A magyarországi közpénzmilliárdokból összegründolt erdélyi magyar sajtómammutot a Fidesz épp átjátssza az RMDSZ-nek, miközben Tarr Zoltán még tőlük kér bocsánatot...

Irán ballisztikus rakétacsapást fontolgatott egy ukrán fekete-tengeri kikötő ellen, válaszul arra, hogy egy ukrán drón megrongálta Irán egyik teherhajóját a Kaszpi-tengeren – majd egy intenzív diplomáciai offenzíva hatására visszalépett a tervtől. Ezt a New York Times közölte iráni és nyugati tisztviselőkre hivatkozva. Érdemes tisztán látni, mi is történt itt: Ukrajna elvágott egy fegyverszállító

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB szerdán terrorizmus elősegítésének vádjával illette Pavel Durovot, a Telegram alapítóját, és nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. A vád szerint a Telegram nem távolította el azokat a csatornákat és botokat, amelyeket ukrán hírszerző szervek használtak Oroszország elleni támadások előkészítésére – állítólag egy „Dayvinchik/Leo" nevű chatbo

Oroszország katonai, kinetikus értelemben nem nyeri meg az ukrajnai háborút – bár erősen kíváncsi vagyok arra, miféle terminus technicust találnak majd a szép halántékú elemzők arra, hogy azért egy szuverén állam területének jó részét mégiscsak bekebelezi. A kinetikus háború viszont – a lövészárkok, a drónok, a frontvonal – csak az egyik front, és miközben lélegzet-visszafojtva figyeljük, ahogy az

Az amerikai szenátus kedden elsöprő, 86:12 arányú, kétpárti szavazással továbbléptette az Oroszország és Irán elleni új szankciócsomagot. A szavazás szimbolikus napon és helyszínen zajlott: néhány órával a július 11-én váratlanul elhunyt Lindsey Graham szenátor temetése után, aki a törvény fő motorja volt – Zelenszkij pedig, aki a temetésre érkezett Washingtonba, személyesen a szenátusi karzatról

Gideon Rachman, a Financial Times vezető külpolitikai kommentátora leírt egy mondatot, amelytől végigfut a hideg az ember hátán: lehet, hogy épp most tettük meg a második lépést a világháború felé. Az első 2024-ben történt, amikor észak-koreai katonák jelentek meg az ukrán fronton – ezt akkor maga Zelenszkij nevezte „az első lépésnek egy világháború felé". A második pedig ezen a hétvégén: amikor u

Újra megmozdult a föld Parajdon. Július 25. és 27. között mikrorengéseket mértek az elárasztott sóbánya sótömbjében, ezzel egy időben megemelkedett a Korond-patak sótartalma, a Salrom pedig a riasztási fokozat narancssárgára – másodfokúra – emelését javasolja. A vállalat megnyugtat: a rengések gyengülnek, új beomlást nem észleltek, kitelepítésre - állítják - nincs szükség. Aki viszont emlékszik a

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az Orosz

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba, amelye

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án közz

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek, ha

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen magánkártérít

Van egy szám, ami most sokakat idegesít Brüsszelben és az európai fővárosokban: alig 50 százalék. Ennyivel vannak tele az európai gáztárolók július végén – történelmileg alacsony szint erre az időszakra, nagyjából 12 százalékponttal az elmúlt öt év szezonális átlaga alatt. A Wood Mackenzie energetikai elemzőcég figyelmeztetése egyértelmű: Európa „az energiaválság küszöbéhez közeledik", és ez lesz

A finn hadsereg kedden bejelentette, hogy részlegesen lezárta az ország déli partja menti légteret, és korlátozta a tengeri forgalmat is az Oroszországgal közös határ közelében – az eltévedt drónok kockázata miatt. A Reuters szerint a korlátozás Kotka és Hamina városok térségét érinti, és azért vezették be, hogy a hatóságok szükség esetén biztonságosan be tudjanak avatkozni, akár le is lőhessék a

Van úgy, hogy egy hír egyszerűen jó, és nem kell mögé nézni. Kolozsváron katonai drónok gyára épül – egy román és egy ukrán cég közös vállalkozásában –, és ez pontosan az a fajta fejlemény, amelyből több kellene ebben a régióban. A képlet a következő.

Van egy fénykép, amelyet érdemes alaposan megnézni. Kedden az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Darryl Nirenberg találkozott George Simionnal, az AUR szélsőjobboldali vezérével. A képet maga az AUR tette közzé a Facebookon, ezzel a diadalittas kísérőszöveggel: „Nagyon jó találkozó ma az AUR elnöke, George Simion és az USA romániai nagykövete között. Bárhogy is végződjön a mostani politikai vá

A Wall Street Journal a keddi washingtoni Trump–Zelenszkij-találkozó előestéjén közölt egy cikket, amely önmagában is sokat elárul arról, hogyan működik a jelenlegi amerikai elnök. A lényeg: Trump, aki több mint egy éven át magánbeszélgetésekben azt hajtogatta a tanácsadóinak, hogy Ukrajna elveszíti a háborút, az elmúlt hetekben hirtelen optimista lett Kijevvel és Zelenszkijjel kapcsolatban. A lap

A miniszterelnöki Ellenőrző Testület (Corpul de Control) vizsgálata feltárta, hogyan sikerült a Nuclearelectrica magánpartnerének, a Nova Power & Gasnak eladnia a doicești-i atomprojekt telkét tizenhatszoros áron. A cég 2021-ben 2,8 millió euróért vette meg a mintegy 52 hektárt; 2025-ben ugyanezt a földet 46,39 millió euróért adta tovább a közös projektcégnek – méghozzá abból a pénzből, amelyet az

Amint arról korábban írtunk, a Telex – Dezső András értesülései alapján – egy furcsa kémügyről számolt be: a magyar hatóságok nemzetbiztonsági átvilágításán bukott meg egy oroszok által támogatott magyar kémtanonc. Bemutatjuk az ügy két szereplőjét.

Van egy történet, amit a Telex írt meg ma, és amit érdemes végigolvasni, mert pontosan megmutatja, hogyan dolgozik az orosz hírszerzés – nem hollywoodi módra, hanem türelmesen, rendszerszerűen, évekre előre tervezve. A sztori főhőse egy fiatal magyar állítólagos egyetemista, aki tavaly egy magyar állami szervnél pályázott állásra. A pozícióhoz nemzetbiztonsági átvilágítás kellett – és itt jött a b