át, szavazásra jogosult honpolgár

Sorin Ioniță, az Expert Forum elemzője írt egy látszólag szerény műfajú szöveget a G4Median – egy friss közvélemény-kutatás és egy könyv apropóján –, ami valójában az egyik legfontosabb kérdést feszegeti, amit ma Kelet-Európában fel lehet tenni: miért választja egy társadalom harmada a szélsőjobbot? És ami még fontosabb: Ioniță nem válaszol elhamarkodottan, hanem szétszedi a kényelmes választ, ami

Van Romániában egy intézmény, amely a magyar olvasónak külön ismerős érzést ad: a nemzet nagy öregje, aki akadémiai székből, professzori tekintéllyel, lábjegyzetekbe csomagolva mondja el ugyanazt, amit a kocsmai szélsőjobb mondana trágárabbul. Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia volt elnöke, a kolozsvári Babeș–Bolyai egykori rektora, a román nemzeti történetírás élő klasszikusa – és mellesleg az erdé

Van egy CrowdStrike-jelentés, amely a mostani alaphírünk apropója, és a lényege egyetlen mondatban összefoglalható: Kína azt lopja el, amit nem tud elég gyorsan megépíteni.

Bevallom, ezt a történetet én sem ismertem eddig ilyen mélységben, és gyanítom, az olvasóink többsége sem – ami önmagában is a sztori része, mindjárt kiderül, miért. A chișinăui parlament arra készül, hogy törvényben emberiesség elleni bűncselekménnyé nyilvánítsa az 1946–47-es besszarábiai éhínséget, és a HotNews ennek apropóján készített interjút Virgiliu Pâslariuc történésszel, a PAS parlamenti

Nagy nap ez a mai a szuverenista kommentszekciókban: Brüsszel megint lecsapott a szegény, szabadságszerető Romániára! Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé citálta az országot – hallom már a kórust, hogy diktátum, gyarmatosítás, nemzeti méltóság. Aztán az ember elolvassa, miről is szól a per, és kiderül: arról, hogy a román állam nem fizeti ki időben a román gyógyszertáraknak a román b

Ha valaki egyszer be akarja mutatni egy egyetemi kurzuson, hogyan néz ki egy modern hírszerzési offenzíva teljes vertikuma, annak mostantól nem kell tankönyvet írnia, elég kinyomtatnia egyetlen júliusi hét híreit.

Alig száradt meg a virtuális nyomdafesték a cikkünkön, amelyben leírtuk, hogyan működik Moszkva hibrid háborúja az „eldobható ügynökökkel", a Telegramon toborzott, aprópénzért gyújtogató-robbantgató egyszeri futárokkal – és tessék, a valóság házhoz szállította az illusztrációt. Szó szerint házhoz: a szerb–magyar határra. A Bild értesülése szerint június 12-én a szerb különleges erők két férfit fo

Azt mondja ma Kelemen Hunor, az erdélyiek főnöke a saját Facebook-oldalán, hogy ne keressük már a kákán is a csomót, ne turkáljunk a múltbeli sérelmekben, ne számolgassuk, ki mennyit hibázott, hanem keressük a találkozási pontot, a megoldást. Üzente mindezt a PSD-s, PNL-s és USR-s kollégáknak, akikkel – teszem hozzá én – éppen egy szétesőben lévő kormánykoalíció romjain ülnek, és lázasan keresik a

2021. november 17., Kijev, az EU-képviselet szürke irodaháza. Az amerikai és a brit nagykövet bejelentkezés nélkül beállít az európai nagykövetek amúgy halálosan unalmas rendszeres találkozójára, telefonokat kérik kifelé, és közlik: a CIA szerint Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát. Nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem hogy mikor – mondja az amerikai nagykövetasszony, és felvázolja a csapatösszevonásokat meg a támadási tervet is. Az európai reakció? Hát a klasszikus. A francia nagykövet szerint az amerikaiak túldramatizálnak – a brit kolléga állítólag elég ideges lett ettől, és őszintén, meg tudom érteni. Az észt nagykövet aztán a távozó angolszászok után elmondja a nap legjobb mondatát: észt űrhajós még sosem járt a Holdon, mégis elhisszük, hogy a Hold létezik – ideje lenne bízni a szövetségeseinkben. Az észtek, mint mindig, pontosan tudták, mi a helyzet. Nekik van gyakorlatuk a keleti szomszéd olvasásában, nem is akármilyen tandíjjal megfizetve.

A mesterséges intelligenciáról szóló hírek többsége arról szól, hogy az új modellek egyre okosabbak, gyorsabbak és egyre több feladatot képesek elvégezni - ez önmagában jó hír. Van azonban egy kevésbé látványos oldala is a fejlődésnek: minél ügyesebb egy mesterséges intelligencia, annál nagyobb segítséget jelenthet azoknak is, akik nem éppen jó célokra akarják használni, és pontosan emiatt keltett